Már itt volt az ideje, de nyugi, minél szorosabb a kötelék, annál kisebb a valószínûsége a háborúnak (a totálisnak), viszont növekszik az esélye a polkorrektségnek a zsidajokkal. A kocsiban, hazafelé jövet arra gondoltam, hogy mindenképpen megvárják az izralei választásokat is, mert ott is benn van a destrukció a kmeszetben, ahogy a zusa zsidaj-szenátusban is. Ez türelemre int. Újabb egy év. Nem kellene megvárni! Német-orosz tengely az orosz expanzió hátterében?


Jeremiah Jacques szerint a mostani európai válság árnyékában Oroszország céltudatos expanzív politikát hajt végre Közép-Európában, melynek hátterében egy német-orosz „tengely” megléte sejthetõ.

Oroszország a Szovjetunió széthullása óta nem látott mértékben aktivizálja európai tevékenységét. Európa válságba zuhanása jó alkalmat jelent Oroszország számára, hogy saját pozícióit erõsítse a kontinensen. S Moszkva már nemcsak az Eurázsiai Unióra szegezi tekintetét, hanem a kelet-európai félperifériára is.

Jacques szerint Oroszország négy lépésbõl álló stratégiát dolgozott ki Kelet-Európa visszaszerzésére:

1) A Kreml igyekszik Oroszországot a politikai és pénzügyi stabilitás szigetének ábrázolni a válságsújtotta Európához viszonyítva.

2) Európai cégeket hív meg Oroszországba, érdekeltté téve õket az együttmûködésben.

3) Oroszország segítséget ajánl Európának a válságból való kilábaláshoz. Oroszország hivatalosan 580 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik, ám a Stratfor információi szerint további, 600 milliárd dollárnyi készletet „rejteget”. Ilyen kolosszális tartalékok mellett Oroszországnak nagy pénzügyi manõverezésre van lehetõsége.

4) Oroszország részvényfelvásárlásba kezdett Közép-Európában, Lengyelországban, Csehországban, Olaszországban, és a koldusbotra jutó Görögországban is. Az oroszok különösen a bankokban, energetikai vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, kikötõket, repülõtereket vásárolnak. Nem elsõsorban az anyagi haszon érdekli õket, hanem a stratégiai befolyásszerzés lehetõsége.

Ezek mellett Moszkva különös hangsúlyt helyez arra, hogy Németországgal közösen hozzon létre energetikai cégeket, s elmélyítse a német-orosz együttmûködést.

Amikor majd véget ér a válság, és feleszmélnek az európaiak, akkor fogják csak tudni értékelni a mostani orosz expanzió jelentõségét – véli Jacques.

A német-orosz tengely kialakulása jelenleg az egyik legfontosabb világpolitikai történés. A kelet-európaiak tudják, mit jelent ez – írja Jacques – s éppen ezért igyekeznek új életet lehelni az olyan regionális együttmûködésekbe, mint a Visegrádi országok társulása, de a világ eddig nem értékelte kellõképpen a német-orosz kooperáció jelentõségét.
Link