Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Budapesti vagy? És sváb vagy zsidó?

Túl vagyunk a 2011-es népszámláláson, amely sok izgalmat nem tartogatott. Lehetett bosszankodni azon, hogy túl sokba kerül, meg miért kötelezõ, ki lehetett tölteni interneten keresztül – de maguk a kérdések meglehetõsen unalmasra sikeredtek. Leginkább a lakásunkról vallottunk, az egyetlen érdekes kérdés az volt, amely azt firtatta, milyen nyelven beszélünk a barátainkkal.

Ebbõl látszott, hogy mégiscsak akad valami furmány ott fönt, ahonnan a kérdõív érkezett: nem érték be azzal, hogy a nemzetiségi hovatartozásnál mindenki automatikusan a magyart jelöli meg.

Ma az ország legnagyobb részén ugye az a természetes, hogy mindannyian magyarnak érezzük magunkat, erre büszkék vagyunk, a himnusz hallatán könnycseppet ejtünk (ezen minden külföldi erõsen csodálkozik) stb. Kevesen gondolunk arra, hogy ereinkben nem kizárólag magyar vér folyik – pedig ez a mondat szinte mindannyiunkra vonatkozik. (Aki nem hiszi, nézzen utána a családfájának, garantálható, hogy csupán egy-két lépcsõfokot meg megmásznia visszafelé, és máris meglepetések érik.)

Mikor lettünk mindannyian magyarok?

Meglepetések szempontjából különösen veszélyeztetettek a magukat tõzsgyökeres budapesti magyarnak érzõk. A 150 évvel ezelõtti (nagyjából ekkor született a nagymamánk nagymamája) Buda, Pest és Óbuda nem nevezhetõk kifejezetetten magyar városoknak.

Hanák Péter történész egyik fõ szakterülete a dualizmus korának kutatása volt. „Urbanizáció és asszimiláció Budapesten a dualizmus korában” címû írásában statisztikai adatokat közöl a város lakosságáról.

Ezek szerint 1856-ban, néhány évvel a szabadságharc után a mai Budapest területének lakóinak 36,6%-a volt magyar, 56,4%-a német, 5%-a szlovák és 1,7%-a szerb anyanyelvû.

Három és fél évtized alatt jelentõsen változtak az arányok: 1890-re a magyarok száma meghaladja a kétharmadot (67,1%), a németeké egynegyed alá csökken (23,7%), a szlovákoké azonban valamelyest nõ (5,6%).

Hogy csináltuk?

Miért nõtt ilyen nagyban a magyarok aránya? Hanák Péter írásában több lehetséges magyarázatot is megemlít: nagyobb gyerekszám, mint a többi népnél, nagyobb arány az újonnan betelepülõk között, és természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmagyarosodást sem.

Míg 1880-ban a lakosok 57%-a, harminc évvel késõbb, 1920-ban már 86% vallotta anyanyelvének a magyart. A más nemzetiségekhez tartozóknál is jelentõsen növekedett a magyarul is beszélõk száma: 35-rõl 70%-ra (amibõl arra is lehet következtetni, hogy 1880-ban még nagyszerûen le lehetett élni egy életet itt anélkül, hogy valaki megtanult volna magyarul).

Miért nem voltak mind németek a németek?

Buda és Pest német nyelvû lakosai már a 17. század végétõl, a törökök kiûzése óta éltek itt, magukat német nyelvû magyaroknak tekintették. 1848/49 után sokan magyarosították a nevüket, és egyre inkább beolvadtak a többségi társadalomba.

Fónagy Zoltán történész szintén a 19. század magyarországi eseményeinek kutatója. Egyik, a budapesti németségrõl szóló írásában utal arra, hogy a kiegyezés utáni népszámlálásoknál még nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdeztek rá. Így a zsidóságot a megadott anyanyelv szerint a magyarokhoz vagy a németekhez számították (a jiddis nyelvet a német nyelvhez tartozónak tekintették).

A nagy kérdés: ki a magyar?

S hogy mi a tanulság mindebbõl? Ha már az öreganyád öreganyja is Budán vagy Pesten született, valószínû, hogy rosszul töltötted ki a népszámlálási kérdõívet, amikor magyarnak jelölted magad! Hacsaknem – magyar az, aki magyarnak érzi magát?

Hozzászólások: Link

Hozzaszolasok

3143 #21 3143
- 2011. November 21. 00:50:54
Samir Oszmanagich videoi alapjan az öreg Europa egy nepseg vagy eppen egy nemzet vagy egy faj lehetett.

De meg emlitti,
hogy a törtenelmet ujra kellene irni.
Ezt nem akarja meg hallani senki.

De a zsiddaj hogy hova valo lesz nemtudom,
mert ezek nem emberek.!!

Samir Osmanagikot elöbb utobb lenyomjak a lefojoban.

Jokat sumakol a kövökön levö ekirasrol is,
melyet terkepnek emlitt vagy jelöl meg.

Gondolom Szakacs Gabor bologathat vagy eppen vesehet eleget hogy kiderüljön az igazsag.

A papok meg imadkozhatnak, es böven szorhatjak az aldast.

Egy öregebb szerb regesz megemlitti.
hogy a piramisokra rarakodott üledek alapjan a hegyek ott allnak vagy 150 ezer eve.

Valami nagyon nincs rendben.

Akkor ki a magyar es ki is kicsoda kell hogy legyen.
1934 #22 1934
- 2011. November 21. 07:27:44
Itt egy történet arról, hogy hogyan lehet egy sváb származású ember egyszerre igaz magyar is.
Az apai nagyapám sváb származású. Pest környéki községbõl jött el egy osztrák gróf csikósaként és telepedett le a Sárréten. Itt alapított családot.
A II. vh. végén elhurcolták az oroszok, mivel csikós volt, hadifogolyként lovakat gondozni. 3 év múlva került elõ a hadifogságból emberi roncsként.
A hátralévõ életét szinte szótlanul, magába fordulva töltötte el. Egész nap csak ült, hol télen a kályha mellett, hol nyáron, a ház elõtt a lócán az árnyékban, és csak nézett maga elé. Egyetlen dolog tudta csak kimozdítani ebbõl az állapotából, mégpedig, ha a rádióban magyar népzenét hallott. Ilyenkor mindig felállt, megfogta az idõs nagyanyám derekát és csárdást jártak. Hát, olyan átéléssel magyar táncot járni én még magyar származású embert sem láttam...

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,912 egyedi latogato