Magyarországon a háztartások negyede, az alacsony jövedelmûek több mint fele esett késedelembe a jelzálog-törlesztõ, hitelrészlet vagy közüzemi számla fizetésével. Ezzel hazánk a 27 EU-tagország között a sereghajtó öt állam között foglal helyet.

Magyarország polgárai az uniós átlaghoz, de még az újonnan csatlakozott országok átlagához képest is nagyobb valószínûséggel csúsznak meg a törlesztõrészletek illetve a közüzemi számlák befizetésével - többek közt ez derül ki az Eurostat nemrégiben frissített adatsoraiból.

Az EU anyagi nehézségekkel küzdõ, vagyis az átlagjövedelem kevesebb mint 60 százaléka felett diszponáló polgárai között gyakoribb a közüzemi tartozások, mint a banki adósságok halmozása: jelzálogrészletével a lakosság 4 százaléka, közüzemi díjaival közel 25 százaléka tartozik. Az unió átlagában még a válság után is alig haladta meg a 10 százalékot az utóbbi arány.

A teljes lakosságra vetítve 11,6 százalék csúszott meg a havi kötelezettségekkel - jelzálog-részlettel vagy lakbérrel, hiteltörlesztõvel, illetve közüzemi számlával. Az EU régi tagországaiban ez az arány 9,5 százalék, míg az új tagállamokban ennek bõ duplája, közel 20 százalék.

A sereghajtó ötösben

Magyarország utóbbinál is rosszabbul áll: 2010-ben 24 százalék fölé emelkedett a késedelembe esett háztartások aránya. (Az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebbõl élõk között bõ duplája, 54,5 százalék volt ez az arány.)

Az Eurostat adatai alapján a magyar adat az unióban az ötödik legmagasabb értéknek számít, Bulgária (33,8 százalék) Görögország (30,9), Románia (29,8) és Lettország (25,7) után. Romániában ugyanakkor nagyobb ütemû volt a romlás, mint nálunk: az utóbbi három évben közel a triplájára nõtt a tartozók aránya. Azokban az országokban, ahol a legkevesebb anyagi nehézséggel küzdõ háztartás van (Luxemburg, Hollandia, Németország, Csehország és Dánia), a válság ebbõl a szempontból nem éreztette hatását, azaz nem hozott érdemi romlást. A cseh adat mindössze 6,0 százalék, Szlovákia 12,1, Lengyelország 15,3 százalékot mutat fel.

Rosszabbul állnak a sokgyermekesek

Visszatérve a hazai adatokhoz, a gyermekes háztartások esetében nagyobb, egyharmados a késve fizetõ családok aránya. Ezen belül - nem meglepõ módon - azok állnak rosszabbul, ahol több a gyerek: az "egy gyerek, két felnõtt" felállású háztartások az országos átlagnál valamivel jobban teljesítenek (23,8 százalék), míg a "három vagy több gyerek, két felnõtt" típusú családok mutatója meghaladja a 43 százalékot. A gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelõk körében ennél alig jobb az arány, 40,2 százalék. Az idõsek meglepõen jól állnak, a 65 év felettiek körében csak bõ 7 százalék csúszott meg a havi fizetendõkkel.

A képhez hozzá tartozik, hogy a hazai háztartások az élelmiszeren is igyekeznek illetve kénytelenek spórolni. A KSH adatai szerint 2009-ben 27 százalék volt azon háztartások aránya, amelyek a hús és hal rendszeres fogyasztásáról lemondani kényszerültek. A háztartások tizede nem az igényeinek megfelelõen fûtött lakásban élt.

Buknak a törlesztõvel

Ami a hiteltörlesztéseket illeti, az idén felemásan alakult a helyzet. Az MNB féléves adatai szerint a lakossági hitelek bõ egynegyede esett törlesztési késedelembe. Ez ugyan kisebb az egy évvel korábbinál, ám kedvezõtlen változás, hogy a 90 napon túli, azaz nem teljesítõnek számító elmaradások aránya nõtt, 9 százalék alatti szintrõl 12 százalék közelébe. Utóbbi arány két évvel ezelõtt csupán 5,5 százalék volt.
Forrás: MNB, Napi Gazdaság Online

Egyre többel tartozunk a közszolgáltatóknak

Az õsz elején a lejárt lakossági tartozások emelkedésérõl számoltak be a Napi Gazdaság által megkérdezett szolgáltatók is.

A Tigáz Zrt.-nél az egy évvel korábbihoz képest az összes határidõn túli lakossági kintlévõség 14 százalékkal növekedett, a legjobban a 90 napon túli kintlévõségek emelkedtek az elõzõ évihez viszonyítva. Az E.On tapasztalatai szerint a lakossági fogyasztók lejárt tartozása az év elejéhez képest közel 15 százalékkal emelkedett. A tavalyihoz képest folyamatosan növekszik a lejárt lakossági kintlevõségek összege a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. szerint is, az ügyfélkör több mint felénél jelentkezik hosszabb-rövidebb csúszás a fizetésben.

Nem számolt be ugyanakkor nagy változásról a lakossági tartozások szempontjából az Elmû-Émász csoport. A Fõgáznál az elõzõ év hasonló idõszakához képest a hátralékos lakossági állomány egyértelmû növekedést mutat, a legnagyobb emelkedés a 30−90 nap közötti hátralékos-sávban figyelhetõ meg. A nemrég elindult fûtési szezonban tovább nõhet az energiaszolgáltatók kinnlévõsége, bár az, hogy a kikapcsolási türelmi idõ 90-rõl 60 napra rövidült, javíthatja a fogyasztók fizetési hajlandóságát.


A lakossági vízdíjhátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklõdött az elmúlt években tapasztalthoz képest, elsõsorban a minden szolgáltatónál az utóbbi években kiemelt feladatként kezelt hátralékkezelési tevékenység eredményeként − tudtuk meg a Magyar Víziközmû Szövetségtõl (MaVíz). A fél éven túli hátralék aránya azonban továbbra is növekszik, ami a tartósan fizetésképtelen fogyasztók számának növekedésére utal a szövetség szerint.

A fizetési problémákkal küzdõ lakossági ügyfelek száma a hátralék növekedési ütemét is meghaladóan emelkedik, ezen belül is jelentõs növekedést mutat a szociálisan érintettek száma. A lakossági kintlevõség 2010-ben közel 30 százalékkal emelkedett a szektorban az elõzõ évhez képest, az egy éven túli hátralék pedig ennél is nagyobb, több mint 50 százalékos bõvülést mutatott. A víziközmû-ágazat jelentõsebb szolgáltatóinak adatai alapján az összes lakossági hátralék 2010 végén meghaladta a 12 milliárd forintot. Az összegen belül az 1−90 napi (a fizetési szokások alapján még nem problémás) hátralék aránya közel 50 százalék volt, az éven túli (már mûszaki és adminisztratív intézkedésekkel vagy fizetési meghagyással kezelt, illetve szociálisan is problémás) kinnlevõség pedig 30 százalékos részt képviselt.
Link