Jé, hát pont ez is volt- többek között- a cél! Technikai államcsõd lesz 2012-ben, ha a kormány nem hajt végre újabb megszorítást vagy nem írja át az adósságplafonról szóló szabályt a január elsején életbe lépõ új alkotmányban - állapítja meg a közöskassza.hu.

Technikai államcsõd következhet be 2012-ben, ha a kormány nem hajt végre újabb megszorítást vagy nem írja át az alig több mint fél éve elfogadott új alkotmányt. A jövõ évtõl életbe lépõ alaptörvény adósságplafon-szabálya alapján ugyanis az államháztartási hiány egy része nem lesz törvényesen finanszírozható, ha növekszik az államadósság. A technikai csõd bekövetkezését ekkor csak a Nemzeti Banknál elhelyezett kormányzati betétek felhasználásával tudja jogszerûen elkerülni az ország – fejti ki legfrisebb elemzésében a közöskassza.hu.

Márpedig az államadósság nõni fog, ha igaznak bizonyul az Európai Bizottság elõrejelzése, mely szerint a 2011-es 75,9 százalékos államadósság 2012-ben 76,5 százalékra, 2013-ban pedig 76,7 százalékra nõ. Ezzel a kormány két ponton is megsértheti az adósságplafonról szóló szabályokat, aminek súlyos következményei lehetnek.

Nehéz ügy

Az új alkotmány kétfajta adósságplafont szabályoz. Egyrészt a költségvetési tervezés vonatkozásában állít korlátot: „az Országgyûlés csak olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését”.

Másrészt az alaptörvény a már elfogadott költségvetés végrehajtása során is érvényesíti az adósságplafont, mivel úgy rendelkezik, hogy „nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelõzõ évben fennállóhoz képest növekedne”.

A két szabály alól csak akkor kap felmentést az Országgyûlés, illetve a kormányzat, ha különleges jogrend - háború, belsõ zavargások, árvíz stb. - van érvényben vagy ha a „nemzetgazdaság tartós és jelentõs visszaesése” áll fenn. Utóbbira azonban nem kerül sor, hiszen a kormány azzal számol, hogy szerény mértékben, de nõ a GDP jövõre, vagyis nem alkalmazható a gazdaság „tartós és jelentõs visszaesése” esetére irányadó kivételszabály.

Súlyos következmények

A tervezési korlát megsértésébõl az következhet, hogy az új összetételû Költségvetési Tanács nem adja meg a hozzájárulását a költségvetés elfogadásához, a végrehajtási korlát megsértésének polgári jogi és büntetõjogi következményei lehetnek. Az alaptörvény megsértésével felvett kölcsön törvénybe ütközik, ezért polgári jogi értelemben semmis.

Az a hivatalos személy pedig, aki dönt az alaptörvény-ellenes kölcsön felvételérõl, könnyen a hivatali hatalommal visszaélés bûncselekményét követheti el. A végrehajtási korlát gyakorlati alkalmazása persze vet fel problémákat. Mivel év közben még nem tudható, hogy a GDP mennyivel fog nõni, így helytelen kormányzati elõrejelzés esetén elõállhat az a helyzet, hogy utólag derül ki: alkotmánysértõen történt egy kölcsön felvétele.

Mit tehet a kormány?

Ebbõl a helyzetbõl úgy menekülhet a kormány, ha jövõre egy újabb költségvetési kiigazítással az államadósság arányát a 2011-es szint alá csökkenti. Ez azonban minden valószínûség szerint tovább rontaná a GDP növekedését, ami újabb államadósságarány-csökkentést tenne szükségessé.

Ugyanakkor ez a megoldás a jelek szerint távol is áll a kabinettõl, hiszen mindeddig csak a bejelentések szintjén kötelezte el magát a fenntartható és nem egyszeri tételeket felélõ költségvetési pálya mellett, de ennek tényleges megvalósítása jelentõs részben elmaradt. Ennek eredménye volt a strukturális egyenleg romlása, a költségvetési politika hitelességének eltûnése, és végsõ soron az államadósság arányának 2012-re prognosztizált, alkotmánysértõ növekedése – vélik a közöskassza.hu szerzõi.

Az is egy lehetõség, hogy a kormány tudottan megalapozatlan számokkal, látszólag csökkenõ államadóssággal fogadja el a költségvetést, így papíron nem kell elismernie elõzetesen az alkotmánysértés esélyét. Egy megalapozatlan számokkal operáló költségvetési törvény azonban tovább rontaná a költségvetési politikai hitelességét, ráadásul nem mentesítené a kormányt a tényekhez való alkalmazkodás rövid távon bekövetkezõ kényszere alól sem. Ráadásul minden negyedév után egyre világosabbá válna, hogy az adósságszabály nem tartható, ami visszavezetne az imént vázolt elsõ vagy második megoldáshoz.

Végül egy lehetõség az alaptörvény nyílt megsértése is, ami azonban a kölcsönszerzõdés polgári jogi semmisségének lehetõsége miatt a finanszírozók számára sem tûnik életbiztosításnak. Nem is beszélve arról, hogy ez a lehetõség politikailag komoly kockázatot hordoz a kormány számára, hiszen az elmúlt idõszak két olyan szimbolikus cselekvését (az új alkotmányt és az államadósság elleni küzdelmet) ásná alá, amelyek sarokkövei a kormányzó erõk jelenlegi politizálásának.

A közöskassza.hu szakértõi azonban úgy vélik, még nem késõ átírni az alkotmányt, és pontosítani a problémát okozó szabályt.

Forrás: Link