73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, 8 ezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.

A leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos megtakarítással, a felsõ tagozatok összevonásától 633 iskola bezárásával számol az oktatási államtitkárság. Az elõbbi 5 ezer, az utóbbi közel 3 ezer tanár elbocsátását jelenti. A tanárok az egész napos iskolában „tanítják majd le” a megemelt óraszámaikat. Mindez a köznevelési törvény titkos mellékletében olvasható.

Az október 12-én nyilvánosságra hozott, kormány által kedden elfogadott törvényhez tartozik egy 40 oldalas háttéranyag is, amelyet nem hozott nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. Az FN24.hu birtokába jutott dokumentum táblázataiban érdekes adatokra bukkanhatunk többek között arra vonatkozóan, hogy mennyi megtakarítást remélnek Hoffmann Rózsáék a tankötelezettség korhatárának leszállításától. Bár az államtitkár folyton azt kommunikálta, hogy ennek a lépésnek a lényege az, hogy azok a fiatalok, akik már nem akarnak tanulni, hamarabb munkába állhassanak, a dokumentum lehetséges veszélyként leírja, hogy megemelkedhet a képzettség nélküli fiatalok aránya. Az már-már parodisztikus elem, hogy a „versenyképességi hatásnál” mit várnak a terv alkotói saját mûvük hatásaként: „…képzettség nélkül, szakmai tudás hiányában és az eddigieknél fiatalabb korban (16 évesen) az oktatási rendszerbõl kikerülõ fiatalokat.”

A tankötelezettség leszállításának lényege azonban a költségvetési megtakarítás. (Nem véletlenül a gazdasági tárcától ered az ötlet.) A háttérszámítás szerint már a bevezetés évében 21,29 (2015-ig 73,23) milliárd forintot spórolna meg az állam a fiatalemberek kitaszításával a rendszerbõl. Ez 4094 pedagógus elbocsátásával jár majd. A második legnagyobb spórolási tétel a gyereklétszám fogyásából adódó pedagógusszám-csökkenés. Ez 4183 tanárt érint, és több mint 52 milliárd megtakarítást jelent.

Még két területen tervez megtakarítást a köznevelés szép új világa: a felsõ tagozatos osztályok összevonásával és a szakiskolák 3 éves, duális rendszerre való átállításával. Dicséretes dolog a spórolás persze, de ha hozzátesszük, hogy e tételek mivel járnak, már nem lehet ilyen optimista sem a szülõ, sem a pedagógus, sem a jövõ hazai gazdasága. Felsõ tagozat mûködését ott engedélyezi a törvény, ahol legalább két párhuzamos osztály van, azaz a kisiskolák nagy részét be kell zárni, össze kell vonni. A tervezet szerint 633 feladatellátási hely szûnik meg, több mint 50 ezer gyerek kerül át más intézménybe, és közel 3 ezer pedagógus kerül az utcára. A megtakarítás 2015-ig közel 28 milliárd forint. Ráadásul – s ezt is leírják Hoffmannék – azokról a településekrõl, ahol megszûnik a felsõ tagozat, amelyik szülõ teheti, már alsóból is kiveszi a gyereket és inkább egy nagyobb iskolába viszi.

Ami a szakiskolák 3 éves, szinte lenullázott közismereti oktatású duális képzésre való átállását illeti, szintén közel 25 milliárdos megtakarítást vár a tervezet. Mint írják, az új rendszerrel megnõ a diákok esélye sikeresen belépni a munka világába, ugyanakkor azt is elõrevetítik, hogy az általános ismeretek és tanulási kompetenciák háttérbe szorulhatnak. A két mondat minden munkaügyi szakember szerint kioltja egymást, hiszen hogyan tudna sikeresen munkát találni ma valaki, aki nem képes elsajátítani az állandóan változó munkakörhöz tartozó készségeket vagy a megfelelõ gépek kezelését. A szakképzésnél is jelzi a dokumentum, hogy tanári elbocsátásokra kell számítani, de nem számszerûsíti ezt az adatot.

Ezek a köznevelési terv költségvetési szempontból pozitív (de minden más szempontból katasztrofális) változásai. A többi elképzelés növeli a közoktatásra fordítandó forrásigényt. Összesen 717,31 milliárd forint többletköltséggel számol a tervezet 2015-ig. Ez – ha a kormány ennek tudatában fogadta el a törvényt egyáltalán – lehetne jó hír is. Az ördög azonban itt is a részletekben van.

Itt van mindjárt az egész napos iskola, ami szakmailag persze teljesen zavaros a tervezetben (hiszen ez leginkább egy „délelõtt tanítunk, délután napközi”-kombinációhoz hasonlít, nem egy kidolgozott, egész napra széthúzott hatékony oktatási formához). Erre 45 milliárd forint többletet számol a dokumentum. Mivel minden fórumon hangoztatja az államtitkár és a munkatársai, hogy a törvényben pedagógusok számára elõírt heti 32 órás kötelezõ iskolában töltött idõ valójában nem jelent pluszmunkaterhet, érdekes az a – nem nyilvános dokumentumban leírt – kitétel, hogy az egész napos iskolával járó plusz pedagógiai munka a 32 óra terhére szervezhetõ meg. Azaz: a pedagógusok óraszámát is megemeli a tervezet, csak ilyen körmönfont módon.

Az, hogy az önkormányzatoktól az állam átveszi az iskolák fenntartását a tervek szerint 2015-ig 136,2 milliárddal kerül többe az adófizetõknek – olvasható a tervezetben. Felmerül a kérdés, akkor mi végre ez az átalakítás. Ennyi pénzbõl – szintén a terv adatait alapul véve – finanszírozható lenne a mindennapos testnevelés bevezetése (82,4 milliárd), és nem kéne kirúgni a „problémás” 16 éven felüliek nagy részét a közoktatási rendszerbõl (nem kéne itt megspórolni azt a 73,23 milliárdot). A mindennapos testnevelés tételénél azonban elég elnagyoltak a számítások, mert ahhoz képest, hogy 82,4 milliárd pluszköltséget jelenít meg 2015-ig a terv, késõbb már a tornatermek építését is említi, amelynek költségei viszont 2020-ig 224 millárdra is rúghatnak.

A legnagyobb pluszköltség a pedagógus-életpályamodellre kell, 2015-ig 381,5 milliárd forint. A törvény 2013 szeptemberétõl vezetné be a bérnövekedéssel, de a tanárok munkájának minõségi ellenõrzésével, idõszakonként vizsgával járó modellt. A bevezetés évében 61, 2014-ben 91, 2015-ben 229,5 milliárd költségvetési pluszforrást igényel az államtitkárság számításai szerint a rendszer.

Összességében az derül ki a köznevelési törvényhez készített háttérszámításokból, hogy a szakképzés átalakítása, a felsõ tagozatok összevonása és a tankötelezettségi korhatár csökkenése, illetve a gyermeklétszám csökkenésébõl adódó pedagógus-létszámcsökkenés miatti összesen 178,92 milliárdos – döntõ többségében romboló hatású – spórolással, viszont 538,39 milliárdos – vitatott eredményességgel járó – többletköltséggel jár 2015-ig a Hoffmann-terv.

Biztos, hogy átgondolta a kormány, amikor elfogadta?

Szerdai sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa azt állította, hogy az új jogszabályból „nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás”. Az általa fémjelzett köznevelési terv – nem nyilvános – háttérszámításai szerint azonban a felsõ tagozatok összevonásával 2820, a szakképzés átalakításával 2284, a tankötelezettség leszállításával 4904 pedagógus-álláshely szûnik meg, azaz összesen csak a terv miatt 2015-ig 10 ezer álláshely. Plusz a gyermeklétszám csökkenése miatt még több mint 4 ezer. Igaz, pluszban óvodapedagógusra, testnevelõtanárra, valamint néhány fejlesztõ tanárra szükség lesz, de kevéssé valószínû, hogy a tanárok átképeznék magukat e területekre.
Link