College of London? Martonyi padtárs? Bilder-stizt-bergák? Jordániában is fejcserés támadás lesz? Közel-Kelet - Az arab országokat sem kíméli Hasszán jordán herceg
Kis híján múlott, hogy 1999-ben nem lett Jordánia királya, de így is a közel-keleti politika egyik legismertebb személyisége – és Nyugaton is az. Az Angliában iskolázott Hasszán bin Talal herceg (64 éves) – a jelenlegi hasemita uralkodó, II. Abdullah nagybátyja, illetve az elõzõ király, Huszszein fivére – a közel-keleti térség öszszefogását, multilaterális (többoldalú) megoldáskeresését sürgeti abban az interjúban, amelyet a Népszabadságnak adott, a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott minapi elõadása apropóján.

A számos nemzetközi szervezet –így az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) vagy a Nemzetközi Válságcsoport (ICC) – vezetõségébõl is ismert királyi sarj megvédte a bírálatokkal szemben a tunéziai fejleményeket. „Kivételes tettet hajtottak végre: õk kezdték az arab tavaszt, és végig is vitték a változásokat, állampolgári elkötelezettséggel az intézményépítés iránt.”

– Akik támadják Tunéziát a saria (az iszlám jog – a szerk.) miatt, azok támadhatják a napóleoni törvényeket is, amelyek pedig számos európai országban és az én hazámban is a jogrend alapjai.Mégpedig azon az alapon, hogy ezek felelõsek a guillotine alkalmazásáért. Vagyis azt értem ez alatt: ötvenkilenc muzulmán országban senki sem vagdos le fejeket vagy kezeket. Akik aggódnak az iszlám vagy a szélsõségesek menetelése miatt, azoknak be kell látniuk: az arab, illetve az iszlám világ ki akar már lépni a következõ ördögi körbõl. A kívülállók egyik nap elismerik a szabad és tisztességes választások tényét, mondjuk Gázában, de másnapra a Hamasz, a voksolás gyõztese felkerül a terrorlistára. Felmerül tehát bennük a kérdés, hogy most akkor erre a jövõre számíthatnak vagy pedig arra: ha õk maguk is demokráciát akarnak, akkor vajon meg is választhatják-e, hogy ki képviselje õket? – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Hasszán herceg. Elmondta: hazájában, Jordániában is voltak tiltakozások az elmúlt hónapokban, „de tény, hogy bizonyos fokú politikai érettségrõl tettünk tanúbizonyságot, ahogyan unokaöcsém, Abdullah király is megfogalmazta ezt”.
HIRDETÉS
160

Ugyanakkor továbbra is alapvetõ kérdéseket kell meghatározni a hasemita királyságban – vélte Hasszán. Sor kerül-e valódi alkotmányos reformra, amely szem elõtt tartja a Jognyilatkozatot (az amerikai alkotmány elsõ tíz kiegészítését – a szerk.) és kiszûri a hátrányos megkülönböztetés minden formáját? Lesz-e sajtószabadság? – Számos ilyen ügy fekszik az asztalon. Bizakodásra ad okot, hogy a hétfõn hivatalba lépett új miniszterelnök, Aun al-Kaszauneh most tért vissza Hágából, ahol a Nemzetközi Bíróság bírája volt. Nagyon is tisztában van a jogállamiság jelentõségével – tette hozzá az egykori koronaherceg.

A szûkebben vett Közel-Keletrõl szólva Hasszán herceg élesen bírálta Izraelt, amelynek két, arab államhoz fûzõdõ békeszerzõdése közül az egyik éppen Ammánhoz köti. – Nemcsak Izrael a nyugat-ázsiai térség demokráciája, hanem Törökország is az. Mint azonban Ethan Bronner nemrég az International Herald Tribune hasábjain rámutatott, mindkettõ világi államnak indult, és mindkettõbõl „populista etno-vallási” állam lett. Az izraeli társadalom húsz százaléka jobboldali, kulturálisan nem kötõdik Izrael szomszédjaihoz, és nem is teszi lehetõvé az izraeli kormánynak, hogy akár csak gondoljon is az 1967 elõtti határokhoz való visszatérésen alapuló békére – mondta a jordán herceg, úgy fogalmazva: ez a „nyet” tömbje. „Az elnevezés arra utal, hogy e népességbõl sokan szláv (exszovjet – a szerk.) származásúak. Izrael fal mögött él, és úgy is tekint a térség többi összetevõjére, mint barbárokra a kapuknál. Ez elfogadhatatlan. Ha a régió része akar lenni, úgy jövõképpel kellene rendelkeznie a pusztán egyoldalú avagy kétoldalú megoldások, az oszd meg és uralkodj elv alkalmazása helyett.” Többoldalú, multilaterális megoldások kialakítására van ugyanis szükség a vízmegosztásban, az energiafelhasználásban, az emberi környezet megteremtésében, így a menekültkérdés rendezésében.

– Az Egyesült Államok is ellenzi, vétóval fenyegeti az ENSZ-ben az önálló palesztin államiságot, aminek kapcsán Gareth Evans volt ausztrál külügyminiszter arra figyelmeztet minapi cikkében, hogy Izrael és az USA a „történelem rossz oldalán” találhatja magát, ahogyan szembeszegül a nemzetközi közösség szándékával – mutatott rá interjúalanyunk. Szerinte Amerika számára nemcsak a 2012-es elnökválasztások közeledte, hanem az orosz és a kínai kapcsolataiban beállt feszültség miatt is nehézséget okoz, hogy kezdeményezõ szerepet játsszon az izraeli–palesztin béke elõmozdításában. – Azt azonban személy szerint nem látom, mi akadályozza egy átfogó, a térség minden kérdését megvitató konferencia lehetõségét, hogy szakítsunk végre a csak tüneti kezelésre alkalmas ad hoc megoldásokkal – fûzte hozzá Haszszán herceg.

Ám Hasszán a saját portáján is söpör, az arab országokat illetõen sem rejti véka alá olykor szarkasztikus véleményét. – Az Arab Liga súlyos károkat szenvedett, mert elhanyagolták a mûködését. Nincs regionális szervezetünk, nincs (értsd: a londoni EBRD mintájára – a szerk.) például Arab Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A „régió” négy erõs országa Irán, Törökország, Izrael és az Egyesült Államok. Nekünk, araboknak nincs is szükségünk ellenségre: mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei. Ebben nagyon jók vagyunk – mondta lapunknak.
Link