Bejelentkezés
Sukoró-ügy: "Tátrainál magasabb beosztású személy" ellen nyomoznak
Tátrai Miklósnál magasabb beosztásban lévõ személyek ellen irányul a sukorói ügyben folyó nyomozás – gyakorlatilag ezt ismeri el egy lapunk birtokába került bírósági végzés. Lapunk úgy értesült:az ügyben már Joav Blum is gyanúsított lehet.
Érdekes szövegû indokolással utasította el a Fõvárosi Bíróság Tanácsa azt a fellebbezést, amelyet a sukorói ügyben gyanúsított és elõzetes letartóztatásban lévõ volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ vezérigazgató, Tátrai Miklós és beosztottja, Császy Zsolt védõi nyújtottak be az elõzetest elrendelõ határozat ellen. A végzésbõl ugyanis az derül ki, hogy a fellebbezés ügyében (tehát nem a konkrét bûnügyben) eljáró bíróság kész tényként kezelni az ügyészség álláspontját, s azt is, hogy a folyamatban lévõ nyomozás nem pusztán Tátrai és Császy felelõsségét vizsgálja.
Elõbb ugyanis leírják a védõk álláspontját, amely szerint „a nyomozás alapvetõen nem a terheltek, hanem más, magasabb beosztásban eljárt személyek ellen irányul, s a fogva tartás e céloknak van alárendelve”. Ez a védõk szerint azért nem fogadható el, mert az elõzetes letartóztatás okait a bíróságnak személyre szabottan kell vizsgálnia. Ezt írja elõ a vonatkozó törvény. Ennek fényében pedig meglepõ, hogy a fellebbezést elbíráló tanács a fenti álláspontot mintegy megerõsítve leírja: a védõi álláspont, miszerint további közremûködõk aktív szerepét igazolják a nyomozás adatai, nem vitatható. Mint írják, különös jelentõsége van annak a nyomozási tevékenységnek, amely a megbízók, segítõk, felbujtók szerepének és a telekcsere esetleges haszonélvezõinek feltárására irányul. Maga a bíróság is megjegyzi, hogy e nyomozásban Tátrai és Császy közremûködése nem szükséges, az elõzetes letartóztatás mégis indokolt, mondván, számos olyan konspiratív, a felderítést akadályozó tevékenység létezik, amely a gyanú szerint egy jól szervezett elkövetõi kör teljes feltárását, azonosítását és eljárás alá vonását megakadályozza vagy megnehezíti.
Ilyen konkrétumokat azonban a bírói tanács nem említ, s figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a védõk kiemelték: maga az ügyész sem szolgált az eljárás meghiúsítására utaló bizonyítékokkal. A védelem érvére, miszerint Tátrai és Császy hónapok óta tudott az eljárásról, s korábban sem tettek semmi olyat, ami a nyomozást akadályozná, a bírói tanács csak azt állapította meg, hogy a nyomozó hatóság idõszerûen végzi a megfelelõ cselekményeket.
Forrás: Link
Érdekes szövegû indokolással utasította el a Fõvárosi Bíróság Tanácsa azt a fellebbezést, amelyet a sukorói ügyben gyanúsított és elõzetes letartóztatásban lévõ volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ vezérigazgató, Tátrai Miklós és beosztottja, Császy Zsolt védõi nyújtottak be az elõzetest elrendelõ határozat ellen. A végzésbõl ugyanis az derül ki, hogy a fellebbezés ügyében (tehát nem a konkrét bûnügyben) eljáró bíróság kész tényként kezelni az ügyészség álláspontját, s azt is, hogy a folyamatban lévõ nyomozás nem pusztán Tátrai és Császy felelõsségét vizsgálja.
Elõbb ugyanis leírják a védõk álláspontját, amely szerint „a nyomozás alapvetõen nem a terheltek, hanem más, magasabb beosztásban eljárt személyek ellen irányul, s a fogva tartás e céloknak van alárendelve”. Ez a védõk szerint azért nem fogadható el, mert az elõzetes letartóztatás okait a bíróságnak személyre szabottan kell vizsgálnia. Ezt írja elõ a vonatkozó törvény. Ennek fényében pedig meglepõ, hogy a fellebbezést elbíráló tanács a fenti álláspontot mintegy megerõsítve leírja: a védõi álláspont, miszerint további közremûködõk aktív szerepét igazolják a nyomozás adatai, nem vitatható. Mint írják, különös jelentõsége van annak a nyomozási tevékenységnek, amely a megbízók, segítõk, felbujtók szerepének és a telekcsere esetleges haszonélvezõinek feltárására irányul. Maga a bíróság is megjegyzi, hogy e nyomozásban Tátrai és Császy közremûködése nem szükséges, az elõzetes letartóztatás mégis indokolt, mondván, számos olyan konspiratív, a felderítést akadályozó tevékenység létezik, amely a gyanú szerint egy jól szervezett elkövetõi kör teljes feltárását, azonosítását és eljárás alá vonását megakadályozza vagy megnehezíti.
Ilyen konkrétumokat azonban a bírói tanács nem említ, s figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a védõk kiemelték: maga az ügyész sem szolgált az eljárás meghiúsítására utaló bizonyítékokkal. A védelem érvére, miszerint Tátrai és Császy hónapok óta tudott az eljárásról, s korábban sem tettek semmi olyat, ami a nyomozást akadályozná, a bírói tanács csak azt állapította meg, hogy a nyomozó hatóság idõszerûen végzi a megfelelõ cselekményeket.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. September 24. 19:16:52