Valaki errõl már beszélt elõadásaiban, hogy izraeli laktanya-felvásárlás, meg zsidó katonaság-betelepítés..., de most már annyira nem is biztos? Ne hagyjatok már szégyenben, plíz! Szálljatok meg gyorsan, látványosan katonailag is, hogy ne kelljen se(reg)get csinálnom a szájamból. Léci-léci!
A hatvani vezetés többször tárgyalt az egykori nagygombosi laktanya jövõjérõl, de eddig nem sikerült megegyezniük a tulajdonossal. A százmilliós értékû objektum állapota napról napra romlik.

Szinte fáj a szemnek a látvány. Az 57 hektáros területen lévõ hajdani Hunyadi János Laktanya épületei alig látszanak a gaztól, amely teljesen elburjánzott. De – paradox módon – talán még jobb is így, hiszen a valaha kiválóan karbantartott létesítmény imitt-amott elõbukkanó maradványai siralmas képet mutatnak. Ennélfogva a sorkötelezettség felszámolása után remek lehetõségeket kínáló objektum sorsa ma már kérdéses. Annál is inkább, mivel bár a városvezetés szeretné hasznosítani az ingatlant, az magántulajdonban van, és egyelõre nem közelít egymáshoz a felek álláspontja.
A cikk a hirdetés után folytatódik
– Többször kezdeményeztünk tárgyalást a volt laktanya gazdájával – tájékoztatott Horváth Richárd alpolgármester. – Felajánlotta visszavásárlásra a területet és az építményeket, illetve közölte: ha más befektetõvel tárgyalunk, említsük meg az objektumot is. Indokként annyit mondott, a válság miatt olyan helyzetbe került, hogy nem lenne képes megvalósítani elképzeléseit. Korábban felparcelláztatta a területet, de aztán leállította a fejlesztést, s ma már eladná együtt vagy akár külön-külön is az ott lévõ javakat.

Lakópark? A gazt, a rozsdás vasakat, a málladozó falakat látva nehéz elképzelni, hogy a város „elit Lakópark? A gazt, a rozsdás vasakat, a málladozó falakat látva nehéz elképzelni, hogy a város „elit" közösségi terének kellene itt állnia. FOTÓ: ALBERT PÉTER

Az alpolgármester hozzátette: rendezni szeretnék a kérdést, de mivel nem önkormányzati tulajdonról van szó, még terveket sem készíthetnek a továbbiakra. Elõbb a jogi kérdéseket kell rendezni, amelyekrõl többet nem árult el, de könnyen megfejthetõ, hogy anyagi természetû nézeteltérésekrõl is szó lehet, kezdve az adózástól a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésén – vagy nem teljesítésén – át a tulajdonviszonyokig.

Egy izraeli befektetõ az ezredforduló táján vásárolta meg a nagygombosi ingatlant, akkori információnk szerint közel 150 millió forintért. Rövid idõ elteltével elkezdõdött a gaztalanítás, a bejáratnál kialakítottak egy kisebb épületet, ami ügyfélszolgálati iroda lett – volna. Ezzel azonban szinte egyik napról a másikra be is fejezõdött az ottani tevékenység. A korábbi városvezetés – látva a késedelmeskedést, majd a levonulást a területrõl – megfogalmazta követeléseit a több tízmilliós építményadóról, ennek jogosságát azonban Érsek Zsolt akkori polgármester tájékoztatása szerint a befektetõ vitatta.
Link