A kormány adódömpinggel igyekszik javítani a költségvetés egyensúlyát, és az ideinél mintegy 550 milliárd forinttal nagyobb sarcot ró ki a vállalkozókra és fõleg a lakosságra, annak is a kisebb jövedelemmel rendelkezõ rétegeire. A hatalmas elvonás a költségvetési megtakarítások miatt a magyar gazdaság jövõre is behúzott kézifiékkel igyekszik majd gyorsítani, ami - a várakozások szerint - lassulásba, vagyis recesszióba fog torkollni.

Adócsökkentés helyett közel 550 milliárd forinttal nönek jövõre az adóterhek, legalábbis a jövõ évi adótörvények szerint, amelyeket tegnap fogadott el a parlament, mert nem sikerült a kormánynak a tervezett módon csökkenteni a kiadásokat.

A márciusi Széll Kálmán Tervben (SZKT) még "csak" 110 milliárd forint bevételnövelõ intézkedést terveztek. Ez ötszörözõdött meg. Részben azért, mert menet közben kiderült, hogy nem elég az 550 milliárdos átrendezés, 1000 milliárdra lenne szükség, másrészt azért, mert az SZKT 440 milliárdos kiadásainak felét sem sikerült elõkészíteni. És akkor még nem beszéltünk arról a 400 milliárd forintos megszorító, bevételnövelõ csomagról, amelyrõl egy angol nyelvû tájékoztatóban informálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a külföldi befektetõket.

A jövõ évre összetákolt adóprés a lakosság lehetõ legszélesebb rétegét, fõleg a szegényebbeket sújtja, mert a kormány. makacsul kitart az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett. Ugyanakkor megszüntetik az adójóváírást és a szuperbruttó adóalapot, melynek következtében nagyon sokan járnának rosszul, vagyis kisebb lenne a nettó bérük 2012-ben, mint 2011-ben. Ezért a munkaadóknak kell béremeléssel elérni, hogy minden dolgozójuk legalább az ideivel azonos bért kapjon, az állam pedig kompenzációt ad a munkáltatónak. Végülis csak akkor ad az állam bérkompenzációt, ha a cég minden egyes dolgozójánál növeli a bérét, de csak a havi 202 ezer forintnál kevesebbet keresõknél.

A költségvetési bizottság módosító indítványa szerint a 202 ezer és a 300 ezer forint között keresõk esetében a munkaadóknak saját erõbõl kell megvalósítani az emeléseket. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem indulhatnak pályázatokon, közbeszerzési eljárásokon. Szakértõk szerint ez a megoldás nagyon bizonytalan, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy az állam kifizeti a cégeknek a támogatást.
Nem elég, hogy a nettó fizetések csökkenhetnek, az infláció tovább rontja a jövedelmek vásárlóerejét. Az általános forgalmi adó 25 százalékról 27 százalékra nõ, ami önmagában legalább 8 százalékos növekedés és szinte minden terméket, és elsõsorban a kisebb jövedelmûeket érinti.

Európában ezzel éllovasok leszünk. A jövedéki adó szintén az árszínvonalat nyomja rendkívüli módon felfelé, elég csak a dízel árára gondolni - ez literenként 22 forinttal lesz magasabb az áfával és a jövedéki adóval együtt -, amit szinte minden termék árába beépítenek majd a fuvarozók. A többi adó- és illetékemelés szintén árfelhajtó hatású, a chipsadótól a termékdíjig mindegyiket a fogyasztókra fogják hárítani. További nagy érvágás, hogy a nyugdíjjárulékot adóra keresztelik, így lényegében nem lesz járadékfizetési kötelezettsége az államnak, vagyis könnyen elõfordulhat, hogy egyszerûen nem lesz elég pénz a nyugdíjak kifizetésére.

Mindennek tetejébe jó esély van arra, hogy búcsút intsünk az álomnak az egymillió új munkahelyrõl. Miközben a megelõzõ években a Fidesz 10 százalékpontos járulékcsökkentést tartott szükségesnek, és ebbõl az elõzõ szocialista kormány 5 százalékpontot meg is valósított, most a kormány ezen a téren nem tervezett semmit, sõt, emeli a járulékok mértékét és a járulékalapot is.
Link