Bejelentkezés
Ilyen bombája is van már Amerikának
Tessék mondani, ez lesz a béka-Nóbel-díjas szeretet-gomba, amiért oly sok jóhiszemû tudatlan imádkozik? A pápua felszentelte már? Sikeres kísérletet hajtott végre az amerikai hadsereg egy hiperszonikus - a hangsebesség legkevesebb ötszörösére képes - repülõ bombával, amellyel a világ bármely pontját egy órán belül el lehet majd érni - jelentette be csütörtökön a Pentagon.
A Fejlett Hiperszonikus Fegyver (Advanced Hypersonic Weapon, AHW), amelynek hordozórakétáját az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint közép-európai idõ szerint délután fél egykor lõtték fel a Hawaii-szigeteken, "hiperszonikus sebességgel siklott" a légtér felsõ rétegeiben, mígnem eltalálta a mintegy 4000 kilométerre lévõ célpontját a Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein korallzátonyon. A ballisztikus rakétákkal szemben az AHW-t az teszi különlegessé, hogy ez a fegyver képes manõverezni.
Melinda Morgan alezredes, a Pentagon szóvivõje szerint a kísérlet célja az adatgyûjtés volt a fegyver aerodinamikájával, vezetésével és irányításával, valamint hõvédelmével kapcsolatban.
Az AHW-projekt része az amerikai hadsereg Azonnali Globális Csapás (Prompt Global Strike, PGS) elnevezésû programjának, amelynek célja, hogy hagyományos robbanófejjel a Föld bármely pontjára csapást lehessen mérni.
A Pentagonnak egy másik hiperszonikus siklógéppel, az elvben a hangsebesség hússzorosára képes, nyílhegy formájú Falcon HTV-2-vel augusztus 11-én végzett kísérlete kudarcot vallott. Az amerikai kongresszus kutatószolgálata szerint az AHW hatótávolsága kisebb a HTV-2-nél, de a hivatal konkrét adatokat nem hozott közölt.
A Pentagon az idén összesen csaknem 240 millió dollárt költött az Azonnali Globális Csapás programra, ebbõl kevés híján 70 milliót az AHW-ra.
Link
A Fejlett Hiperszonikus Fegyver (Advanced Hypersonic Weapon, AHW), amelynek hordozórakétáját az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint közép-európai idõ szerint délután fél egykor lõtték fel a Hawaii-szigeteken, "hiperszonikus sebességgel siklott" a légtér felsõ rétegeiben, mígnem eltalálta a mintegy 4000 kilométerre lévõ célpontját a Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein korallzátonyon. A ballisztikus rakétákkal szemben az AHW-t az teszi különlegessé, hogy ez a fegyver képes manõverezni.
Melinda Morgan alezredes, a Pentagon szóvivõje szerint a kísérlet célja az adatgyûjtés volt a fegyver aerodinamikájával, vezetésével és irányításával, valamint hõvédelmével kapcsolatban.
Az AHW-projekt része az amerikai hadsereg Azonnali Globális Csapás (Prompt Global Strike, PGS) elnevezésû programjának, amelynek célja, hogy hagyományos robbanófejjel a Föld bármely pontjára csapást lehessen mérni.
A Pentagonnak egy másik hiperszonikus siklógéppel, az elvben a hangsebesség hússzorosára képes, nyílhegy formájú Falcon HTV-2-vel augusztus 11-én végzett kísérlete kudarcot vallott. Az amerikai kongresszus kutatószolgálata szerint az AHW hatótávolsága kisebb a HTV-2-nél, de a hivatal konkrét adatokat nem hozott közölt.
A Pentagon az idén összesen csaknem 240 millió dollárt költött az Azonnali Globális Csapás programra, ebbõl kevés híján 70 milliót az AHW-ra.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. November 18. 15:11:59
- 2011. November 18. 15:48:34
- 2011. November 18. 20:00:37