Soha nincs "lezárt" téma és éppen ezért kell mindet újra és újra átbeszélni! Szolgáljon az alábbi írás is tanulságul. Tisztelt Szerkesztõség, Bánfalvi Béla!
Tudom, hogy a jelen helyzetben nem kívánnak a témával nagyon foglalkozni, van mégis egy nagyon fontos szempont, amit eddig valahogy mindenki figyelmen kívül hagyott vagy nem vett észre, amikor a cigánykérdést boncolgatta. Ez pedig az, hogy a cigányok úgy élnek Magyarországon, és valószínû a zsidók is, hogy nincs magyar állampolgárságuk. Sose volt.

A magyar társadalom sosem ismerte el õket semmilyen jogi nyilatkozattal egyenrangú félnek, sosem egyenjogúsították õket, mert máig nem hasznos és egyenrangú tagjai a társadalomnak (tisztelet a töredék elenyészõ kivételnek), és máig nem képesek együttesen, egy homogén tömbként, önállóan fellépni az érdekeikért. (Ha netán mégis úgy tûnik, akkor hadd ne mondjam ki, kik mozgatják hátulról õket.).

Nem uralkodók, földbirtokosok telepítették be a cigányokat az országba, hasznos munkavégzés céljából, területet adva nekik, hanem beszivárogtak a nyitott határon. Nem adott nekik senki menlevelet (az általuk hivatkozott 1423-as menlevél Zsigmond királytól hazugság, kitaláció, sose létezett - a király nem tartózkodott abban az idõben azon a területen, ahol az állítólagos menlevelet a cigányok megkapták, és oka sem volt menlevél kiadására), kiváltságlevelet, birtokot, területet, életteret, mint annyi más befogadott közösségnek.

Olyan embercsoportba, kulturális-etnikai közösségbe folynak bele ezermilliárdos összegek, amelynek erre, nem lévén magyar állampolgárságuk, semmilyen jogalapjuk nincsen. És a jövõben sem lesz éppen emiatt, egy gyökeresen megváltozott helyzetben sem.

Még egyszer elmondom. A cigányok sose kaptak magyar állampolgárságot, nem emelték õket a Szentkorona részévé. Akinek nem tetszik ez az állítás, ugorjon neki az utóbbi ezer év jogszabályainak, és mutassa meg, mikor adták meg nekik ezt a jogot.

A Magyar Királyságban az embereket, a lakosságot helyi szinten tartották nyilván a helyi jegyzõk, egészen a Második Világháború utáni központosításig, minden nyilvántartás helyi szinten volt. A helyben lakók mind tudtak egymásról, tudták, ki az idegen és ki tartozik közéjük, és ha utazni akartak, a menlevelet is helyi jegyzõk állították ki számukra, nem a királyi hivatalba fáradtak fel ezért. A cigányok nem tartoztak a helyi közösségekhez, még akkor sem, ha esetleg megtûrték õket a faluvégen. Ha a kedvük úgy tartotta, akkor szedték a sátorfájukat, és továbbálltak, amit a magyar paraszt, földmûves, a reá érvényes jogszokások miatt nem tehetett meg.

Amikor 1954-ben bevezették a személyi igazolványt, az nem az állampolgárság megadását jelentette számukra, hanem mindenki mással együtt csupán a központi nyilvántartásba felvételt. Ami persze nem ment könnyen, mert - nem lévén tagjai a helyi és jogokkal rendelkezõ közösségeknek - nem nagyon volt róluk helyi nyilvántartás. Ráadásul nem véletlenül kaptak eltérõ színû személyi igazolványt, mint a többiek.

Útlevelet, ugye, személyi igazolvánnyal igazolt adatok alapján lehet igényelni. Ám az útlevél sem magyar állampolgárságot jelent, hanem csupán utazási lehetõséget az adott állam igazolásával. Az, hogy mindezeket összekeverik egyesek és sokak, az nem változtatja meg a tényeket. Azért, mert a Második Világháború befejezése után az addigi jogfejlõdést figyelmen kívül hagyva, a társadalom beleegyezését, hozzájárulását nem kikérve egy eltérõ jogrendszer épült ki, és mûködik azóta is, még nem teszi a jogrendszert legitimmé.

Kérdés: Ha a birtokomon a kerítésen átmászva megtelepszik valaki, és - lévén a birtok elég nagy, és az illetõ sok kárt nem okoz nekem - pusztán könyörületbõl hagyom ott élni, az teremt-e önmagában valamilyen jogalapot tulajdonba kerülésre, tulajdonba beleszólásra? Ha én, a tulajdonos, szabad akaratomból(!) nem adom meg neki ezt a jogot, akkor szerintem nem, még ha többszáz év telt is el a betelepedés óta. De ha valaki máshogy gondolja, akkor játsszon el ugyanezzel a gondolattal, csak most a saját lakására, saját telkére vonatkoztatva.

Budaházynak és a cigány autonómia gondolatával kacérkodóknak üzenem, hogy a cigányok már csak emiatt sem kaphatnak autonómiát, országnak területet sehol a Kárpát-medencében a mi beleegyezésünk és az ott élõk beleegyezése nélkül. Esetleg Szibériában a farkasok és medvék, a sarkvidékeken a jégtáblákon a jegesmedvék között. Maximum nagyhatalmi szándékra és ellenünk fegyverrel biztosítva, de az már egy másik helyzet.

Üdvözlettel: Z.S.
Link