Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Talaj alá bújt a marsi élet?

Ha valaha is létezett élet a Marson, akkor az valószínûleg a felszín alatt rejtõzött vagy rejtõzik.
A Marsról készült ásványi térképészeti adatok, valamint a NASA szondák további adatai azt sugallják, hogy a vörös bolygón felszíni víz csak nagyon rövid ideig létezhetett. Több százmillió évvel ezelõtt a marsi légkör megváltozott, ha volt is a Marson ekkor élet, védettebb területekre szorult.

2005-ben a bolygón agyagásványok jelenlétére utaló nyomokat talált az OMEGA spektrométer és az Európai Ûrügynökség Mars Express szondája. Az agyag azt jelzi, hogy a Marson valamikor nedves és meleg klíma uralkodhatott. A bolygón vastagabb volt a légkör, ami teljesen elveszett.

John Mustard a Brown Egyetem professzora a Nature folyóiratban megjelent legújabb Marsról szóló tanulmány szerzõje szerint a marsi agyagásványok arra utalnak, hogy sekély felszín alatti víz vonta be az egész bolygót, a talaj fölé ebbõl a vízbõl csak korlátozott helyeken és kevés juthatott.

"Amennyiben még lehet élet a Marson, kilátásai igen rosszak, de legalább tudjuk milyen környezetben érdemes keresni." - állítja Bethany Ehlmann a Kaliforniai Technológiai Intézet adjunktusa. "A legstabilabb marsi élõhelyek hosszú ideje a felszín alatt létezhetnek, a föld geotermikusan aktív ökoszisztémáihoz hasonlóan."

Az elmúlt öt esztendõben több ezer többségében vas- és magnéziumtartalmú agyagásvány lelõhelyet azonosítottak a Marson, ezt azt jelenti, hogy ezeken a helyeken érdemes kutatni a marsi életet.

Az új Marsról szóló tanulmány azzal is foglalkozik, hogy a bolygón prehnitet is kimutattak. Ez az anyag általában 200 °C fokos hõmérsékleten jellemzõen föld alatti hidrotermális környezetben keletkezik. Ez a tény is azt igazolja, hogy érdemes lenne a felszín alá nézni a vörös bolygón.

A NASA Science Laboratory küldetése során a jövõ marsroverével a Curiosityvel a Gale-kráterben fog landolni. A helyszínen az említett agyagásványok és szulfátok után fog kutatni. A NASA 2013-ban további légkörkutató missziót indít a vörös bolygóra.
Link

Hozzaszolasok

1647 #1 1647
- 2011. November 04. 08:29:14
Csak meg köll nézni ezt például: www.aranylaci.freeweb.hu
1632 #2 1632
- 2011. November 04. 09:50:07
http://www.fixhd.tv/videotar.php?muso...orkeres=19 egy elég érdekes mûsor..
többeközt a mars témáját is feszegetik, és véleményem szerint elég közel járnak az igazsághoz! Nem politikai mûsor, de bármelyik témát is feszegetik a vége mindig tömény zsidózás, bár a zsidó szót soha nem mondják ki! nézelõdjetek , mert igencsak jól és érthetõen kifejtenek egy-egy témát. volt olyan rész ami még nekem is sok újdonságot tartalmazott!
3104 #3 3104
- 2011. November 04. 10:08:36
Mars-Mardi-Marttedi, az összefüggések láncolata most itt is megvan..
A téma elõhúzása nem új keletû már, a miértre most is e cikkben a válasz..
3222 #4 3222
- 2011. November 04. 13:29:04
És mi hová fogunk bújni?

Népesség stabilizáció = kiirtás


www.wired.com/images/article/magazine/1705/ff_guidestones_f.jpg
http://hajnalhasadas.hupont.hu/9/geor...ai-emlekmu

Tény, hogy a ENSZ Agenda 21 dokumentumot bemutatják, hogyan Lesz "Nem-emberi zónák" a közeljövõben AZ Egyesult Államokban.

theintelhub.com/wp-content/uploads/2011/11/Bio-Diversity-Map.gif
http://translate.googleusercontent.co...oLVNkgF1LQ
http://translate.googleusercontent.co...xlHiE6aKhw
2473 #5 2473
- 2011. November 05. 07:00:34
Jók ezek az Enigmás videók, köszönet érte.

A Mars témához csak annyit mondanék, hogy ahol volt víz, ott van is. Mégis hová tûnne? Ha elpárolog, akkor a légkörbe kerül, ha elszivárog, akkor a talajba kerül. Eltûnni sosem fog. Ahhoz egy nagy gravitációjú külsõ testnek kellett jelen lenni, mely anyagelszívás keretein belül, elvette a Mars vizét.

:)))
2493 #6 2493
- 2011. November 05. 08:27:42
Vagy pont a marsi élet-faj tanyázik a nap körül is?!stereo.gsfc.nasa.gov/browse/2011/11/05/ahead/euvi/195/2048/20111105_040530_n7euA_195.jpg
129 #7 129
- 2011. November 05. 16:05:20
http://www.google.hu/images?q=mars+an...+anomalies
http://www.google.hu/images?q=mars+trees

www.rumormillnews.com/pix4/MartianForest1.jpg

Rebesgetik - nem tudom mennyi az igazság alapja -, hogy több bázis készült a Marson kooperációban az ottaniakkal ahová a földi elit egy része lenne evakuálva kataklizma esetén.

A Mars egy ugyanilyen zöld bolygó volt mint most a Föld, - ahogy az már itt többször átbeszélésre került itt a fórumon -, pár nap leforgása alatt vált lakhatatlanná. Aki tudott átköltözött ide, s errõl egy komplex üzenetet is hátrahagytak az utókornak: http://w3.hdsnet.hu/mars/0marsm.html

w3.hdsnet.hu/mars/Constr7.jpg

Kisfaludytól egyik elõadásán olyat is hallottam, hogy a 1960-as években ha jól emlékszem egy nagyobb csoport érkezett "látogatóba" és angol-magyar tolmácsot kellett hozzájuk hívni, hogy szót értsenek velük... pompom

Dr. Antekirtt ajánlotta fentebb Aranyi László (csillagász, tanár) honlapját, azt is érdemes forgatni annak aki információra szomjazik. Sok magvas cikk található rajta ezügyben:

http://www.freeweb.hu/aranylaci/tart.htm kukkoljuk csak

www.freeweb.hu/aranylaci/marsblue/marsblue8.jpg
Marsi panoráma 1976 augusztus 29-én. A késõbbi fotókat már erõsen "kozmetikázták", attól olyan vörösek, de lebuktak...
495 #8 495
- 2011. November 06. 10:06:02
Elgondolkodott már valaki azokon, hogy mivel a Mars kisebb, mint a Föld, hamarabb hûlt le, ezzel hamarabb vált alkalmassá az életre? Ha elfogadjuk a "páns/mia" (ezt a tudományos kifejezést nem engedélyezte a szerver) elméletet, akkor az élet a naprendszerbe kívülrõl került, így hamarabb érkezhetett a Marsra. Az köztudott, hogy víz, jég óriási mennyiségben van az aszteroidákban, a földi víz nagyon nagy részét innen származtatják. A Marson most alig van belõle. Feltehetjük-e, hogy ott alakult ki az elsõ értelmes faj, majd egy katasztrófa miatt mindent el kellett onnan hozni, ide a földre? A túlélõ embert, szárazföldi állatfajokat, mindezt egy óceánnyi vízzel együtt, amiben a vizi élet is jött. Ezt értelmezhetjük vízözönnek is, s ha tegyük fel ezt a tengersok vizet a Hold felszínére képzeljük, az hogyan nézhet ki ott. Tudjuk, a Hold nem volt mindig a Föld kísérõje, és a tudósok meglepõdtek rajta, mennyi víz található ma ott. Azt is tudjuk, hogy a Marson meg túl kevés a víz ahhoz képest, mennyi volt, vagy lehetett ott valamikor. Ez gondolkodásra készteti az embert, és összefüggésekre lelhetünk. Az a bárka is a víz tetején úszott, kívülrõl lezárva, mikor az ár lentrõl-föntrõl negyven napon keresztül ömlött, s minden hegyet eltakart. Itt a Földön nincs annyi víz, ami minden hegyet eltakarhatna. De a Holdon igen, és a víz nyomai ma is ott vannak. Ezek a nyomok a Marson is jól láthatók, de míg ezekrõl a víz eltûnt, addig a Földön most túl sok van belõle. Aztán ott vannak azok, akik a Föld történetét sokkal rövidebb idõkorlátok közé szorítják, s magyarázatul a Grand kanyont, annak geológiai idõskálán mért rövid kialakulását feltételezik, mintha az csak néhány év alatt jött volna létre úgy, mintha oda valahonnan hatalmas mennyiségû vizet öntöttek volna le valakik. Ha a Földön nem annyi víz lenne, mint amennyi van, hanem sokkal kevesebb, mint amennyi egy ekkora bolygón elvileg lehetne, akkor az a víz nem folyékony volna. Ha a Mars felszínén a víz mennyisége százalékos arányban megközelítené a Földi mennyiséget, a Mars ma sem lenne "halott" bolygó.
De a Mars ma sivatag! Szerintem a zsidók jöttek el onnan utoljára -azért szeretnek a sivatagban buckalakóként élni-, õk tették sivataggá azt a világot, s most a mi világunkat akarják sivataggá tenni. Nálunk már hónapok óta nem volt egy kiadós esõ.
Lehet még hozzátenni...
495 #9 495
- 2011. November 06. 16:19:16
"...hapest"!
Örülök, hogy mosolyt csaltam az arcodra, valóban humornak szántam az utolsó bekezdést.
De reagálj az azt megelõzõekre inkább, ha kérhetném!

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,935 egyedi latogato