Petícióban követelnek Magyarország elleni EU-szankciókat
Az osztrák konzervatív politikus szerint a problémák ellenére sem lehet fasisztának nevezni az Orbán-kormányt.

Susanne Scholl, osztrák újságírónõ petíciót tett közzé - amelyet az interneten bárki aláírhat -, annak érdekében, hogy az Európai Bizottság szankciókat vezessen be az Orbán-kormány ellen. Scholl kezdeményezéséhez pár nap alatt több mint ezren csatlakoztak.

Susanne Scholl az osztrák újságírás egyik legelismertebb alakja. Bécsi zsidó családba született: szülei elhagyni kényszerültek a németek megszállta Ausztriát, és csak a második világháború után tértek vissza, Scholl elmondása szerint azért, hogy „segítsék az osztrák kommunizmus kiépülését". Scholl maga a közép-kelet-európai térségre specializálta magát, és római, párizsi majd bonni kitérõk után - Lendvai Pál meghívására - az ORF kelet-európai tudósítója lett.

Scholl családjának életútja miatt is mindig élénken figyelte a magyarországi jobbra fordulást, saját bevallása szerint azonban az Új Színház-ügy okán látta elérkezettnek az idõt, hogy Brüsszelhez forduljon a Fidesz-KDNP-kormánnyal szemben. (Noha Dörner Györgyöt nem a kormány, hanem a független Tarlós István nevezte ki színházigazgatónak.)

Scholl szerint azonban az Új Színház-ügy egy hosszabb folyamat része: ide sorolja a bécsi újságírónõ az új alkotmány elfogadását vagy a roma kisebbség helyzetét. Ahogy a petíció fogalmaz: „Orbán úr gyõzelme óta Magyarország megállíthatatlanul halad a fasizmus irányába - és az EU mindezt csak nézi". A petíció szerint a nemzeti szocializmus szelleme uralkodik el Magyarországon. (A fasizmus és a nemzeti szocializmus amúgy nem azonos jelenségek.) Majd felszólítja Barrosot és Van Rompuyt, hogy határolódjanak el „az olyan politikai fejleményektõl", „amelyeket az emberellenesség és a gyûlölet hat át, és amelyek a kisebbségek számára fenyegetést jelentenek".

Scholl szerint Brüsszelnek ugyanolyan szankciókat kéne bevezetnie, mint 2000-ben a demokratikusan megválasztott osztrák Schüssel-kormány ellen. (Mint ismert, 2000-ben a kereszténydemokrata Wolfgang Schüssel koalíciót kötött a populista FPÖ-vel, amely amúgy kormányon inkább liberális, mint szélsõjobboldali politikát követett. Az Európai Unió szankciókat vezetett be az új kabinet ellen - bizonyos jogokat Bécs nem gyakorolhatott uniós szinten -, ám végül ezeket visszavonták, a kormány pedig a rákövetkezõ választást nagy arányban nyerte meg otthon.)

A petíció aláírói kijelentik, hogy Európa ma hallgat - holott egykoron éppen „a diktatúrák, az elnyomás, az üldözés, a rasszizmus" ellen hozták létre az uniót -, és ezért „ebben az Európai Unióban nem érezzük otthon magunkat".

Scholl megszólítja az osztrák EP-képviselõket is, hogy „végre mondjanak már valamit". A néppárti - így a Fidesszel szövetséges - Othmar Karas válaszában arra szólította fel Schollt, hogy „óvatosabban" bánjon a fasizmus szó használatával. Karas szerint Scholl egy demokratikus választás eredményét - azaz a kétharmados Fidesz-többséget - akarná felróni Budapestnek. Scholl szerint azonban „Adolf Hitlert is demokratikusan választották meg", így ez még szerinte nem érv a Fidesz-kormány ténykedése mellett.

Ulrike Lunacek az LMP-vel szövetséges osztrák zöldek EP-képviselõje sokkal megértõbb: Schollnak írt levelében kijelentette, hogy „az európai zöldek osztják a Magyarországgal kapcsolatos félelmeket", és a jövõben is „rá fognak mutatni az aggodalomra okot adó eseményekre".
Link