Ezt a retorikát adták Vona-Zazri szájába is. Egy a gazda? Papandreu csak idõt akar nyerni a népszavazás ötletével - véli egy görög kutató. Mindenesetre komoly bombát robbantott.

Reuters Yannis Behrakis Nemcsak az európai vezetõket, hanem a görög társadalmat is óriási meglepetésként érte Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök keddi bejelentése a népszavazásról. De lehet, hogy erre mégsem kerül sor – véli George Tzogopoulos. Az athéni ELIAMEP agytröszt lapunknak nyilatkozó kutatója mindenesetre nagyobb esélyt ad az elõre hozott választásnak. – Mindenki azt találgatja, hogy mi járhatott Papandreu fejében, amikor bejelentette a népszavazást a mentõcsomagról. Valószínûleg csupán idõt akart nyerni és társadalmi támogatást szerezni, mielõtt életbe lépteti az intézkedéseket, amelyekrõl a múlt héten döntöttek a rendkívüli eurózóna-csúcstalálkozón – fejtegette.
Ajánlott cikkek

szövegkép Kína a megmentõ szerepében?
.

szövegkép Görög viharfelhõk Cannes felett

Athénban most azon spekulálnak, hogy vajon mi lenne az a kérdés, amit népszavazásra bocsátanának. A válaszok ugyanis elõre megjósolhatók. Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy támogatjae társadalom, hogy a dél-európai ország az eurózóna tagja maradjon, akkor – a várható nehézségek ellenére – a válasz nagy valószínûséggel igen lenne. Ha a kérdés úgy hangozna, hogy támogatják-e a mentõcsomagot és az adósságleírást, akkor azt elutasítanák. – Persze az is kérdés: miként tudna a választópolgár egyetlen kérdés alapján dönteni arról, hogy támogat vagy ellenez egy ezeroldalas dokumentumot, amit nyilván senki sem olvasott el? – vetett fel egy másik problémát Tzogopoulos. (Szerda éjjel Papandreu Cannes-ban közölte: a népszavazást december 4-én tartják, tétje Görögország euróövezeti tagsága.)

A szakértõ szerint a helyzet percrõl percre változhat. Sok függ attól, hogy a G20-csúcstalálkozón mit mond Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfõ Papandreunak, s a szocialista kormányfõ milyen csomaggal tér haza. Pénteken a görög parlament szavaz amentõcsomagról és aminiszterelnök sorsáról is – itt is inog a léc. A kormánynak mind össze kétfõs többsége van a törvényhozásban, s Papandreu pártjában, a PASOK-ban is egyre több az elégedetlen.
HIRDETÉS
160

– Papandreu mára teljesen elvesztette a hitelét belföldön és külföldön egyaránt, így az egyetlen út az elõre hozott választások – jósolta az ELIAMEP kutatója. Erre akár már november végén vagy december elején sor kerülhetne. A választást az elõrejelzések szerint a konzervatív ellenzék nyerné meg, de egyedül nem lenne elegendõ mandátuma, így egységkormányt kellene létrehoznia a szocialistákkal. – Mindkét párt felelõs azért, hogy Görögország idáig jutott, így együtt is kellene rendet tenniük. Ez a megoldás talán a pénzpiacokat is megnyugtatná – állítja George Tzogopoulos.

A görögök most elsõsorban a napi túléléssel vannak elfoglalva. A hangulat nagyon borús, az üzletek egy része hetek óta zárva tart, szinte mindennaposak a sztrájkok és a tüntetések. A hétköznapi beszélgetésekben is a válság a fõ téma, de az emberek már nem bíznak egyetlen politikusban sem. Látványosan visszaesett a fogyasztás, s mivel a görög gazdaság elsõsorban a szolgáltatásokra épült, ezt mindenki megérzi. Nincs Európa-ellenes hangulat, de Merkel német kancellár népszerûsége a mélybe süllyedt. – A németekkel semmi bajuk a görögöknek, de Merkelrõl úgy gondolják, nem érti meg õket, s egy német receptet akar rájuk erõszakolni. Ebben természetesen nincs igazuk, de sokanmégmindig nem fogják fel, hogy nincs más megoldás – hangoztatta az athéni kutató.

Ami a drachmát mint „megoldást” illeti, Tzogopoulos nem hisz a korábbi fizetõeszköz visszatérésében. – Ezzel az egész eurózóna roggyanna meg, nincs értelme errõl beszélni – mondja, függetlenül attól, hogy egyre többen vetik fel ezt a lehetõséget.
Mentõcsomagok Athénnak

2010. április 23-a: a görög kormány megkapja az elsõ segélycsomagot az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a kezdõösszeg 45 milliárd euró.

2010. május 1-je: Németország megszorító intézkedések sorozatát javasolja, mielõtt egy újabb, 110 milliárd eurós, három év alatt kifizetett, ötszázalékos kamatozású mentõcsomagról írnának alá szerzõdést a görögökkel.

2011. október 27-e: az eurózóna vezetõi és az IMF megegyezik a bankokkal a görög adósság 50 százalékának elengedésérõl, melynek pénzbeli értéke 100 milliárd euró.

A cél Görögország államadósságának 120 százalékra való csökkentése 2020-ra. A korábban ígért 110 milliárd helyett 130 milliárddal segítenék ki a görögöket.
Üzenetek Papandreunak

– Ma is érvényes a múlt heti EU-csúcson született egyezmény, ez a kiindulópont – mondta lapunknak Janis Emmanouilidis, a brüsszeli European Policy Centre intézet elemzõje a görög referendum lehetõségével kapcsolatban. Véleménye szerint, ha lehet, a görög népszavazás kérdése csak fokozta a nyomást, s még sürgetõbbé tette, hogy kidolgozzák az „önkéntes” adósságelengedés részleteit a görög kormánnyal. Emmanouilidis példaként említette, hogy az egyezség másik pillére, az európai bankok feltõkésítése is folytatódik, hiszen az minden európai állam érdeke.

Emmanouilidis valószínûsítette, hogy az európai vezetõk három üzenetet közölnek Jeórjiosz Papandreu görög kormányfõvel szerda este Cannes-ban. Kifejezik elégedetlenségüket, amiért nem értesítette õket, hangsúlyozzák, hogy a múlt heti alkunál nincs jobb, valamint elvárják Görögországtól, hogy tartsa magát a megállapodáshoz. (Brüsszeli tudósítónktól)
Link