Félek nagyon ettõl az új típusú együttmûködésrõl. Erõsen titkolják ennek részleteit. Ha nem egy újabb hitelfelvétel lesz, akkor micsoda? Az ország eladása, elõre megtervezett forgatókönyvkönyv szerint?

Ne félj Zafir,
Nem maradt itt már semmi eladásra! Az már rég lezajlott.
Ami az "új típust" jelenti, az már kilakoltatás, a felesleges fogyasztók eltávolitása.
A bóvli kategóriában még nyüzsögnek a maradék, "mikulásra" vásárolgató birkák, de ezek már olyanok, mint a kihúzott póklábak, még izegnek mozognak, de már nem kapcsolódnak semmihez.

Megint ez ez érdekes "mi". Ki is esett el? Orbán? Gyurcsány? Kovács? Csányi? De jó lenne...
Nem az IMF a megoldás, hanem az adósság eltörlése.
És a népnyúzás befejezése.

72 szabadkımõves a mai magyar politikai életben
SZABADKİMÕVESEK 2002-ben a magyar politikai életben.
Magyarországon 300 szabadkımõves páholy mõködik.
PÁHOLYOK:
GRAND ORIENT francia
B"NAI-BRIT (USA) USA
Martinovics francia
PALLAS (német) német
Pártállások:
Centrum Párt (választási szövetség) CENTRUM
Fiatal Demokraták Szövetsége FIDESZ
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt FKgP
Keresztény Demokrata Néppást KDNP
Magyar Demokrata Fórum MDF
Magyar Demokrata Néppárt MDNP
Magyar Szociáldemokrata Párt MSZDP
Magyar Szocialista Párt MSZP
Tisztségek:
Alkotmányjogász AJ
Gazdaság Kutató Intézet GKI
Hit Gyülekezete HIT
Köztársasági elnök KE
Magyar Nemzeti Bank elnöke MNB
Magyar Tudományos Akadémia MTA
Miniszterelnök ME
Nemzeti Olimpiai Bizottság NOB
TV-2 elnöke TV-2
Neve: PÁHOLY Pártállása: Fedıneve Tisztsége:
1 Áder János francia FIDESZ
2 Balsai István PALLAS (német) MDF
3 Bányász Rezsı B"NAI-BRIT (USA) MSZP
4 Baráth Etele PALLAS (német) MSZP Kámzsás
5 Bauer Tamás B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
6 Bokros Lajos PALLAS (német) MSZP
7 Bolgár György B"NAI-BRIT (USA) MSZP
8 Boross Péter PALLAS (német) MDF KGB utódja
9 Dávid Ibolya B"NAI-BRIT (USA) MDF
10 Demján Sándor B"NAI-BRIT (USA) Trigránit
11 Demszky Gábor B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
12 Donáth Ferenc PALLAS (német) MSZP Evangélikus Lelkész
13 Elek István PALLAS (német) MDF
14 Eörsi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
15 Eötvös Pál PALLAS (német) MSZP Népszabadság
16 Esterházy Péter francia SZDSZ
17 Farkasházy Tivadar B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
18 Füzesi Tibor francia KDNP
19 Glatz Ferenc PALLAS (német) MTA
20 Horn Gyula PALLAS (német) MSZP
21 Isépy Tamás francia KDNP
22 Jancsó Miklós (francia) B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
23 Jeszenszky Géza B"NAI-BRIT (USA) MDF
24 Kapolyi László B"NAI-BRIT (USA) MSZDP
25 Keleti György PALLAS (német) MSZP MOSZAD
26 Keleti Györgyné PALLAS (német) MSZP MOSZAD
27 Kerényi Imre PALLAS (német) SZDSZ
28 Kis János B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
29 Konrád György PALLAS (német) SZDSZ
30 Kónya Imre PALLAS (német) MDNP
31 Kóródi Mária PALLAS (német) SZDSZ
32 Kosáry Domokos PALLAS (német) MTA
33 Kovács László francia MSZP
34 Kıszeg Ferenc PALLAS (német) SZDSZ
35 Kukorelly István PALLAS (német) MSZP
36 Kupa Mihály PALLAS (német) CENTRUM
37 Lengyel László PALLAS (német) MSZP
38 Liebmann Katalin PALLAS (német) FKgP
39 Lovas István B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
40 Mádl Ferenc francia KE
41 Magyar Bálint B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
42 Makovecz Imre PALLAS (német) MDF
43 Martonyi János francia FIDESZ
44 Márványi Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ Riporter
45 Medgyessy Péter francia ME
46 Németh Sándor B"NAI-BRIT (USA) HIT
47 Orbán Viktor B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
48 Paskai László PALLAS (német) Pacific Bíboros
49 Petı Iván B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
50 Pintér Dezsı B"NAI-BRIT (USA) TV-2
51 Pokorni Zoltán francia FIDESZ
52 Popper Péter PALLAS (német) SZDSZ
53 Pusztai Erzsébet PALLAS (német) MDNP
54 Smidt Pál francia FIDESZ NOB
55 Sólyom László PALLAS (német) AJ, KE
56 Suchmann Tamás B"NAI-BRIT (USA) MSZP Rabbi
57 Sugár György B"NAI-BRIT (USA)
58 Surányi György B"NAI-BRIT (USA) MNB
59 Surján László PALLAS (német) KDNP
60 Szabad György PALLAS (német) MDF
61 Szabó Iván PALLAS (német) MDNP
62 Szájer József PALLAS (német) FIDESZ
63 Székely Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
64 Szentiványi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
65 Szörényi Levente PALLAS (német) MDF
66 Timár György PALLAS (német) FKgP
67 Torgyán József francia FKgP
68 Varga László B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ CIA
69 Vértes Csaba PALLAS (német) GKI
70 Vizy E. Szilveszter PALLAS (német) MTA
71 Zwack Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
72 Tamás Gáspár Miklós B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
Fentiek a Szövetség Fiai - alsó fokon !
A Szövetség: Isten /Jahve / és Ábrahám szövetsége: B"NAI-BRIT (USA)
Szabadkımõves interjú
2010.01.08. 07:00 Horváth Andor Márton
A Sárdobáló – a jóval korábban beharangozottaknak megfelelıen – az egyik nagy szabadkımõves páholy
elnökével beszélgetett egy kiadósat. Íme.
– A szabadkımõvesség vallás? Miben hisznek a szabadkımõvesek?
– Nem vallás, és minden szabadkımõvest egyenként kell megkérdezni, hogy miben hisz. Vannak olyan
szabadkımõves szervezetek, ahol ezt meg is teszik. A mi páholyunkban – hiszen én csak a mi páholyunk
nevében beszélhetek – senki ilyet a másiktól szabadkımõves minıségében nem kérdez. Tehát sem a
páholy elıtt, sem a páholytagok elıtt senki nem hozható olyan helyzetbe, hogy meg kelljen vallania, vagy
titkolnia kelljen a világnézetét. Mindenkinek magánügye, hogy miben hisz, és hogy errıl kinek mit mond.
– És ha nem vallás, akkor mi a szabadkımõvesség célja?
– A szabadkımõvesség célja az, hogy olyan jóravaló férfiakat gyõjtsön össze, akik ezek mellett az
úgynevezett szabadkımõves eszmék mellett valamilyen szinten elkötelezettek, és ezekért hajlandóak tenni
is… betartani bizonyos szabályokat. Természetesen arról, hogy mik ezek a célok pontosan, és mik ezek a
szabályok pontosan, csak bizonyos korlátok között beszélhetek.
– Na de mégis, mi az, ami elmondható ezekbıl a célokból és szabályokból?
– A szabadkımõvesség az én olvasatomban tulajdonképpen a felvilágosodás hagyományainak továbbvitele.
Az általános meggyızıdés az, hogy a felvilágosodás valamiféle múltbeli dolog, amely átvezette az
emberiséget a középkorból a modern korba, és hogy ez egy lezárt folyamat, és errıl már csak múlt idıben
lehet beszélni. De ha elkezdünk beszélni bárhol, akár az interneten a felvilágosodásról, akkor rögtön kiderül,
hogy a társadalmunkban van egy jó pár ember, aki szerint a felvilágosodás eszmerendszere nem
általánosan elfogadott, sıt, egyátalán nem von maga után pozitív asszociációkat. És bizony, hogyha
körbenézünk a világunkban, akkor azt vesszük észre, hogy a szép elvi deklarációk mellett búvópatakként
tovább él még az a korábbi, egyenlıtlenségre, alávetettségre, irracionalitásra alapuló társadalmi rend, amely
a felvilágosodás elıtt jellemezte a világot.
– Azt értem, hogy Európán belül alapvetıen a felvilágosodás bekövetkezett, és csak búvópatakként
léteznek a régi rend maradványai, de hát vannak más részei is a világnak, például
Afrika felvilágosodásával mi a helyzet?
– Igen, ez egy nagy vita, hogy a felvilágosodás értékei egyetemesek–e, vagy pedig csupán a nyugati
civilizációnak az értékei. Nagyon érdekes kérdés az, hogy ha jön valaki, aki olyan civilizációból érkezik, ahol
ezek az értékek többnyire ismeretlenek, akkor mennyire tud beilleszkedni a mi nyugati típusú világunkba. Ez
a kérdés amúgy az interjú keretein túlmutat, de éppen azért, mert a szabadkımõvesség egy
egyetemes intézmény, nagyon sok olyan szabadkımõvessel találkoztam az évtizedes szabadkımõves
múltam során, aki olyan országból vagy kultúrából jött, amelyre nem igaz, hogy maximálisan a nyugati
mezsgyén járna. És ezeket az embereket is nagyon hasonló gondolatok foglalkoztatták, nagyon hasonló
gondolatok vezették el a szabadkımõvességhez, mint azokat, akik mondjuk Magyarországon vagy
Franciaországban születtek.
– Azt mondtad: férfiakat gyõjt egybe a szabadkımõvesség. És mi van a nıkkel?
– Nık is lehetnek szabadkımõvesek természetesen, de erre külön rendek léteznek. Ahogy mondtam, én
csak a saját páholyom nevében beszélhetek, és ez a páholy egy olyan magyarországi és nemzetközi
szabadkımõves szervezetrendszer része, amelyik csak férfiakat fogad soraiba. Ez nem azért van így, mert
szerintünk a nık ne lennének egyenrangúak a férfiakkal, ezt senki nem is gondolja így a
szabadkımõvességen belül. Ez egyszerõen hagyomány, amelynek praktikus okai is vannak.
– Mindig azt mondod, hogy csak a saját páholyodról beszélhetsz. Nincs rálátásod a
szabadkımõvesség egészére, a többi páholyra?
– Van rálátásom természetesen, de általában egy szervezet nevében az arra jogosultak beszélhetnek csak.
Én a saját páholyom jelenérıl, múltjáról, elfogadott értékeirıl tudok csak nyilatkozni; a
nemzetközi szabadkımõvességrıl egészen más szinten lehet csak véleményem. Ez természetesen nem
jelent semmiféle elhatárolódást. Az én páholyom az egyik legnagyobb és legrégebbi magyarországi páholy,
és integráns része a modern, francia bázisú szabadkımõvességnek.
– Ezek szerint bármelyik nagykorú férfi lehet szabadkımõves mondjuk a ti páholyotokban?
– Legalábbis az, akit a szabadkımõvesek méltónak találnak erre.
– Mitıl lesz méltó az ember? Ez egy kiváltság? A szabadkımõvesek jobbak, mint a többi ember?
– Bizonyos szempontból minden, magára valamit is adó társadalmi szervezet úgy érzi, hogy valamennyire
szõri a társadalmat. Egy sakkörbe is azok jöhetnek, akik tudnak és szeretnek sakkozni, és ugyanígy a
szabadkımõvesek közé is az általános erkölcsi és érettségi kritériumok mellett kizárólag azokat várjuk, akik
mentesek a szélsıséges politikai eszméktıl, és szeretnének olyan társadalmat látni, amely jobban hasonlít a
nyugati típusú társadalmakhoz. Ez persze egyátalán nem jelenti azt, hogy a nemzeti értékek negatívak
lennének a mi szemünkben.
– Mit jelent szabadkımõvesnek lenni gyakorlati szempontból? Mit csinálnak a szabadkımõvesek?
– Tulajdonképpen a szabadkımõves páholyban folyó munka képezi a szabadkımõves titok egyik elemét, de
annyit elárulhatok, hogy a szabadkımõvesek alapvetıen nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem
mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a
páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik.
– Összehangolás?
– Hát, valamilyen szinten. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szabadkımõvesek globális
összeesküvéseket szınek, bár nyilvánvalóan a történelem során nagyon sok olyan dolog történt, amire ez
ráhúzható lett volna. De nem szeretném megerısíteni azok téveszméit, akik szerint Magyarországon minden
rossz azért van, mert a szabadkımõvesek összeülnek, elhatározzák a dolgokat, és aztán közgazdászként,
jogászként, orvosként tesznek ezekért a dolgokért valamit. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen
eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi
pozíciónknak megfelelı döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel
a szabadkımõves énünk felé is.
– Beszéltél nyugati típusú civilizációról, nyugati országokhoz való hasonlóságról, elvekrıl,
melyekhez hõnek kell lenni. Melyek ezek az elvek?
– Csak példálódzásképpen a társadalmi egyenjogúság a leglényegesebb, tehát az, hogy a társadalom
minden egyes polgára azonos szabályok mellett élhessen. Vagy a vitatottabb értékek közül itt van például a
szekularizáció. Nagyon sok probléma származik abból, hogy a szekularizációt csak elvben vitték végbe akár
a nyugati társadalmakban is.
– Minden szabadkımõves szervezetnek alapelve a szekularizáció?
– A szabadkımõvesség nagyon sokféle. Más szervezetek is különbözı ideológiák mentén elágaznak. Én
csak a modern francia típusú szabadkımõvességrıl beszélhetek, a GODF és a GLDF által
vezetett irányzatról.
– Milyen egyébként ennek az irányzatnak a szerepe a világban? Milyenek az erıviszonyok a
szervezetek között?
– Mivel ezek diszkrét társaságok – sokan nem szeretik titkosnak nevezni ıket –, a pontos taglisták nélkül
nehéz felmérni az erıviszonyaikat. Európai, latin–amerikai és afrikai országokban a francia típusú
szabadkımõvesség elterjedtebb. Azt szoktam mondani, hogy az angol típusú szabadkımõvesség ott
elterjedtebb, ahol baseballt játszanak, ahol pedig fociznak, ott a latin irányzat erısebb, persze pont Anglia
kivételt képez ez alól.
– Mondod, hogy diszkrét ez a társaság. Miért kell titkolózni? Ahogy egy kommentelınk kérdezte:
miért kell titkos társaság, hogy a Biblia igazságát kissé elferdítve bár, de az "emberiségért"
dolgozzatok?
– Én nem mondanám, hogy "a Biblia igazságát kissé elferdítve". A Bibliának annyiféle olvasata és
értelmezése van, ahány ember, akár keresztény, akár nem keresztény. Én azt gondolom, hogy a
nyugati civilizáció alapértékei ezek, és ezeken nem ferdít senki semmit.
– Na de a nyugati civilizációnak vannak keresztény gyökerei is.
– Persze, persze, hogy vannak. A nyugati társadalmaknak erıs civilizációs összetevıje a zsidó és
keresztény kultúra. Nem kizárólagos, de fontos.
– És akkor miért is van szükség a titkolózásra?
– Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erıs kifejezési forma, és a
szabadkımõvesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja,
hogy egyszer „testvér lészen minden ember”. Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban
mindig lesznek szabadkımõvesek és nem–szabadkımõvesek. És a szabadkımõvesség sokkal
hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért
azzal, hogy szabadkımõves.
– Gazdagok a szabadkımõvesek?
– Vannak köztünk gazdagok és szegények, ahogyan a társadalomban is.
– És van valamilyen speciális etnikai eloszlás a szabadkımõvességen belül? Tehát például mennyi
cigány van közöttetek?
– Ismerek cigány származású szabadkımõvest, ugyanúgy, ahogyan ismerek cigány származású jogászt és
újságírót is. Társadalmunkban majdnem mindenki majdnem mindenkirıl feltételez valamilyen származást, de
mi egyáltalán nem törıdünk a származással.
– Magyarországon és a világban mi köthetı a szabadkımõvesekhez? Milyen múltbeli vagy jelenlegi
eredmények vannak?
– Ennek nagyon széles szakirodalma van. Példákat mondhatok: ilyen volt a nyelvújító mozgalom, a Lánchíd,
a reformkor számos eleme, szabadkımõves volt a Kiegyezés több szereplıje. Nem szeretnék neveket
mondani, már csak azért sem, mert oldalakon át tartana a felsorolás.
– Mekkora politikai befolyással rendelkezik a szabadkımõvesség?
– Ez ország-függı. Vannak olyan országok, ahol rendkívül naggyal, más országokban pedig
nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a szabadkımõvességet, és a betiltás határán van. Magyarország a
két véglet között valahol félúton van.
– Mi bizonyítja, hogy nem igazak a szabadkımõvességgel kapcsolatos összeesküvés–elméletek?
– Semmi sem bizonyítja, de sok mindent nem lehet bizonyítani. Itt nem várhatunk olyan bizonyítékra, mint
például, hogy a Föld körbehajózható. Akit felvettek a szabadkımõvesek közé, az tudja, hogy nem
veszünk részt semmilyen összeesküvésben. Akit pedig nem vettek fel, az vagy elhiszi ezt, vagy nem.
– Egy utolsó kérdés egy kommentelınktıl: "ha a szabadkımõvesekrıl a sok rossz, vagy bármi rossz
igaz volna, ön bevallaná nekünk?"
– Nem, legfeljebb nem vállalnám az interjút.
(Forrás: Sárdobáló.blog.hu)

-A szabadkõmõvesség vallás? Miben hisznek a szabadkõmõvesek?

-Nem vallás, és minden szabadkõmõvest egyenként kell megkérdezni, hogy miben hisz. Vannak olyan szabadkõmõves szervezetek, ahol ezt meg is teszik. A mi páholyunkban -hiszen én csak a mi páholyunk nevében beszélhetek -senki ilyet a másiktól szabadkõmõves minõségében nem kérdez. Tehát sem a páholy elõtt, sem a páholytagok elõtt senki nem hozható olyan helyzetbe, hogy meg kelljen vallania, vagy titkolnia kelljen a világnézetét. Mindenkinek magánügye, hogy miben hisz, és hogy errõl kinek mit mond.

-És ha nem vallás, akkor mi a szabadkõmõvesség célja?

-A szabadkõmõvesség célja az, hogy olyan jóravaló férfiakat gyõjtsön össze, akik ezek mellett az úgynevezett szabadkõmõves eszmék mellett valamilyen szinten elkötelezettek, és ezekért hajlandóak tenni is- betartani bizonyos szabályokat. Természetesen arról, hogy mik ezek a célok pontosan, és mik ezek a szabályok pontosan, csak bizonyos korlátok között beszélhetek.

-Na de mégis, mi az, ami elmondható ezekbõl a célokból és szabályokból?

-A szabadkõmõvesség az én olvasatomban tulajdonképpen a felvilágosodás hagyományainak továbbvitele. Az általános meggyõzõdés az, hogy a felvilágosodás valamiféle múltbeli dolog, amely átvezette az emberiséget a középkorból a modern korba, és hogy ez egy lezárt folyamat, és errõl már csak múlt idõben lehet beszélni. De ha elkezdünk beszélni bárhol, akár az interneten a felvilágosodásról, akkor rögtön kiderül, hogy a társadalmunkban van egy jó pár ember, aki szerint a felvilágosodás eszmerendszere nem általánosan elfogadott, sõt, egyátalán nem von maga után pozitív asszociációkat. És bizony, hogyha körbenézünk a világunkban, akkor azt vesszük észre, hogy a szép elvi deklarációk mellett búvópatakként
tovább él még az a korábbi, egyenlõtlenségre, alávetettségre, irracionalitásra alapuló társadalmi rend, amely a felvilágosodás elõtt jellemezte a világot.

-Azt értem, hogy Európán belül alapvetõen a felvilágosodás bekövetkezett, és csak búvópatakként léteznek a régi rend maradványai, de hát vannak más részei is a világnak, például Afrika felvilágosodásával mi a helyzet?

-Igen, ez egy nagy vita, hogy a felvilágosodás értékei egyetemesek-e, vagy pedig csupán a nyugati civilizációnak az értékei. Nagyon érdekes kérdés az, hogy ha jön valaki, aki olyan civilizációból érkezik, ahol ezek az értékek többnyire ismeretlenek, akkor mennyire tud beilleszkedni a mi nyugati típusú világunkba. Ez a kérdés amúgy az interjú keretein túlmutat, de éppen azért, mert a szabadkõmõvesség egy egyetemes intézmény, nagyon sok olyan [/b]szabadkõmõvessel találkoztam az évtizedes szabadkõmõves múltam során, aki olyan országból vagy kultúrából jött, amelyre nem igaz, hogy maximálisan a nyugati mezsgyén járna. És ezeket az embereket is nagyon hasonló gondolatok foglalkoztatták, nagyon hasonló
gondolatok vezették el a szabadkõmõvességhez, mint azokat, akik mondjuk Magyarországon vagy Franciaországban születtek.

-Azt mondtad: férfiakat gyûjt egybe a szabadkõmõvesség. És mi van a nõkkel?

-Nõk is lehetnek szabadkõmõvesek természetesen, de erre külön rendek léteznek. Ahogy mondtam, én csak a saját páholyom nevében beszélhetek, és ez a páholy egy olyan magyarországi és nemzetközi szabadkõmõves szervezetrendszer része, amelyik csak férfiakat fogad soraiba. Ez nem azért van így, mert szerintünk a nõk ne lennének egyenrangúak a férfiakkal, ezt senki nem is gondolja így a szabadkõmõvességen belül. Ez egyszerõen hagyomány, amelynek praktikus okai is vannak.

-Mindig azt mondod, hogy csak a saját páholyodról beszélhetsz. Nincs rálátásod a
szabadkõmõvesség egészére, a többi páholyra?

-Van rálátásom természetesen, de általában egy szervezet nevében az arra jogosultak beszélhetnek csak. Én a saját páholyom jelenérõl, múltjáról, elfogadott értékeirõl tudok csak nyilatkozni; a nemzetközi szabadkõmõvességrõl egészen más szinten lehet csak véleményem. Ez természetesen nem jelent semmiféle elhatárolódást. Az én páholyom az egyik legnagyobb és legrégebbi magyarországi páholy, és integráns része a modern, francia bázisú szabadkõmõvességnek.

-Ezek szerint bármelyik nagykorú férfi lehet szabadkõmõves mondjuk a ti páholyotokban?

-Legalábbis az, akit a szabadkõmõvesek méltónak találnak erre.

-Mitõl lesz méltó az ember? Ez egy kiváltság? A szabadkõmõvesek jobbak, mint a többi ember?

-Bizonyos szempontból minden, magára valamit is adó társadalmi szervezet úgy érzi, hogy valamennyire szõri a társadalmat. Egy sakkörbe is azok jöhetnek, akik tudnak és szeretnek sakkozni, és ugyanígy a szabadkõmõvesek közé is az általános erkölcsi és érettségi kritériumok mellett kizárólag azokat várjuk, akik mentesek a szélsõséges politikai eszméktõl, és szeretnének olyan társadalmat látni, amely jobban hasonlít a nyugati típusú társadalmakhoz. Ez persze egyátalán nem jelenti azt, hogy a nemzeti értékek negatívak
lennének a mi szemünkben.

-Mit jelent szabadkõmõvesnek lenni gyakorlati szempontból? Mit csinálnak a szabadkõmõvesek?

-Tulajdonképpen a szabadkõmõves páholyban folyó munka képezi a szabadkõmõves titok egyik elemét, de annyit elárulhatok, hogy a szabadkõmõvesek alapvetõen nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik.

-Összehangolás?

-Hát, valamilyen szinten. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szabadkõmõvesek globális összeesküvéseket szõnek, bár nyilvánvalóan a történelem során nagyon sok olyan dolog történt, amire ez ráhúzható lett volna. De nem szeretném megerõsíteni azok téveszméit, akik szerint Magyarországon minden rossz azért van, mert a szabadkõmõvesek összeülnek, elhatározzák a dolgokat, és aztán közgazdászként, jogászként, orvosként tesznek ezekért a dolgokért valamit. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi pozíciónknak megfelelõ döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel
a szabadkõmõves énünk felé is.

-Beszéltél nyugati típusú civilizációról, nyugati országokhoz való hasonlóságról, elvekrõl, melyekhez hõnek kell lenni. Melyek ezek az elvek?

-Csak példálódzásképpen a társadalmi egyenjogúság a leglényegesebb, tehát az, hogy a társadalom minden egyes polgára azonos szabályok mellett élhessen. Vagy a vitatottabb értékek közül itt van például a szekularizáció. Nagyon sok probléma származik abból, hogy a szekularizációt csak elvben vitték végbe akár a nyugati társadalmakban is.

-Minden szabadkõmõves szervezetnek alapelve a szekularizáció?

-A szabadkõmõvesség nagyon sokféle. Más szervezetek is különbözõ ideológiák mentén elágaznak. Én csak a modern francia típusú szabadkõmõvességrõl beszélhetek, a GODF és a GLDF által vezetett irányzatról.

-Milyen egyébként ennek az irányzatnak a szerepe a világban? Milyenek az erõviszonyok a szervezetek között?

-Mivel ezek diszkrét társaságok -sokan nem szeretik titkosnak nevezni õket -, a pontos taglisták nélkül nehéz felmérni az erõviszonyaikat. Európai, latin-amerikai és afrikai országokban a francia típusú szabadkõmõvesség elterjedtebb. Azt szoktam mondani, hogy az angol típusú szabadkõmõvesség ott elterjedtebb, ahol baseballt játszanak, ahol pedig fociznak, ott a latin irányzat erõsebb, persze pont Anglia kivételt képez ez alól.

-Mondod, hogy diszkrét ez a társaság. Miért kell titkolózni? Ahogy egy kommentelõnk kérdezte: miért kell titkos társaság, hogy a Biblia igazságát kissé elferdítve bár, de az "emberiségért" dolgozzatok?

-Én nem mondanám, hogy "a Biblia igazságát kissé elferdítve". A Bibliának annyiféle olvasata és értelmezése van, ahány ember, akár keresztény, akár nem keresztény. Én azt gondolom, hogy a nyugati civilizáció alapértékei ezek, és ezeken nem ferdít senki semmit.

-Na de a nyugati civilizációnak vannak keresztény gyökerei is.
-Persze, persze, hogy vannak. A nyugati társadalmaknak erõs civilizációs összetevõje a zsidó és keresztény kultúra. Nem kizárólagos, de fontos.

-És akkor miért is van szükség a titkolózásra?

-Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erõs kifejezési forma, és a szabadkõmõvesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja, hogy egyszer „testvér lészen minden ember”. Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban mindig lesznek szabadkõmõvesek és nem-szabadkõmõvesek. És a szabadkõmõvesség sokkal hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért azzal, hogy szabadkõmõves.

-Gazdagok a szabadkõmõvesek?

-Vannak köztünk gazdagok és szegények, ahogyan a társadalomban is.

-És van valamilyen speciális etnikai eloszlás a szabadkõmõvességen belül? Tehát például mennyi cigány van közöttetek?

-Ismerek cigány származású szabadkõmõvest, ugyanúgy, ahogyan ismerek cigány származású jogászt és újságírót is. Társadalmunkban majdnem mindenki majdnem mindenkirõl feltételez valamilyen származást, de mi egyáltalán nem törõdünk a származással.

-Magyarországon és a világban mi köthetõ a szabadkõmõvesekhez? Milyen múltbeli vagy jelenlegi eredmények vannak?

-Ennek nagyon széles szakirodalma van. Példákat mondhatok: ilyen volt a nyelvújító mozgalom, a Lánchíd, a reformkor számos eleme, szabadkõmõves volt a Kiegyezés több szereplõje. Nem szeretnék neveket mondani, már csak azért sem, mert oldalakon át tartana a felsorolás.

-Mekkora politikai befolyással rendelkezik a szabadkõmõvesség?

-Ez ország-függõ. Vannak olyan országok, ahol rendkívül naggyal, más országokban pedig
nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a szabadkõmõvességet, és a betiltás határán van. Magyarország a két véglet között valahol félúton van.

-Mi bizonyítja, hogy nem igazak a szabadkõmõvességgel kapcsolatos összeesküvés-elméletek?

-Semmi sem bizonyítja, de sok mindent nem lehet bizonyítani. Itt nem várhatunk olyan bizonyítékra, mint például, hogy a Föld körbehajózható. Akit felvettek a szabadkõmõvesek közé, az tudja, hogy nem veszünk részt semmilyen összeesküvésben. Akit pedig nem vettek fel, az vagy elhiszi ezt, vagy nem.

-Egy utolsó kérdés egy kommentelõnktõl: "ha a szabadkõmõvesekrõl a sok rossz, vagy bármi rossz igaz volna, ön bevallaná nekünk?"

-Nem, legfeljebb nem vállalnám az interjút.


(Forrás: Sárdobáló.blog.hu)

Tudom, hogy egyedül vagyok ezen a véleményen, de: Szerintem visszakényszerítettek bennünket az IMF-hez.
Elkezdték minõsíteni, értékelni a gazdasági helyzetünket addig, amíg a ft-árfolyama teljesen leromlott. Ehhez persze kellett egy két primitív nyilatkozat is a kormánypárt részérõl. Jött a csõddel való fenyegetés és hogy ezt elkerüljük, egyetlen utat hagytak nyitvá a számunkra, az világ bankhoz vezetõt. Lásd: görög szcenárió.
Európa is kell a cionnak, szõröstõl ,bõröstõl, ahogy a világ többi leigázásra váró területe Afrikától Kínáig, Leningrádtól Vlagyivosztokig.
Ez meg itt a Goldman Sahsról, ahogy Európát legyõzte.
Nem becsõdölünk, gazdaságilag leigáznak
bennünket.
http://www.independent.co.uk/news/bus...64091.html

Az Orbán Viktorka az elõzõ regnálása idején elkezdett erõsködni a hazai maffiával, megígérték neki, hogy megtanítják repülni a családi autójukat, utána két évig lapított mint sz@r a fûben. Nem külsõ erõk keverik a sz@rt, hanem a magyarországi maffia, mivel a legjobban az Õ érdekeik sérülnek.Már nincs mibõl lopniuk, kell az IMF pénze.

Ki tartozik kinek az euro-zónában. Az ország nevére kell kattintani!
A nyil mutatja a tartozás irányát.
http://www.bbc.co.uk/news/business-15...s-15748696