Még mielõtt az önálló palesztin állam elismertetésére irányuló palesztin törekvések kerültek volna a nemzetközi figyelem középpontjába, az elõzõ hetekben a legfontosabb közel-keleti államok közül háromban is forró lett a talaj az izraeliek lába alatt. Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, Egyiptomot pedig a zsidó állam nagykövetségének épületénél eszkalálódott tüntetés miatt kellett elhagynia az izraeli diplomatáknak. Legutóbb Ammanból kellett evakuálni az izraeli diplomáciai képviselet dolgozóit, nehogy Jordániában ugyanaz történjen, mint nem egészen egy héttel korábban Egyiptomban. Kétségtelen, hogy Izrael mostanában komoly diplomáciai kihívásokkal néz szembe.

A török-izraeli kapcsolatok például az utóbbi évek során annyira megromlottak, hogy Ankara döntése értelmében a török harci gépek mostantól ellenségként fogják azonosítani az izraeli repülõgépeket, a Gázai övezetbe induló török segélyhajókat pedig a török flotta hajói kísérik majd útjukon. Utóbbi lehetõsége komoly aggodalomra adhat okot, mivel a török hajók esetleges provokációja akár a két ország fegyveres konfrontációjához is vezethet. A török fenyegetésekre reagálva Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter a Kurd Munkáspárt (PKK) és Izrael kapcsolatainak szorosabbra fûzését indítványozta, ami szintén csak olaj volna a tûzre.

Kattintson és nézze meg a területet!

Az egyiptomi-izraeli kapcsolatok is sokat romlottak. Augusztusban egy öt egyiptomi rendõr halálát okozó határincidens növelte a feszültséget, míg alig több mint egy hete a zsidó állam kairói nagykövetsége elleni támadás eredményezett diplomáciai válságot a két ország között. Bár Izrael és Egyiptom is szeretné, ha az izraeli nagykövet visszatérhetne Kairóba, nem valószínû, hogy erre a következõ hetekben sor kerülhetne. A mostani feszült diplomáciai helyzetben a kapcsolatok nehezen normalizálódnak, amit jól jelez, hogy az izraeli külügyminisztérium pénteken arra kérte az egyiptomi nagykövetet, adjon magyarázatot az egyiptomi miniszterelnök azon kijelentésére, mely szerint felül kellene vizsgálni az egyiptomi-izraeli békeszerzõdést. Az országot Mubarak távozása óta irányító Fegyveres Erõk Legfelsõbb Tanácsa korábban úgy nyilatkozott, hogy az átmeneti vezetés betartja majd a korábban kötött egyezményeket.

A palesztin fronton is fokozódik a helyzet
A palesztinok széke az ENSZ-ben.
(Forrás: desertpeace.files.wordpress.com)

Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken ismételten megerõsítette, szeptember 23-án kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsát az önálló palesztin állam elismerésére, annak tudatában is, hogy ott biztosan amerikai vétó várja majd. Hozzátette, hogy a kéréssel nem Izraelt, hanem a palesztin területek izraeli megszállását szeretnék delegitimizálni. A szavazást pontosan egy héttel megelõzõ ramallahi beszédében Abbász hangsúlyozta, hogy Izrael egy legitim állam, a zsidó telepek folyamatos építésével, illetve a jõvõbeni palesztin állam nemzetközileg elismert határainak elutasításával azonban illegitim tevékenységet folytat. A palesztin elnök hozzátette, mint minden nemzet, a palesztinok is megérdemlik a függetlenséget, ahogy az önálló államot is, az 1967 elõtti határokkal, Kelet-Jeruzsálem fõvárossal. Egy ilyen feltételekkel elfogadott határozat eredményeképpen azonban a nyugati parti (ciszjordániai) izraeli jelenlét azonnal jogtalanná válna, ami nehézzé tenné Izrael számára a szent helyek és a nagyobb zsidó telepek fölötti ellenõrzés megtartását.

Abbász szerint nem egyoldalú lépés az, hogy a Palesztin Hatóság az ENSZ-hez fordul az önálló palesztin államiság elismerését kérve, az sokkal inkább egy a jó irányba tett lépésnek tekinthetõ, melyet további tárgyalások követhetnek majd a végsõ békemegállapodás eléréséhez. Utóbbi megjegyzés értelmében tehát a Palesztin Hatóságnak (PA) szándékában áll visszaülni a tárgyalóasztalhoz az ENSZ elismerésének elnyerését követõen, ami bizonyos tekintetben megnyugtató üzenet lehet az izraelieknek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök irodája Abbász beszédére reagálva közleményt adott ki, mely szerint "a békét nem lehet az ENSZ egyoldalú deklarációján keresztül elérni, különösen a Hamász terrorszervezettel egyesülve nem". Az izraeli álláspont szerint csak a közvetlen béketárgyalások vezethetnek eredményre, a Palesztin Hatóság viszont következetesen kerüli az Izraellel való tárgyalásokat.

Szeptember 23-án minden eldõl

A fokozódó palesztin helyzet miatt az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) tömeges demonstrációkra rendezkedtek be a Nyugati Parton (Ciszjordániában). A fegyveres erõk felkészítésére, kiképzésére, fegyverek beszerzésére és infrastruktúrális fejlesztésekre több száz millió izraeli sékelt fordítottak a Nyári Vetõmag Mûvelet (Operation Summer Seeds) keretében. A ciszjordániai erõk létszámát 20%-al növelték, de erõszakos cselekmények esetén az IDF tartalékosainak mozgósításával készen áll az ott állomásozó katonák számának megduplázására. A Palesztin Hatóság és Izrael közötti biztonsági együttmûködés eddig problémamentesnek bizonyult, és a májusi Fatah-Hamász megállapodásnak sem voltak negatív utóhatásai a zsidó állam számára, így az IDF elõkészületei Ciszjordániára korlátozódnak.

Abbász pénteken elmondott beszédében arra kérte a palesztinokat, hogy minden megmozdulásra, felvonulásra, menetelésre az erõszaktól tartózkodva, békével kerüljön majd sor, nehogy véletlenül okot adjanak az izraelieknek, hiszen minden katonai lépés vagy erõszakos cselekedet csak ártana a palesztin ügynek.
A palesztinok ENSZ-tagfelvételi kérelme. (Forrás: Cartoon Movement - Ramzy Taweel)

Isaac Herzog, az izraeli Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottságának munkáspárti tagja szerint a palesztin államiságot elismerõ ENSZ-határozat izraeli elutasítása nyomán esetlegesen fellángoló erõszak olyan válaszlépésekre kényszerítheti Izraelt, mely még tovább mélyítheti nemzetközi elszigeteltségét. Mindezek mellett az ENSZ olyan idõszakban szavaz majd az önálló palesztin államról, mikor a Közel-Kelet egyes országai Izraelt bizonytalan stratégiai helyzetbe hozó történelmi átalakuláson mennek keresztül. Éppen ezért Herzog szerint Izraelnek támogatnia kellene az önálló palesztin állam elfogadását a szavazáskor (persze csak bizonyos feltételekkel), így Jeruzsálem végre ajtót nyitna a palesztin-izraeli béketárgyalásoknak, megerõsítené a két állami megoldás lehetõségét, és nagyban javítana Izrael nemzetközi és regionális megítélésén.

Ahogy azt Avi Issacharoff, az izraeli Háárec palesztin és arab ügyekért felelõs tudósítója egy cikkében megjegyzi, a biztos amerikai vétó tudatában az ENSZ BT-hez forduló Abbász bizonyítja, hogy nem fél szembe menni a Fehér Házzal. Ám úgy tûnik, az utóbbi két évben pont ez az egyik legnagyobb probléma a közel-keleti békefolyamattal: sem az izraeli, sem a palesztin vezetõk nem hátrálnak meg az Egyesült Államokkal való konfrontációtól.
Link