Imre, Jóska elsö ránézésre Semjén Zsófira asszociáltatott??
Azért Semjén Zsófia kimondottan csinosabb, mint a Jóska ( http://www.semjen.com/ ). Vagy másvalamilyen Semjén Zsófira gondoltál? Emellett Jóska nem is néz ki nöiesen.
Vagy talán Semjén Zsoltira gondoltál? Ö már inkább hordoz hasonló fizimiskát. Azonos családnév és majdenm azonos keresztnév könnyen megbotlasztja az embert.
Hogy mennyiben irányitgatnak a szabadkömüvesek a háttérben, nem tudom, de Németországban az ismert "történelmi barbárság" után nagyon lefeküdtek a zsiványoknak és még csak a 2006-os foci-vb rendezése óta engedik meg maguknak, hogy német zászlót lengessenek a szurkolók lelkiismeretfurdalás nélkül. Annak elötte már szégyenkeztek beismerni, hogy németségükre büszkék is lehetnek néha-néha, mert hátha a külföld lefasisztázza öket De persze mostanság is tabu, ha valaki merne valamit szólni a zsiványok ellen. Jujjujjuj, emiatt már néhány politikus karrierje hirtelen megszünt!
Most nem egészen értem, hogy mennyiben utalsz Kohl Németországára, hisz Jóska csak Kohl elvonulása után (16 évnyi kancellárság után!) lett külügyér Schröder kancellárral (1998-2005). Ha pedig az EU "külügyminiszteri" tárcára célzol, tulajdonképpen a németek remélték, hogy Jóska bejut oda, de tudtommal (ha jól emlékszem még rá) nem pályázott be erre, minthogy az angolok, franciák és pár más ország nem támogatta volna ezt az ötletet, és eleve nem láttak esélyt rá. De az is lehetett, hogy Jóska egyszerüen ki akart lépni a politikai élvonalból, és nem továbbra is egyik kontinensröl a másikra röpködve, állandóan hotelek és konferenciák közt rohangászni. Amikor a fukusimai cunámi/földrengés/atomkatasztrófa után a zöldek már-már kezdték leelözni a szocdemeket (és tényleg tavasszal a legkonzervativabb tagállamban, Baden-Württembergben megdöntötték a CDU-kormányt, és ott eskették föl az elsö zöld miniszterelnököt, minthogy ott leelözték a szocikat), akkoriban már kezdtek spekulálni a 2013-as kancellárválasztásról, és arról, hogy milyen lehetne Jóska esélye erre. A lakosságban különben nem is lenne rossz Jóska kilátása erre, de egyelöre ö minden hasonló eszmefuttatást kerekperec elutasitott, mondván, hogy elbúcsuzott az aktiv politikától. Hogy ez persze mennyire van köbe vésve, ki tudja? Sok sportoló is visszajött már a búcsuzás után, és nem egy politikus is. Talán Jóska túlságosan raffinált is ahhoz, hogy elszúrja az esélyeit elhamarkodott szószátyárkodással? Addig sok viz folyik még le a Dunán...
Ami a svábokat illeti, és a szükkeblüségüket: Nem tudom, milyen német vidékekröl jöttek nagyobb számban Magyarországra. De azt gondolom, ha valakinek jó termöföldje és elviselhetö megélhetösége volt német tájakon, nem nagyon kellett annak ez a nagy kaland. Ha viszont éhség és szegénység kerülgette öket, inkább hajlottak erre, épp úgy, mint amiért Amerikába vagy Austráliába is emigráltak. Mármost a mai Baden-Württemberg területén több olyan vidék van (Schwäbische Alb, vagy a Fekete-Erdö), ahol még a 19-ik században is, söt még a 20-ik elsö harmadában is nagyon szegényes körülmények mellett éltek az emberek. Ott zord éghajlat volt, és a termöföld is eléggé rossz volt. Csak késöbb, az iparosodással jött a gazdagság. Onnét tehát az emberek nagyon is motiválva voltak elmenni, föleg ha propagandát hallottak egy országról, ahol tej és méz folyik állitólag. Ezek az emberek tehát nagyon kemény körülmények közül kerültek ki, és ez rájuknyomta a pecsétjét. Még manapság is az ottani svábok egészen más tipusu emberek, mint pl. a stuttgarti svábok. Még ottan is valamilyen furabogárnak tekintik öket.

Lapaj, Semjénbõl van több is? Nem tudtam, hogy nõiesebb kiadása is létezik, õ valóban vonzóbb jelenség. A "Zsófi" ebben az esetben a másfajta a nemiseggi berendezésre utalt.
A Kohl-káposzta ügyet ne tekintsük bezártnak. Örömmel olvasom az összeszedett gondolataid. Cáfolni nem tudom, és minek is? De szerinted a dolog logikája a Németországnak nevezett területen mennyiben más, mint a Magyarországi zsidó dominiumban. Egyik párt megy, másik jön és mindegy melyik, mert közben az embereik végeredményben mind cion szekerét tolták. Illik a képbe.

Kedves Lapaj55!
Nekem az feltûnõ az életrajzában, hogy telaviv mint a güzü tüntetgeti ki! Mire megy ki ez a sûrû ügybuzgárság? Két szép szeméért biztosan nem! Késõbbi "aratásra"?

Imre, számomra mindkét Semjén ismeretlen (külföldön élek, kezdettöl fogva), csak a google-zés által találtam meg öket. Nem tudom, megértettem-e az utalásodat a "Zsófi"-val kapcsolatban.. Tehát a Zsoltiról volt szó, akinek "másfajta a nemiseggi berendezés"-e valami melegebb háttérre utalna?! Apropos háttér?? Hmmmm, ahogy vesszük; vagy befogadjuk
Egyébként milyen eredetü ez a név? Megfelel az orosz Szemjon névnek? Benne szerepelne a sémi, azaz szemita?
Hogy mennyiben más a dolog a mai Németországban, mint "Magyar"országon?
A mai Németország már nagyon más, mint mondjuk még az 50-es, 60-as években. Az átnevelés és a vércsere már messze elöre haladott; keleten, a volt NDK területén még erösebben él a nacionalizmus, és oda nem is nagyon szeretnek dolgozni vagy letelepedni menni a külföldiek, föleg ha feketék, ázsiaiak vagy déleurópaiak. De összesen már egyedül a török származásuak minimum 2 millióan vannak, és nekük általában több gyerekük is születik (és korábban!), mint a "bennszülött" (germán) németeknek. Amellett az utóbbi 20 évben szintén minimum 2-3 millió bevándorló jött a volt Szovjetunió területéröl, s csak egy részük nevezhetö "Russlanddeutsch"-nak, azaz oroszországi németnek (ilyennek olyanok is nevezhetik magukat, akiknek valami német származású nagyapja vagy dédnagyapja stb volt. Gúnyolódva egyesek azt mondják, olykor már elég volt egy német pásztorkutya birtoklása is). Bármelyik német városba megyek, a villamosban, boltokban, pizzeriában hallja az ember az oroszt vagy ukránt. Fúrcsa egy tapasztalat.
Az utóbbi években szintén megszaporodott ismét a zsidó kisebbség is, föleg ök is a régi SZU-ból vándoroltak be, minthogy ott egyre inkább ki voltak téve "diszkriminálásnak".
Persze Németországban is a zsidók súlya most is jóval nagyobb, mint lakosságarányuk szerint normális lenne. A sajtóban, tv-ben, kultúréletben, tudományokban ott nyüzsögnek. De azért annyira még nincs átitatódva a társadalom és föleg az orvosi, jogászati réteg, valamint hadsereg és rendörség csúcsa, mint Magyarországon. A pártok összetétele és vezetösége persze szintén erösen megváltozott az utóbbi 65 év alatt. Régebben pl. az FDP (Freie Demokraten, "szabaddemokraták") vezetö figurái Ritterkreuzot hordozó Wehrmacht-tisztek voltak (pl. Erich Mende), manapság "puhapöcs"-emberkék vannak az élen. A hozzáállás a zsidó-ügyhöz mindig valahogy nem egyértelmü. Vannak, akik kötelességüknek tartják, hogy minden zsidó vagy izraeli ügyet támogassanak ( "büntudat"-ból, azaz a "nagyapák szörnytettei" miatt). Mások különbséget tesznek zsidó és izraeli között. Fura módon utóbb épp a Linke nevü párt ( a volt NDK-s SED utódpártjának (PDS) és a nyugatnémet WASG egyesüléséböl jött létre) mutatott ilyesmit, és máris fröcsögtek a zsidók emiatt, mondván, hogy antiszemét tendenciákat tür meg a párt. Közülük páran részt is vettek abban a tavalyi Gaza-övezeti segélyakcióban, amelynél a zsidók pár török aktivistát agyonlöttek. Hogy mennyiben vannak képviselve a zsidók a Bundestagban, nem tudom, de biztos, hogy nincs olyan elzsidósodottság, akár dupla állampolgársággal (ami N.o.-ban tilos!), mint a magyar parlamentben. De pl. a nevesebb német újságokban (Bild, Welt stb) sokszor a vezetö kommentárokat zsidók írják, és ez többször meg is lesz emlitve. Olykor akaratlanúl komikus dolgok is származnak a zsidók iránti büntudatos hajlongásból.. Példáúl néhány évvel ezelött a hesseni CDU vezetö garnitúrája (akkoriban német belügyminiszter volt Kanther) "fekete kontókat" rendezett be Liechtensteinben meg a Svájcban, hogy pár millió DM-t elrejtsenek az adóztatás elöl. Úgy álcázták, hogy zsidó Stiftung-nak (alapítvány) nevezték, és ezzel el volt intézve, mert az után "nem illik" furkálni, ez egy tabu. Úgyszintén a volt FDP-s fönök (Möllemann) valahogy belebotlott a részben izrael-ellenes megszólalásaiba (mármint a palesztinok elleni politikájukra utalva), részben szintén zsidó alapitványnak álcázott fekete kasszájába, s végül is (minthogy lelkes ejtöernyö-ugró volt, a Bundewehr tartalékos tisztje) amikor szorult a hurok a nyaka körül, az egyik ugrásnál (ha jól emlékszem, az utolsója volt ) nem oldotta ki az ernyöjét, és teljes pofával belenyomta a sziluettjét a szántóföldbe.
Kóré, nem tudom, miért tömjénezik Jóskát Izraelben. Viszont a németek manapság (legalábbis hivatalosan) a zsidók leghüségesebb európai barátjainak számítanak. Fischer Joschka pedig amúgyis a baloldali ifjúságból jön, akik annakidején ( a 60-as/70-es években) szüleik nemzedékét azzal faggatták, hogy miért tették azt, amit, vagy miért nem azt, amit szerintük kellett volna, és ezért öt is ez a büntudat hajtotta. Amellett a frankfurti évei óta cimborája volt a zsidó-német-francia Daniel Kohn-Bendit, aki mint "Vörös Dani" a francia 68-as diáklázongások egyik hirhedt vezére volt, s manapság az Európai Parlamentben ücsörög a zöldek számára. Szóval Izraelben barátjuknak tartják Jóskát, viszont a palesztinok (Arafat korában is már) szintén szószólójuknak tekintik. De ez általában a német diplomácia jellege, s ezért gyakran közremüködnek a zsidó-arab ügyekben, pl. utóbb a többszáz palesztin fogoly hazaeresztése egy egyetlen zsidó katona ellenében. A franciák viszont egyoldalúbban inkább arab-barátnak számítanak (persze ez nem véletlen, hisz pár millió arab származású "francia" van az országban..)