Bejelentkezés
Összeomlik-e Magyarország?
Á, dehogy! Fájdalmas recesszió köszönthet jövõre Magyarországra, a zord növekedési kilátások a forint iránti bizalmat is alááshatják.
Bár a hazai (becsült) növekedési adat jobb a vártnál, egyre valószínûbb, hogy jövõre fájdalmas recesszió köszönt Magyarországra. A várakozásoknál kedvezõbb, 1,4 százalékos harmadik negyedévi hazai GDP-növekedés mögött nem állnak sajnos tartós, kedvezõ folyamatok. A viszonylag szép szám inkább a jó idei termésnek, a korábbi, relatíve kedvezõbb európai adatoknak köszönhetõ. Egyre több elemzõ tart attól, hogy recesszió jöhet Magyarországon, ami emelkedõ munkanélküliséget, stagnáló-csökkenõ reálbéreket hozhat magával – magyarán még a jelenleginél is rosszabbul élhetünk majd.
A növekedési adatot továbbra is az export húzta, de a hazánknak fontos exportországok lassulása és a hazai megszorítások miatt a következõ negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzõje. Suppán 2012-ben 0,8 százalékos növekedést vár. A szám természetesen tartalmazza, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem jövõre termelni kezd, tehát a lakosság ezt még bõven recessziónak érezné, dacára a pozitív elõjelnek.
Sokszorosan fájó recessziós veszély
Nem nehéz már olyan elemzõt találni, aki a szó szoros értelmében recessziót jósol. A Raiffeisen elemzõi 1 százalékos visszaesést várnak jövõre. Keszeg Ádám, a bank elemzõje lapunknak elmondta: valószínûleg lefelé módosítják majd a jelenlegi növekedési elõrejelzésüket. A GKI ugyancsak 1 százalékos visszaesést jelez jövõre.
A recesszió mondhatni „alapból” is nagyon kellemetlen, Magyarország helyzetét azonban súlyosbítja, hogy az államadósságot döntõ mértékben külföldi befektetõk finanszírozzák. Õk pedig árgus szemekkel lesik, hogy az ország növekedési pályája lehetõvé teszi-e az államadósság folyamatos finanszírozását.
Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta: Magyarország növekedési lehetõségei jelentõsen alatta vannak a kormány által jövõre várt 1,5 százaléknak. A bankoknak nincs elég tõkéjük, alig hiteleznek, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés sem. A befektetõkben fölhorgadhat a kérdés: növekedés nélkül képes-e magát finanszírozni Magyarország? Ugyanezt kérdezték a befektetõk Görögország és Olaszország esetében is – magyarázta a közgazdász. Róna úgy vélte: Magyarország helyzete különbözik az olaszétól és a görögétõl, ám a növekedési bajok hasonló módon finanszírozási problémákhoz vezethetnek. Róna lapunknak is megerõsítette korábbi véleményét: ha az unió centrum országainak nem tetszik egy periféria ország politikája, akkor annak a kormánynak elõbb-utóbb mennie kell, s az unió emberei lesznek a válságkezelõ kormány vezetõi. Szerinte ez történt Görögország és Olaszország esetében, és megtörténhet Magyarországot illetõen is.
S a lehetõséget nemcsak Róna Péter veti föl sajnos: a Wall Street Journal egyik blogjában írták nemrégiben, hogy Magyarország lehet az európai válság következõ áldozata.
Kisegít Kína?
Mellár Tamás professzor azt mondta lapunknak: vannak tartalékok, ha nagy csapás nem éri Magyarországot vagy a világgazdaságot, hazánknak jövõ év közepéig nem lehet közvetlen finanszírozási gondja. Ennél hosszabb távon persze bármi elképzelhetõ, de a közgazdász szerint a kormány gazdaságpolitikája azért próbál alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Amit mutat például, hogy a kormány igyekszik megállapodni a bankokkal. Nagy kérdés az is, hogy hoznak-e valamit a konyhára a kínai, közel-keleti kapcsolatok. Ha Kína elszánja magát Magyarország finanszírozására, akkor annak nyilván költsége van, de az IMF-t biztosan nem kell behívni – mondta Mellár. A közgazdászprofesszor 0 százalék körüli „növekedést” vár jövõre, mivel kérdéses, hogy tudja-e húzni továbbra is az export a GDP-t. A mintegy 1400 milliárd forintnyi jövõ évi megszorítás (az errõl szóló dokumentum elérhetõ az NGM angol nyelvû szekciójában) a hazai kereslet oldaláról húzza vissza a gazdaságot.
A Népszabadság keddi információja szerint Orbán Viktor szûk körben már célzott arra, hogy lemond, ha Magyarország újra az IMF védõhálójára szorul. A Magyarország körüli aggodalmak nem meglepõek abból a szempontból, hogy a globális válság 2008-as kitörésekor is „hamar megtalálták”. Matolcsy György, amikor elfoglalta a miniszteri székét – jogosan, bár politikailag érthetetlenül – arról beszélt, hogy Magyarország a világ 10 legkockázatosabb adósa között szerepel. Nos, ez nem változott.
Link
Bár a hazai (becsült) növekedési adat jobb a vártnál, egyre valószínûbb, hogy jövõre fájdalmas recesszió köszönt Magyarországra. A várakozásoknál kedvezõbb, 1,4 százalékos harmadik negyedévi hazai GDP-növekedés mögött nem állnak sajnos tartós, kedvezõ folyamatok. A viszonylag szép szám inkább a jó idei termésnek, a korábbi, relatíve kedvezõbb európai adatoknak köszönhetõ. Egyre több elemzõ tart attól, hogy recesszió jöhet Magyarországon, ami emelkedõ munkanélküliséget, stagnáló-csökkenõ reálbéreket hozhat magával – magyarán még a jelenleginél is rosszabbul élhetünk majd.
A növekedési adatot továbbra is az export húzta, de a hazánknak fontos exportországok lassulása és a hazai megszorítások miatt a következõ negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzõje. Suppán 2012-ben 0,8 százalékos növekedést vár. A szám természetesen tartalmazza, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem jövõre termelni kezd, tehát a lakosság ezt még bõven recessziónak érezné, dacára a pozitív elõjelnek.
Sokszorosan fájó recessziós veszély
Nem nehéz már olyan elemzõt találni, aki a szó szoros értelmében recessziót jósol. A Raiffeisen elemzõi 1 százalékos visszaesést várnak jövõre. Keszeg Ádám, a bank elemzõje lapunknak elmondta: valószínûleg lefelé módosítják majd a jelenlegi növekedési elõrejelzésüket. A GKI ugyancsak 1 százalékos visszaesést jelez jövõre.
A recesszió mondhatni „alapból” is nagyon kellemetlen, Magyarország helyzetét azonban súlyosbítja, hogy az államadósságot döntõ mértékben külföldi befektetõk finanszírozzák. Õk pedig árgus szemekkel lesik, hogy az ország növekedési pályája lehetõvé teszi-e az államadósság folyamatos finanszírozását.
Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta: Magyarország növekedési lehetõségei jelentõsen alatta vannak a kormány által jövõre várt 1,5 százaléknak. A bankoknak nincs elég tõkéjük, alig hiteleznek, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés sem. A befektetõkben fölhorgadhat a kérdés: növekedés nélkül képes-e magát finanszírozni Magyarország? Ugyanezt kérdezték a befektetõk Görögország és Olaszország esetében is – magyarázta a közgazdász. Róna úgy vélte: Magyarország helyzete különbözik az olaszétól és a görögétõl, ám a növekedési bajok hasonló módon finanszírozási problémákhoz vezethetnek. Róna lapunknak is megerõsítette korábbi véleményét: ha az unió centrum országainak nem tetszik egy periféria ország politikája, akkor annak a kormánynak elõbb-utóbb mennie kell, s az unió emberei lesznek a válságkezelõ kormány vezetõi. Szerinte ez történt Görögország és Olaszország esetében, és megtörténhet Magyarországot illetõen is.
S a lehetõséget nemcsak Róna Péter veti föl sajnos: a Wall Street Journal egyik blogjában írták nemrégiben, hogy Magyarország lehet az európai válság következõ áldozata.
Kisegít Kína?
Mellár Tamás professzor azt mondta lapunknak: vannak tartalékok, ha nagy csapás nem éri Magyarországot vagy a világgazdaságot, hazánknak jövõ év közepéig nem lehet közvetlen finanszírozási gondja. Ennél hosszabb távon persze bármi elképzelhetõ, de a közgazdász szerint a kormány gazdaságpolitikája azért próbál alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Amit mutat például, hogy a kormány igyekszik megállapodni a bankokkal. Nagy kérdés az is, hogy hoznak-e valamit a konyhára a kínai, közel-keleti kapcsolatok. Ha Kína elszánja magát Magyarország finanszírozására, akkor annak nyilván költsége van, de az IMF-t biztosan nem kell behívni – mondta Mellár. A közgazdászprofesszor 0 százalék körüli „növekedést” vár jövõre, mivel kérdéses, hogy tudja-e húzni továbbra is az export a GDP-t. A mintegy 1400 milliárd forintnyi jövõ évi megszorítás (az errõl szóló dokumentum elérhetõ az NGM angol nyelvû szekciójában) a hazai kereslet oldaláról húzza vissza a gazdaságot.
A Népszabadság keddi információja szerint Orbán Viktor szûk körben már célzott arra, hogy lemond, ha Magyarország újra az IMF védõhálójára szorul. A Magyarország körüli aggodalmak nem meglepõek abból a szempontból, hogy a globális válság 2008-as kitörésekor is „hamar megtalálták”. Matolcsy György, amikor elfoglalta a miniszteri székét – jogosan, bár politikailag érthetetlenül – arról beszélt, hogy Magyarország a világ 10 legkockázatosabb adósa között szerepel. Nos, ez nem változott.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2011. November 15. 21:23:52
- 2011. November 15. 21:54:25
- 2011. November 16. 06:28:53
- 2011. November 16. 06:39:02