Milliárdokat is kereshet egy gyilkológép
Felemelte hangját az ENSZ egyik szakértõi csoportja a világ különbözõ pontjain mûködõ biztonsági magáncégek ellen, a jelentés szerint Líbiában is számos jogsértést elkövettek a privát cégek alkalmazottai.

Az ENSZ egyik szakértõi csoportja szerint az utóbbi években megnõtt a katonai magáncégek (private military sector) által alkalmazott zsoldosok száma, akik a különbözõ válságövezetekben harcolnak, és olykor rajtuk múlik egy-egy elnök vagy diktátor bukása vagy hatalmon maradása. Faiza Patel, a szakértõi csoport vezetõje elmondta, hogy a biztonsági cég által alkalmazott zsoldosok is érintettek háborús bûncselekményekben és az emberi jogok megsértésében. Példaként említették Líbiát és Elefántcsontpartot, de szóba került Irak is, ahol az elmúlt években több amerikai katonai magáncég került az újságok címlapjára különbözõ túlkapások miatt.

A közelmúlt eseményei kapcsán is többször felmerült a biztonsági cégek szerepe különbözõ konfliktusokban. A líbiai eseményekben ráadásul mindkét oldalon harcoltak zsoldosok. Az év elején például Kadhafi afrikai és kelet-európai zsoldosok segítségével fékezte meg a tüntetõket több líbiai városban. A lázadók oldalán szintén harcoltak nyugat-európai cégek által küldött "szerzõdéses biztonsági alkalmazottak". Kadhafi erõi többször is fogtak el a lázadók oldalán harcoló brit és francia zsoldosokat.

Elefántcsontpart helyzet szintén érdekes ebbõl a szempontból, ugyanis a korábbi elnök Laurent Gbagbo 4500 libériai zsoldost hívott az országba, hogy az elvesztett elnökválasztás után is meg tudja tartani a hatalmát. A 2002 és 2004 között zajló elefántcsontparti polgárháborúban ráadásul mindkét szembenálló felet segítették brit és francia biztonsági cégek.

Az iraki háborúban pedig a legismertebb ilyen jellegû cég a Blackwater (mely XE Services néven azóta is mûködik) volt, melyet szintén meggyanúsítottak háborús bûncselekmények és egyéb visszaélések elkövetésével. Az ehhez hasonló cégek azonban több nyugati kormány támogatását is élvezik és többnyire egy-egy ország védelmi minisztériumának szerzõdéses partnereként mûködnek. A hasonló cégek alkalmazottai ráadásul büntetlenséget élveznek azokban az országokban, ahol tevékenykednek (Pl.: Irak, Afganisztán), ugyanis a hatóságok mentesítették õket a büntetõjogi felelõsség alól. Ilyen volt például Irakban az amerikai hatóságok 17-es számú rendelete, mely az amerikai hadsereggel szerzõdéses viszonyban álló cégek alkalmazottait védte.

Az öttagú ENSZ vizsgálóbizottság tehát az ehhez hasonló visszaéléseket kívánja megszüntetni. Habár több mint harminc ország írta alá a Toborzás Elleni Nemzetközi Konvenciót (International Convention against the Recruitment) mely megtiltja zsoldosok alkalmazását, toborzását és kiképzését a szerzõdést aláíró államokban, mégis 20 és 100 milliárd dollárra becsülik a világszerte mûködõ magán katonai cégek éves bevételét.

Forrás: Link