Magyarország tartózkodott azon a hétfõi szavazáson Párizsban, amelyen az ENSZ-tagállamok többsége támogatta a Palesztin Hatóságnak a világszervezet Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe, az UNESCO-ba teljes jogú tagként történõ felvételét. Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófõnöke az MTI érdeklõdésére a magyar álláspontról szólva elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a két érintett állam, Izrael és a Palesztin Hatóság közti pontos menetrendhez kötött nemzetközi - Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az EU - támogatással folyó tárgyalások sikeresek legyenek, ott tudják a közvetlenül érintett felek egyeztetni és megoldani a köztük feszülõ ellentéteket.
A magyar diplomácia célja az egységes álláspont kialakítása volt az Európai Unión belül, ám ez nem jött létre. A szavazáson való magyar tartózkodás mögött meghúzódik egyfelõl Magyarország szövetségeseinek megosztottsága, másfelõl a közel-keleti békefolyamat jelenlegi állása - magyarázta a sajtófõnök.

Hozzátette: ezúttal sajátos helyzetbe került Magyarország, hiszen szövetségeseinek egy része határozottan ellenezte, más része kifejezetten támogatta a Palesztin Hatóság felvételét.
A 194 tagállamból a jelenlévõk közül 107 képviselõ szavazott igennel, 14-en nemmel, 52-en pedig tartózkodtak. Az Egyesült Államok, Németország és Kanada nem támogatta a palesztinok felvételét, a nagyobb európai országok közül Olaszország és Nagy-Britannia tartózkodott, míg a korábban a szavazást még "korainak" tartó Franciaország az arab államokkal és a latin-amerikai országokkal együtt a csatlakozás mellett foglalt állást.
Tóth József rámutatott arra is, hogy feltehetõen azok, akik most nem támogatták a Palesztin Hatóság felvételét az UNESCO teljes jogú tagjainak sorába, úgy vélik, hogy ez nem segíti a közel-keleti békefolyamatot, mi több, még akár fokozhatja is a felek közti feszültséget.
Nem szabad elfelejteni, hogy mindeközben zajlik a Palesztin Hatóság teljes jogú ENSZ-tagságáról való döntés, illetve az izraeli-palesztin kétoldalú tárgyalások elõkészítése. Ezeket a folyamatokat kedvezõtlenül befolyásolhatja a hétfõi döntés - vélekedett a magyar Külügyminisztérium sajtófõnöke. Szerinte csak a kétoldalú tárgyalások sikeres folytatása lehet a kibontakozás útja.
Arra a felvetésre, hogy mennyire lehet komolyan venni az Egyesült Államok múlt heti figyelmeztetését, amely szerint azonnali hatállyal megszüntetik az UNESCO finanszírozását, ha megszavazza a palesztinok belépését, Tóth József úgy válaszolt, hogy bizonyára volt alapja az amerikai bejelentésnek.
Washington évi 70 millió dolláros hozzájárulással az UNESCO büdzséjének 22 százalékát állja.
"Elvonásokat kell a programokban eszközölni, módosítani kell a költségvetésünket. De nemcsak pénzügyi problémáról van szó, ez egy olyan probléma, amely a szervezetünk egyetemességét érinti" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Irina Bokova, az UNESCO bolgár fõigazgatója.
Az UNESCO teljes jogú tagjainak sorába történõ felvételhez a jelenlévõk kétharmados többségének támogatására volt szükség. A Palesztin Hatóság csatlakozásával 195-re emelkedett az UNESCO tagjainak a száma, a szervezet csütörtökön vette fel 194. államként a Dél-szudáni Köztársaságot.
A szavazás hatalmas diplomáciai gyõzelem a Palesztin Hatóságnak, amely eddig csak megfigyelõi státussal rendelkezett az ENSZ szakosított szervezetében. A palesztinok fõ célja mindazonáltal az, hogy az anyaszervezet, az ENSZ teljes jogú tagjai legyenek.
Link