Miért, nem a nemzetközi zsidó valutalap írta? A Széll Kálmán tervet akár a Nemzetközi Valutaalap is írhatta volna − vélik a piaci elemzõk. Egy esetleges megállapodás tétje a transzparencia és a piacellenes intézkedések eltörlése lehet.

A kormány csütörtök este meglebegtette az IMF-fel való kapcsolatfelvétel és egy 2012 eleji megállapodás lehetõségét, vasárnap este pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a cél az elõvigyázatossági hitelkeret (PCL) megkötése. Azt korábban is lehetett tudni, hogy a kabinet igyekszik elkerülni a 2008-ban kötött készenlétihitel-megállapodás (SBA) megismétlését, ugyanakkor elemzõk kétségesnek tartották, hogy mekkora lesz erre a mozgástér.

Ez volt az egyetlen megoldás?

A Valutaalap további konstrukciói közül a rugalmas hitelkeret (FCL) megszerzése eleve esélytelen lett volna, mivel a legkedvezõbb feltételek mellett nyújtott hitelhez csak erõs gazdasági alapokkal rendelkezõ országok juthatnak. A többek közt Lengyelországgal, Mexikóval és Kolumbiával kötött megállapodáshoz szükséges feltételeket azonban Magyarország több szempontból sem tudná teljesíteni.

A Romániának is biztosított PCL ugyanakkor a még esetleg elérhetõ közép út, már amennyiben az IMF is rábólint, hiszen ennek igénybevétele is viszonylag jó gazdasági alapokhoz van kötve, és korábban az elemzõk határesetnek tartották a hazai fundamentumokat.

Mit tartalmazhat a megállapodás?

Ha a megállapodás tényleg megvalósul, akkor a vállalt feltételeknél vélhetõen olyan pontok szerepelnének, amelyeket a nemzetközi pénzintézet már korábban is kifogásolt − mondta Németh Dávid, az ING makroelemzõje. Ez jelentheti a válságadók kivezetésére adott biztosítékokat (akár már 2012 közepétõl, de legkésõbb 2013-tól), valamint a visszamenõleges adóztatás és ezzel együtt általában a kiszámíthatóbb jogi és gazdasági környezet megteremtését.

Felmerülhet még az új Költségvetési Tanács jelenleginél nagyobb fokú függetlensége, esetleg egy elemzõi stábbal való kiegészítése, de a jegybanktörvény és az MNB-vezetés jelölési folyamata is téma lehet. Bár a devizahitelek végtörlesztésének lehetõsége és a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása is problematikus pont, ezeket már nem tudja megváltoztatni a Valutaalap.

Valamit Magyarországnak mindenképp vállalnia kell

Nincs realitása egy olyan megállapodásnak, amelyben Magyarország nem vállal semmilyen feltételt. A Széll Kálmán terv jóléti lefaragásait azonban akár az IMF is írhatta volna − állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere, aki szerint e területen nem várhatók lényegi változások.

A Valutaalap ugyanakkor a gazdaságpolitika kacskaringós, ad hoc jellegét szüntethetné meg. A kormányzati gazdaságpolitikából jelenleg a transzparencia hiányzik a legjobban: nincsenek átlátható riportok, a fiskális politika kiszámíthatatlan. Így még az adósságcsökkentés érdekében tett eredményeket is nehéz értékelni. A bankokkal és általában a piaccal szembeni intézkedések megszüntetése is az egyezkedés tárgya lehet − véli Bebesy.

A nem ortodox elemek eltörlésén túl nem lenne meglepõ, ha a Valutaalap a költségvetés szerkezetének átalakítására is tenne javaslatot. Az intézmény általában preferálja a kiadáslefaragó intézkedéseket a bevételnöveléssel szemben − mondta Barta. Így a bank- és válságadókhoz, valamint az áfa- és járulékemelésekhez hasonló intézkedések helyett inkább egy kiadásközpontú átalakítás kerülne elõtérbe.
Link