Alulmúljuk a görögöket - Magyarország nagyon rossz irányba halad

Élénken él a sztereotípia, hogy az Európai Unió déli országai pont azért jutottak a csõd szélére, mert sokkal lustábbak északi társaiknál. A választóvonal azonban sokkal inkább a termelékenységnél található. Mi még rosszabbul állunk és a rossz irányba haladunk.

Kifejezetten erõs blogposztban rombolja le Matthew Dalton, a Wall Street Journal újságírója az Európa északi és déli részei között létezõ sztereotípiákat. A lusta dél és szorgalmas észak képe szerinte annyira erõsen él a legtöbb európai társadalomban, hogy már az Unió politikájába is beszivárgott.

A köztudat szerint Görögország, Portugália, Olaszország és Írország helyzete pont azért ilyen, mert a déli országok állampolgárai lustábbak az északiaknál, ezért nem hajlandóak annyit dolgozni, mint amennyit mellette elköltenek.

Ebbe az egyenletbe persze nem igazán lehet a szintén nemrégiben kimentett Írországot beilleszteni, hiszen nem kifejezetten dél-európai ország. Másrészt pedig, ahogy Dalton is megjegyzi, a helyzet bonyolultabb ennél.

A hollandok a leglustábbak

Meglepõ módon ugyanis, ha megnézzük az EU tavalyi felmérését, amely azt kutatta, átlagosan hány órát dolgoznak hetente az Unió országainak állampolgárai, a lista élén Görögország áll majd. A görögök átlagban negyvenkét órát dolgoznak hetente, mögöttük pedig nem sokkal van lemaradva Spanyolország és Portugália, körülbelül 39 órával.

A lista legvégén pedig, szintén meglepõ módon, a hagyományosan kifejezetten szorgalmasnak tartott Hollandia áll, heti 31 munkaórával. Dalton szerint az országok gazdagsága sokkal kevésbé múlik a ledolgozott óráikon, mint azok termelékenységen.

E tekintetben már sokkal erõsebb a kontraszt. Miközben egy óra alatt 2009-ben egy görög munkás átlagban 34,8 dollárt termelt meg, egy német ugyanennyi idõ alatt 53-at, egy holland pedig 65-öt.

Írországban az állam bukott

Részben azért kevésbé produktívak a déliek, mert sokkal nagyobb arányban dolgoznak az olyan, hagyományosan kevésbé termelékeny területeken, mint például a mezõgazdaság. Ugyanakkor, ahogy Dalton is megjegyzi, egy azonosan képzett görög munkás sosem fog annyit megtermelni, mint német társa, hiszen egyszerûen nem áll rendelkezésére ugyanaz a fejlett technológia.

Írország némiképp kilóg a sorból, hiszen a csõdközel dacára kifejezetten termelékeny ország. A vesztét azonban ugyanaz okozza, mint ami idáig juttatta. Írország hihetetlen adókedvezményeket adott a külföldi know-how-ért, ami jelentõsen megnövelte termelékenységét.

Ebbõl azonban az állam, az alacsonyabb adók miatt jóval kevesebbet szedhet be a többi országhoz képest. Így hiába erõs az ír gazdaság, az állam bevételei alacsonyak.

Rosszabbak vagyunk, mint a görögök

A megoldás Magyarországnál is valahol félúton lehet. Egy magyar átlagban 40,5 órát dolgozik hetente, ami majdnem annyi, mint az élmunkás görögöké. Eközben azonban még a görögöknél is kevésbé vagyunk termelékenyek, hiszen 2009-ben az egy óra alatt megtermelt GDP-nk 25,3 dollár volt.

A jelenlegi magyar gazdaságpolitika kevéssé vonzza a külföldi tõkét, miközben igyekszik annyi adó beszedni, amennyit csak tud. Ezzel nemhogy a fejlett technológiát nem tudjuk majd idehozni, de az emiatt stagnáló termelékenység miatt a magas adókkal is kevesebb kerül majd az államkasszába.
Link

Mi lesz a forinttal?

Elszabaduló forint, újabb és újabb fordulatok Görögországban …Mi folyik itt? Elmondjuk röviden.

Miért szabadult el hétvégén a forint?

Elõször is azért, mert hétvégén kevés az üzletkötés, s ilyenkor nagyok lehetnek az elmozdulások. Másodsorban pánikba estek a befektetõk, hogy a görög miniszterelnök népszavazáson hagyatná jóvá az újabb mentõcsomaghoz szükséges megszorításokat. Nem utolsósorban a magyar gazdaságpolitika nehéz kiszámíthatósága is benne van a forintgyengülésben. Ahogy maga Orbán Viktor mondta nemrégiben: nehéz követni, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád. Az ide-oda cikázó gazdaságpolitikát sajnos ritkán díjazzák a befektetõk.

Mi köze van Görögországnak a forinthoz?

A görög népszavazás lehetõsége miatt pánikba estek a befektetõk, s a pánikot az olyan feltörekvõ országok, mint például Magyarország valutái mindig megszenvedik. Ha a befektetõk megrettennek, akkor általában biztosnak tekintett eszközökbe – mondjuk például dollárba – menekülnek. A forint ki van téve a spekulációs célú keresletnek és kínálatnak, végsõ soron ez a tény áll a forint rövid távú mozgásai mögött.

Megõrültek a görögök, hogy arról akarnak szavazni, megmentsék-e õket?

Egyfelõl értelmezhetõ úgy a fordulat, hogy a hálátlan görögök nem értékelik, hogy egész Európa összefog a megmentésükért. A görög miniszterelnök pedig politikai túlélésre játszva, keresztbe tesz az egész uniónak és a fejlett világnak. Másfelõl viszont azt is látni kell, hogy Görögországban idén júniusban a Bajnai-csomag mintegy hatszorosának megfelelõ megszorítást fogadtak el (hazánkhoz hasonló méretû, népességû, fejlettségû ország). Joggal felvethetõ az is, hogy a görögök megmentése valójában nem a görögök, inkább az õket finanszírozó bankok érdekében történt.

Pogátsa Zoltán közgazdász korábban az fn hasábjain arra mutatott rá: a görög helyzet oka nem kis részben az unió maga. Fenntarthatatlan ugyanis az unión belüli offshore hálózat, amely miatt az átlagos kiadási oldalú görög államháztartás messze átlag alatti bevételeket tud csak produkálni.

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász már tavaly arra hívta föl a figyelmet, hogy az eurózóna egyes tagjaira kényszerített megszorítások szociális és gazdasági következményei elfogadhatatlanok, s nem kellene halálspirálba taszítani a globális válság miatt megromlott költségvetési helyzetû országokat.

Görögországot az utóbb idõben újabb és újabb megszorításokra kényszerítették, s a gazdasága most jól láthatóan éppen ilyen halálspirálba tart, irányított csõddel, avagy irányítatlannal.

Mi lenne az irányított csõd?

A görög kötvények magántulajdonosai elveszítik a kötvényeik értékének a felét, errõl már meg is állapodtak az unió vezetõi. A görög államadósság azonban így is tetemes maradna, nem utolsósorban azért, mert vissza kell fizetni a „mentõcsomagokként” kapott pénzeket, amelyeket Görögország lényegében egy az egyben utalt át az országot finanszírozó bankoknak. Az adósság így a GDP 180 százalékáról a 120 százalékára csökkenne, ami még mindig irtózatos teher lenne a romjaiban lévõ görög gazdaságnak.

Érinti Magyarországot egy esetleges irányítatlan görög csõd?

Sajnos nem állítják meg a Kárpátok bércei a negatív hatásokat. A piaci pánik hatására azonnal gyengülne a forint, zuhanna a BUX, de – sajnos azt kell mondani –még ez a legkevesebb.

Elemzõk attól tartanak, hogy a görög államkötvények teljes elértéktelenedése megroppanthatja az európai bankrendszert. Ennek következményei beláthatatlanok, a 2008-ban megélteknél is súlyosabb gazdasági hatásokat jelenthet Magyarországnak is: magyarul mély recessziót és elszabaduló munkanélküliséget. Az unió vezetõi azonban azon dolgoznak, hogy a görög csõd elszigetelt maradjon, s hatásai ne terjedjenek tova – bízzunk benne, hogy sikerül nekik.
Link

Botrány a magyar állampapír-piacon - meztelen volt a short
2011. november 3., csütörtök 7:14 Molnár Gergely

Az LMP szeretné elérni, hogy ne lehessen állampapírt shortolni Magyarországon, különösen fedezetlenül. A kezdeményezés véletlenül pont egybeesett egy olyan "naked short" üggyel, amely végül nemteljesítéshez vezetett.

Magyar politikusok szerencsére viszonylag ritkán lépnek fel a tõkepiac szabályozását érintõ ötletekkel (bõven elég a piacoknak az az árfolyamhatás, amit egyéb nyilatkozataikkal érnek el a tõzsdéken), így üdítõleg hatott a shortolás betiltására felhívó LMP-közlemény. A párt fõleg az állampapírpiacon tartja károsnak az esésre való fogadást, valamint kívánatosnak tartaná az állampapírok nemteljesítésére köthetõ biztosítási csereügyletekkel (cds-ek) történõ spekulációs célú kereskedés, illetve az államkötvények fedezetlen shortolásának betiltását. Ennek érdekében javasolják a magyar kormánynak, hogy haladéktalanul vezesse be a lépés hazai érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.

Az LMP javasolja továbbá, hogy a kormány fontolja meg a shortolás tiltásának kiterjesztését a tõzsdei kereskedelemre is, ahogy azt néhány európai tõzsdén már megtették, valamint az EU ajánlásának megfelelõen készítse elõ a pénzügyi spekulatív tranzakciókat terhelõ tranzakciós adó bevezetését 2013-ban.

Finomodott az álláspont

A Napi Gazdaság Online felvetésére, miszerint a New York-i Fed tanulmánya azt mutatta ki, hogy a shorttilalom a közvélekedéssel ellentétben nem segíti, inkább destabilizálja a piacot, Scheiring Gábor, az LMP gazdasági kabinetjének vezetõje kissé finomított az állásponton, a részvények shortolásával kapcsolatban elegendõnek tartotta a szigorúbb bejelentési kötelezettséget, illetve a hathatósabb szabályozást. Mint mondta, a piaci kilengéseket az elmúlt két-három évben többszörösére növelte a spekuláció, illetve fõként a shortolás. A jelenlegi piaci szabályozás nem képes megakadályozni a szélsõséges ármozgásokat, így szigorúbb szabályozókra volna szükség − jelezte, majd hozzátette, a kormány eddig nem reagált a felvetésre.

Botrányos eset, komoly bukóval

A kezdeményezés véletlenül pont egybeesett egy rosszul végzõdött magyar állampapír-piaci shortolási üggyel. Kötvénykereskedõk elmondása szerint a közelmúltban egy a magyar piacon elsõdleges forgalmazói joggal is rendelkezõ amerikai nagybank − éppen az a szereplõ, amelyet korábban azzal hoztak hírbe, hogy intenzív kötvényvásárlásaival kamatcsökkentést akar kikényszeríteni − intenzív eladásokkal több lejárat hozamát tolta föl, majd az eladott kötvények leszállításával adós maradt. Ilyen nemteljesítéssel záruló "meztelen (naked) short" ügyletre utoljára a 2008−2009-es pánik során volt példa, akkor született is elmarasztaló felügyeleti határozat és bírság tiltott árfolyam-befolyásolás miatt.

A mostani ügy nem okozott nagy zavart az állampapírpiacon, a fedezetlen shortos pedig alighanem legalább akkora veszteséggel tudta csak végül lezárni az ügyletet, mint amekkora nyereséget remélt tõle. A piaci szóbeszéd szerint a nagybank lengyel üzletkötõje azzal védekezett, hogy likvidebb piacokhoz szokott, és nem számított rá, hogy az eladott mennyiséget nem fogja tudni visszavenni. Állítólag a pénzintézet egy magas rangú vezetõje bocsánatot is kért az üzletkötõi baki miatt.

Mit tett a PSZÁF?

Piaci információk szerint a magyar kötvénypiacot felkavaró üggyel kapcsolatban a szereplõk a PSZÁF-ot is megkeresték, ám a felügyelet nem találta elég megalapozottnak a piacbefolyásolás vádját, mivel nem huzamos ideig folytatódott a tevékenység.

A Napi Gazdaság Online erre a konkrét ügyre vonatkozó kérdésére a felügyelet közölte, szükség esetén az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-vel együttmûködve folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a magyar állampapírpiacon aktív szereplõk ügyletkötéseit, különös tekintettel a short selling típusú ügyletekre. Minden olyan esetben, amikor az ügylethez kapcsolódó teljesítés elmaradása a normál piaci körülmények között esetenként elõforduló elszámolási zavarokon túlmutat, a felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket.
Link