Budaházy: Még egyszer a cigányország-témáról

Látom, hogy a rcigány országgalr1; kapcsolatos felvetésem felbolygatta a hozzászólók világát a kurucon. Elõször is ez csak egy mellékes ötletem a számos közjogi, társadalmi, gazdasági elmélkedésem közül, nem valami rfõprofilomr1;, mégis itt egyesek már úgy állítanak szinte be, mintha ennek a szekértolója lennék. Nem. Pusztán csak a szerintem legszerencsésebb megoldás lenne (és nem konkrétan Borsod feltétlenül, hanem elsõsorban valamilyen terület, mert a kurucon most olyan módon van a dolog beállítva, mintha ez kifejezetten Borsodról szólna). Itt most szeretném felidézni a tisztánlátás érdekében az ezzel a felvetéssel kapcsolatos megnyilatkozásaimat idõrendben:

1. 2003 õsze, egy elképzelt ideális Magyarországról szóló sok oldalas propagandaanyagban szereplõ részlet (ezt az anyagot egyébként éveken át terjesztettük, sõt, a bujkálás alatt, 2007. januárban közzétett összefoglaló írásomban is benne volt, érdekes, hogy ekkoriban senki nem kezdett el emiatt hõbörögni):
rLegfõbb külpolitikai cél, a Szent Korona országának helyreállítása, Magyarország területi revíziója, a nemzet területi egyesítése. Ezért a magyar diplomácia a nemzetközi politikai szintéren egy közép-európai területi rendezést szorgalmaz, ennek keretében a cigányság számára önálló ország létrehozását támogatva (ezért más népek, pl. csecsenek, palesztinok, baszkok az életüket adják nap mint nap).r1;
2. 2010. június 3. Váci börtönben írt hírelemzés részlet:
rFideszes rdíszcigányokr1; szerint a cigánykérdés megoldásának terén új idõk jönnek. Én semmi újat nem hallok. Ugyanúgy az integrációról papolnak. De minek az? Ki akar velük rintegrálódnir1;? Ki akar velük összekeveredni? Vagy mit jelent az integráció? Én nem akarok velük rintegrálódnir1;, és a családomat sem akarom velük rintegrálnir1;. Mint ahogy mondjuk a románokkal, szlovákokkal, németekkel, mozambikiakkal, stb. sem. Éljen minden népség szépen külön-külön, szervezze meg az életét, tartsa el magát. Én az önrendelkezés híve vagyok. Földet nekik! Külön cigány területet. Aztán költözzenek oda, és oldják meg az életüket tõlünk függetlenül. Követeljünk igazságot a szétszakított magyarságnak, hogy élhessünk újra egy hazában revízió által (legalább a határmentén egy tömbben élõk esetében), és országot a cigányoknak is (mondjuk Borsod északi részét), hogy éljenek õk is ott egymás között, ne a mi nyakunkon. Ez a leghumánusabb, legdemokratikusabb, legigazságosabb megoldás. A börtönökbõl is ráthelyezzükr1; õket oda, rCigányiar1; börtöneibe, õrizzék egymást õk, saját költségükön, vagy csináljanak, amit akarnak. A lényeg, hogy a határátlépéshez vízum kell, nekik is ide, nekünk is oda. Azt jól van.r1;
3. 2010 június 17. Toroczkai Laci elutasító reakciójára írt válasz:
rCigányia létrehozásának rõrültséger1;: Mikor 2006 õsze után úgy szellemileg, emberileg is igazán közel kerültünk egymáshoz, akkor én már az ezzel kapcsolatos ötletemet (mert nem több ez) évek óta hirdettem. Számtalan szóróanyagot osztottam szét, amin ez rajta volt. Olyan megfogalmazásban, hogy Magyarországnak követelnie kellene egy közép-európai területi rendezést, és ennek keretében megfontolandó a cigányok számára egy külön ország létrehozása. Tény, hogy sokaknak szokatlan volt ez a felvetésem, emlékeim szerint talán éppen neked is, vagyis ez nem egy új dolog. Ismersz, tudod, hogy rmegátalkodottr1; revizionista vagyok, õsi magyar-hun nemes, aki nem osztogatom a jött-mentek léleknyugalmával a haza földjét. De kimondtad a lényeget: rmérhetetlen szaporulatukr1;. Szabolcs, Békés, Baranya r11; Hevest kihagytad r11; pont akkor lesz az övék, ha hagyjuk, hogy mindenhol ott legyenek ezzel a tendenciával. Nézz körül akár csak a saját szûkebb környezetedben, hogy kinek hány gyereke van vagy van-e egyáltalán gyereke, hisz neked is r11; reméljük, hogy még csak r11; egy van. A huszonéves cigány r11; még itt a börtönben ülõ is r11; már vagy hárommal bír. Én hiszek benne, hogy sikerül változtatni a magyar nép szaporodási mutatóin - nincs is más esélyünk a túlélésre -, de egyelõre nekünk katasztrófa, nekik r11; ha nem is rmérhetetlenr1;, de r11; jelentõs. A cigányság problémája nem csak magyarországi kérdés, pont ezért vetettem fel Észak-Borsodot (és nem Borsodot), mert azt lehetne Szlovákia irányába bõvíteni (mint ahogy azt már írtam utóbb). Sajnos már így is rnekik adtunkr1; egy csomó földet, bizonyos helyeken már csak õk vannak, ahova már szinte a rendõr is alig mer bemenni. A különbség csak az, hogy most eközben a mi infrastruktúránkon élõsködnek. Minden népnek megvannak a kollektív jogai, de ebbe az is beletartozik, hogy semelyik nép sem köteles egy másikat eltartani. És ettõl a problémától nem tudom elképzelni, hogy rközös háztartásonr1; belül meg tudnánk szabadulni. Az rértelmesebb, becsületesebbr1; részüket pedig ne akard elszakítani tõlük, hisz pont azok lennének hivatottak vezetni õket, hatni rájuk, önállóság esetén rájuk is lennének szorulva. Olyan ez, mintha a felvidéki magyarok iskolázottabb részétõl elfogadnánk, hogy olvadjon be a szlovákságba, ahelyett, hogy a magyarok szellemi vezetõje, szószólója legyen. Az elit beolvasztásának és a tömeg dolgoztatásának törekvése pedig nem jött be pl. a románok esetében sem. A rlegbrutálisabb eszközökr1; bevetései meg az utóbbi idõkben inkább visszafelé sültek el. Azt csak nem gondolod, hogy én rcsak úgyr1; hajlandó lennék bármilyen területen is az önrendelkezést megadni nekik. Szigorúan csak ha mindenhonnan átköltöznek oda. Egyébként egyszer régen r11; még 2006 elõtt r11; Síklakival (az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom vezetõje volt) pont ezen vitatkoztam, õ azt mondta, hogy jó az ötlet, csak legyen az odaköltözés önkéntes. Én meg mondtam, hogy ezt nem tudom elfogadni. Egyébként, amit meg meséltél, hogy Gyulával egyszer egy cigány vajdával beszélgetve egyetértettetek vele abban, hogy jobb lenne, ha a hozzá hasonlók vezetése alatt saját törvényeik szerint élnének egymás között, szintén inkább ebbe az irányba mutat, csak úgy lehetne az országban vagy 100 ilyen rautonómr1; terület. Hát én azt mondom, legyen inkább egy, és szó sincs róla, hogy ha késõbb többen lesznek, adunk hozzá még területet. Ráadásul pont a magyar szaporulat helyreállítása szempontjából is tartom ezt fontosnak. Nézd meg, hogy egy kipusztulóban lévõ állatfajt is, hogy próbálnak megmenteni. Elõször is olyan életteret hoznak neki létre, ahol meg tud nyugodni, ahol biztonságban érzi magát, és nyugodtan tud gyarapodni. Nos, a cigányokkal belakott településeken, település részeken pont azért nem vállalnak gyereket a magyarok, mert abba a miliõbe nem akarnak, nem mernek, ezért nem mûködik az integráció. Persze mindez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek asszimilálódó, beolvadó egyének, családok, és Hunnia is csak errõl szólt, és nem tömegek befogadásáról. Mindent összevetve ezt az rõrültr1; ötletemet egyelõre fenntartom, hozzátéve, hogy egyáltalán nem követelem r11; bármilyen közös gondolkodás feltételéül r11; elfogadását, és nyitott vagyok egyéb használható elképzelésekre.r1;
4. 2010. június 18. Váci börtönben írt hírelemzés részlet:
rMég egy szó rCigányiárólr1;: A cigányok egy területre való rösszeköltözéser1; nyilván az ott élõ magyarok elköltözésével kell járjon. Én megértem, ha valakinek ez fáj, akinek a családja esetleg nemzedékek óta ott él, de valamit-valamiért. Így mindenhol ott vannak, úgy meg egy helyen lennének. Lakosságcsere. Volt már ilyen a történelemben. Észak-Borsod pedig azért is ideális, mert már most is abban a megyében vannak a legtöbben, és ha valaki ismeri a Kárpát-medence nemzetiségi térképét, az tudja, hogy a Dél-Felvidék Borsoddal határos szakasza az a rész, ahol nincs számottevõ magyar lakosság, viszont Szlovákiának azon a környékén szintén jelentõs számú cigány lakosság van, tehát abban az irányban késõbb lehet bõvíteni a területet, ha a szlovákok is rászánnák magukat. Ezt persze a magyar-szlovák területrendezéssel együtt lenne érdemes megejteni. Persze ez csak egy ötlet, de én nem most találtam ki, ezt hirdetem kb. 7 éve.r1;
Nos, ezek voltak, amiket ezzel kapcsolatban mondtam. Ennek fényében alkosson véleményt mindenki. Csak annyit tennék még hozzá, hogy a börtönben volt szerencsém közelebbrõl megismerkedni velük. Elõször is a 20 éves cigány rabnak kint már 2-3 gyereke van, október 23-án Schneider Tomi a JOBBIK gyûlésen már egyenesen a mai újszülöttek felét jelölte meg cigányként (ez azért szerintem túlzás, de a harmada valószínû). Az ilyen rfegyvert fogok, ha egy négyzetméter földet is nekik akarnak adnir1; típusú emberek már mehetnek is és szabadíthatják fel a cigányterror alatt élõ falvakat, ne várjanak semmire, mert 30-40 év múlva már örülhetnek, ha a saját portájukat meg tudják majd védeni. A börtönlakók kb. 70 százaléka cigány (20 százaléka magyar, 10 százaléka egyéb), ott aztán semmi ok nincs rá, hogy kíméljék õket (a börtönõrök 70 százaléka gyûlöli mindet), mégis mikor jönnek be délután a dolgozó rabok, a nagy részük magyar, a karbantartók magyarok, a zárka felújításokon a magyarok dolgoztak, a házi munkások többnyire magyarok mindenhol. Értitek? Nem a cigányok dolgoznak, mert nem lehet rájuk bízni semmit, valószínûleg azért. Mert nem értenek semmihez, mert a csavarhúzót félnek a kezükbe adni, nehogy belevágják a másikba. Ezekkel akartok ti önfenntartó börtönöket? (Miközben egyébként kint sincs munka.) A váci börtönben Margit néni az intézeti lelkész szívvel-lélekkel mûködteti a missziót, a legprimitívebb emberhez is van egy-két jó szava, próbál neki segíteni, az országban híresen jól mûködik a váci börtönmisszió, 50-100 ember van az istentiszteleteken, énekelnek, tanúbizonyságot tesznek (én is furulyáztam a missziós zenekarban). És mit gondoltok, hogy a misszióra kijárók hány százaléka cigány? Jó, ha a 40! Vagyis még ott is az egyébként kisebbségben lévõ magyarok vannak többségben, nem a cigányok járnak oda fel tömegesen megbánni bûneiket. Erre nyilván jön a tipikus JOBBIK-os reakció, hogy még több rendõrt, még nagyobb szigort, még hosszabb ítéleteket stb. Bolondok vagytok? Már így is egy élhetetlen ország ez! Azt hiszitek, hogy wellness börtön van? Baromság! Lepusztult, ócska, értelmetlenül mûködõ börtönök vannak, ótvar rossz koszttal (csak a cigányok jelentõs részének r11; még köztük se mindnek r11; még ez is elmegy). A büntetõeljárás Magyarországon az r17;50-es évek visszaélésszerû rendszerét idézi ma is! Én tudom, mert magamon teszteltem, a nemzeti radikálisok többségének fogalma sincs róla. És ezen keményítsünk még? Végül, mikor már mindent a cigányok visszaszorításához igazítottunk, lesz egy olyan országunk, amit már mi is utálunk. A jogállamot magunknak építjük! Csak itt két teljesen különbözõ társadalom él egy fedél alatt, amelyekre kétféle rendszert kéne alkalmazni, ami megoldhatatlan az apartheid vádja nélkül. A cigány kérdésnek három vége lehet. Az egyik, hogy legépeljük velük egymást. A másik, hogy összeolvadunk velük, és ami abból lesz, az lesz a rmagyarságr1;. A harmadik, hogy saját lábukra állnak végre. Minden út e közül a három közül valamelyikhez vezet, az állandóan hangoztatott integráció is vagy a másodikhoz, vagy a harmadikhoz (mert ha a nagy integráló erõfeszítések következtében esetleg öntudatra ébrednek, majd önállóságot akarnak, mint oly sok más népcsoport). Az elsõt nem akarom r11; mint azt már Stadlernek is megmondtam r11;, nem vagyok gyilkos (persze ha sajnos meg kell majd küzdenünk önvédelembõl mégis, én ott leszek). A másodikat is messzemenõen elutasítom (egyébként a cigányok is többnyire). Ezért érzem egyedül járhatónak a harmadik utat. De nem vagyok merev, szívesen meghallgatok értelmes gondolatokat más elképzelésekrõl. Az viszont felháborít, hogy egyesek itt engem bolondoznak. Én már akkor Trianon ellenes utcai rendezvényeket szerveztem, amikor az itt kommentelõk jelentõs része még valószínûleg nem is foglalkozott a kérdéssel. Hány rIgazságot Magyarországnakr1; matricát ragasztottak ki az ilyenek? (Ha ragasztottak is, azt is valószínûleg én nyomtattam.) Úgyhogy jobb lenne, ha visszavennének az arcukból, és megértenék, hogy addig kell megoldani a problémákat, amíg azok el nem kezdik magukat megoldani.

Budaházy György


Cigányisztán r11; a szabadkõmûves álomország

Budaházy önálló cigányállamról szóló, kedélyborzoló kijelentéseit kísérõ általános felháborodásra válaszul újfent kifejtette a kérdésrõl alkotott nézeteit, ismét megerõsítve a cigányok javára történõ országcsonkítás elképzelését. Annyiban árnyalva a dolgot, hogy nem feltétlenül kell a szabadkõmûvesek által is álmodott cigányországnak Borsodban lennie. Más felvetést nem hozott, ez a borsodiak után csak újabb hívei elvesztését eredményezte volna.
2009-ben megjelent könyvében Spiró György pontosan ugyanezt a koncepciót Békésre alkalmazza, elõre elhintve a társadalomban egy ilyen lehetõség gondolatát. (A könyv egy elképzelt jövõképet mutat be.) Talán innen vette az ötletet Budaházy, aki most közölt összefoglalója szerint azelõtt csak egy rközép-európai területi rendezésr1; keretében vetette fel az önálló cigány államot. Bárhogy is, de az újabb Trianon terve egybevághat a szabadkõmûves elképzelésekkel. Voltak olvasóink, akik felvetették, hogy ez lehetett Budaházy szabadságának az ára. Nem feltételezzük ezt, vannak képtelen megnyilvánulásai magától is, másrészt annál gerincesebb. De neki is el kellene gondolkodni, hogy akarva-akaratlan, Spirókkal és a vakolókkal kerül közös nevezõre!
Tehát Budaházy (és a szabadkõmûvesek) elképzelései szerint csináljuk meg magunknak az újabb országcsonkítást, zsuppoljuk ki az õslakos magyarságot az otthonaikból, állítsunk fel egy cigányállamot (annak minden költségével együtt, mert a segélybõl nem fogja futni), melynek stabilizálódásáig még honképes nép esetén is lapátolni kellene a támogatásokat egy jó darabig. Rejtély, az államalakulat mûködését hogy képzeli el Budaházy (a vakolóknak biztos konkrétabb elképzelésük van, melyekben azonban egész biztos nem a magyarság és nem a cigányság érdeke a központi szempont), mikor õ maga fejti ki, hogy még a kényszerû munkára is alkalmatlannak tartja a cigányokat.
A felvetés érthetõ felzúdulást váltott ki, és parttalan viták témája lett. A gond ezzel csak az, hogy a vakolók célja jelenleg pont az, hogy a cigány autonómia, mint lehetõség beépüljön a köztudatba. A cigánykérdés megoldásának firtatása érthetõ (az ilyen képtelen javaslatok kevésbé), azonban egy alaphibát elkövetnek a megoldást ajánlgatók. Méghozzá azt, hogy a jelenlegi körülményekkel számolnak. (Jellemzõen ezt a hibát vétik mindig, minden kérdésben.)
Jelenleg ugyanis semmiféle hatalmi akarat nincs bármiféle megoldás kivitelezésére r11; magyar vezetés híján. Ami azonban biztosra vehetõ (jó ideje errõl beszélünk), hogy a küszöbön álló és kikerülhetetlen változások hamarabb fognak bekövetkezni, mint egy ilyen hatalomváltás. A folyamatok pedig újabb és drasztikusabb arcát fogják megmutatni a kérdésnek (ennek és sok másnak), amikor is nemhogy a dolog megoldása, de túlélése lesz a kérdés, különösen az egyén szempontjából. A folyamatok elõreláthatatlan végén pedig új helyzet áll fel, a megoldást pedig arra és akkor kell majd megadni.
Tudni kell, és tudomásul kell venni, hogy jelenleg a cigánykérdést (ahogy a többi korkérdést sem) megoldani nem tudjuk (mi sem). Ezért jelenleg a problémákkal nem azok megoldása, hanem azok kezelése szintjén kell foglalkozni. Azaz a saját világunkban olyan szintre szorítani, hogy a korlátokhoz képest a legkisebb problémát okozza. Ez a közösség dolga. (Az Arcvonal tagjainak számára nem nagyon van például cigánykérdés, inkább környezetük cigányainál van MNA-kérdés r11; még ha nem is tudják azt nevesíteni.)
A késõbbi megoldást a változásokig ki kell dolgozni és elõ kell készíteni r11; de nem csupán fantazmagóriák és felvetések szintjén. Illetékes szakcsoportjaink dolgoznak az államépítési alapokon és elõkészületi munkákon.
A cigánykérdésrõl (haladás, hogy a Jobbik rcigánybûnözéser1; után eljutottak a felismerésre, hogy többrõl van szó) pedig annyit, hogy azt a jelenlegi rendszerben gondolkodva, demokratikus keretek között nem lehet megoldani. A megoldási elképzeléseink megvannak, ezeket azonban érthetõ módon, nem írhatjuk le (egyrészt a médiatörvény, másrészt a teljes politikai paletta folyamatos tolvajlásai miatt), legfeljebb néhány kivonatot ismertetünk rövidesen, szemléltetve a munkásállam mûködését.
A cigányállam fantazmagóriájával többet nem kívánunk foglalkozni, mert ellenségeink célja jelenleg pont az, hogy ezt, mint lehetõséget a társadalom tudatába vigye. Most pedig (köszönhetõen Budaházynak, és a mindig rjól idõzítõr1; Kuruc.info-nak) ezen rágódik az egész nemzeti oldal. Tehát: errõl hallani sem akarunk többet, sem felvetésként, sem cáfolatként, de még csak beszédtémának sem szabad lennie!

Bánfalvi Béla - Jövõnk.info

Forrás: Link