Nemrégiben, II. VH címszó alatt ugyanezt a japánokkal "játszották el".
Az Egyesült Államok új és állandó katonai jelenlétet teremt Ausztráliában, az errõl szóló megállapodást Barack Obama jelenti be az ötödik kontinensen a jövõ héten teendõ látogatása alkalmából - közölte csütörtökön a The Wall Street Journal, az elnök terveirõl tájékozott személyekre hivatkozva.

A lap szerint az Egyesült Államok ezzel akarja ellensúlyozni a megnövekedett kínai befolyást és bebiztosítani a térségbeli amerikai érdekeket. Az egyezmény alapján az Egyesült Államok nem hoz ugyan létre saját katonai támaszpontokat Ausztráliában, de növeli a haditengerészeti mûveletek számát a kontinens-ország partvidéke mentén és hozzáférést nyer az ausztrál katonai létesítményekhez, a többi között Darwinban és Perthben. Washington és Canberra növelni fogja a közös hadgyakorlatok számát és a szövetséges országba amerikai hadfelszerelést telepítenek majd.

Ennek nyomán lehetõvé válik, hogy a jelenleg fõként az északkelet-ázsiai, japán és dél-koreai bázisaira támaszkodó amerikai haderõ dél felé is kiterjessze hatókörét, egyebek között a stratégiai és kereskedelmi szempontból nagy fontosságú Dél-kínai-tengerre, amelyet Peking a saját érdekövezetének tekint. Nem világos egyelõre, hogy az ausztráliai jelenlét erõsítését hogyan fogja kigazdálkodni a Pentagon, amelynek a következõ években meg kell küzdenie a katonai kiadások lefaragásának következményeivel.

A lap szerint az amerikai dél-csendes-óceáni katonai jelenlét erõsítése része Washington azon erõfeszítéseinek, hogy Ázsiára összpontosítsa a figyelmét az iraki és az afganisztáni csapatkivonás után. Az új stratégia bejelentését alig néhány héttel az utánra idõzítették, hogy Kína hadrendbe állította elsõ repülõgép-hordozóját.

Ausztráliai látogatása során Obama elnök beszédet mond majd a canberrai szövetségi parlamentben az amerikai-ausztrál katonai szövetség megkötésének 60. évfordulója alkalmából és Julia Gillard miniszterelnök társaságában felkeresi majd a darwini támaszpontot.

A The Wall Street Journal infógrafikája szerint az Egyesült Államok az ázsiai-csendes-óceáni térségben a Hawaii-szigeteken jelenleg 42.360, Japánban 40.178, Dél-Koreában 28.500, hadihajókon 12.858, Guamon 4.137, Ausztráliában pedig 178 fõnyi katonai személyzetet állomásoztat.


Szakértõ: jók az amerikai-kínai kapcsolatok

Az amerikai-kínai kapcsolatok jók, jelentõs elõrelépés történt az egymás számára fontos kérdések megértésében - mondta Nicholas R. Lardy, a Peterson Institute közgazdásza egy csütörtöki konferencián.

A budapesti amerikai nagykövetség által szervezett videokonferencián a szakember elmondta: néhány kérdéskörtõl, így a szellemi tulajdon, a szubvenciók, illetve a kínai piachoz való hozzáférés kérdéseitõl eltekintve az amerikai-kínai kapcsolatok erõs fundamentumokon nyugszanak. Jelentõs a két ország közötti kereskedelem, intenzív tárgyalásokat folytatnak egymással a két ország kormányzatai, és Kína már teljes mértékben legitim döntéshozónak tekinti a világkereskedelmi szervezetet - tette hozzá.

Lardy a kínai valutaárfolyam-politikával kapcsolatosan elmondta: 5-6 évvel ezelõtt kezdett alulértékeltté válni a jüan, azóta mintegy 20 százalékos exporttámogatásként, illetve importadóként mûködik a kínai fizetõeszköz alacsony értéken tartása. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking nemzetközi vállalásai nyomán az elmúlt idõszakban jelentõsen mérséklõdött ez a hatás.

Hasonlóan értékelte a kínai folyó fizetési egyenleg alakulását is. Mint mondta, a kínai folyó fizetési többlet 2007-ben tetõzött, amikor a GDP 12 százalékát érte el. Azóta mérséklõdött, és az idén már csupán 3-4 százalékos szintet ér el.

A nemzetközi tõkeáramlások egyensúlytalanságáról szólva kiemelte, hogy a válság kirobbanásakor nagyobb hangsúly volt ennek csökkentésén, mivel sokan, így az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner is úgy látja, hogy ez a krízis kirobbanásának egyik oka volt. Az elhúzódó európai adósságválság hatására azonban némileg háttérbe szorult ez a kérdés - tette hozzá.

Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az új kínai ötéves tervben komoly szándék mutatkozik a kínai növekedés forrásainak diverzifikálására, így a belsõ kereslet élénkítésére. A korábbi gazdasági programokban már voltak hasonló törekvések, de rendre elbuktak a belpolitikai ellenállás miatt - magyarázta a közgazdász.

A közgazdász Kínának az eurövezeti válságkezelésben való esetleges részvételérõl az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az ázsiai ország vélhetõen csak a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül vesz részt a mentõakcióban.
Link