Hisz azért hozta létre Telaviv a "nemzeti ratyikális pártot", hogy ha "kritikusnak tûnõ módon" is, de azért hitelesítse és örüljön. Szokatlan egyetértés a romák felzárkoztatásában
A magyar parlamenttõl meglepõ konszenzussal fogadták a képviselõk a romastratégiát. Az MSZP azonosulni tud vele, de a Jobbik is örül, még ha naivnak tartja is.

Nemcsak az uniós elnökségünk végén, de a magyar parlamentben is nagy sikert aratott az új romastratégia. Balog Zoltán, a KIM államtitkára az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén ismertette a 2020-ig tartó tervet. Ismét elmondta, amit már korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a féléves elnökség egyik prioritásává tette a stratégiát. A hatos jogszabálycsomag és a horvát EU-csatlakozás elõsegítése mellett ez is volt a tartalmi szempontból kifejezetten sikeres elnökség egyik fontos eredménye.

Balog a korábbi lépéseket sorolva elmondta, hogy a kormány egy társadalmi vitát kezdeményezett, valamint létrehozta a Roma Koordinációs Tanácsot. Szerinte a szegénységprobléma nem kizárólag a romákat érinti, ahogy a romaprobléma sem csak a szegényeket. Az államtitkár úgy gondolta, ha az állam fenntartó szerepe megerõsödik az alapfokú oktatásban, akkor az segítheti az esélyek kiegyenlítését. Hozzátette, hogy az egészségügyben az Országos Roma Önkormányzattal közösen olyan programot indítanak, amelyben kétezer roma nõt képeznek ki szociális asszisztenssé. Eközben négy régióban nyolc olyan programot indítottak, amelyek nem romatelepek felszámolásáról, hanem a helyi sajátosságoknak megfelelõen, azok rehabilitációjáról vagy egyéni segítségnyújtásról szólnak.

A meghívott vendégek között felszólaló Dani Eszter református lelkipásztor biztatónak nevezte, hogy a stratégia rámutat az együttmûködés jelentõségére. Kiemelte, hogy az integráció folyamatába be kell vonni a helyi közösségek mindegyikét, de ennek feltétele a kölcsönös megbékélés és a kölcsönös sérelmek párbeszéd alapján való rendezése. Dúl Géza római katolikus püspök szerint azonban a programban nem kap elég nagy szerepet a családi napközi intézménye. A stratégia szerinte azon áll vagy bukik, sikerül-e az integráció fõszereplõivé tenni a sokszor apátiába süllyedt, szegénységben élõ csoportokat.

Egy másik meghívott, Korinek László akadémikus szerint végre eljött az a pillanat, amikor az állam hosszú távon is gondolkozni mer errõl a kérdésrõl. A korai nevelés fontossága kapcsán elmondta, hogy minden roma kisgyermeket óvodákba kell járatni, méghozzá olyanokba, ahol lehetõleg roma óvónõk foglalkoznak velük.



Nagykoalíciót hozott a stratégia – a Jobbikot kivéve

A bizottsági felszólalók között a magyar parlamenthez képest meglepõ volt az összhang. A visszafogott Jobbik kivételével mindenki lelkesen fogadta a tervezetet. A fideszes Farkas Flórián azt mondta, hogy a programnak két felelõse van: az államhatalom és a magyarországi cigányság. Hozzátette, hogy a megvalósításhoz minden ellenzéki pártra és felelõsen gondolkozó állampolgárra számít, mert összefogás nélkül nem sikerülhet valóra váltani az elképzeléseket.

Szabó Tímea a bizottság LMP-s alelnöke is alapvetõen jónak nevezte a program elindítását. Úgy látta, hogy a stratégia felismeri, a romák felzárkóztatásáért tett lépések a teljes társadalom érdekeit szolgálják. Szerinte a baj az, hogy a stratégia nincs összhangban az eddigi kormányprogrammal. Csöbör Katalin, a Fidesz képviselõje elég egyértelmû módon azt emelte ki, hogy a roma ügy nemcsak társadalmi, de gazdasági probléma is. A tervezetet még az MSZP-s Lendvai Ildikó is tisztességes szándékúnak és jó szinvonalúnak tartotta, aminek 99 százalékával azonosulni tud az MSZP is. Megjegyezte viszont, hogy egyelõre még nem készült el a részletes stratégia. Azt pedig õ is problémásnak tartotta, hogy a célokat mintha az állampolitika „fõ húzásával szemben" határozták volna meg.

A Jobbik nevében Kulcsár Gergely arról beszélt, hogy a kormány a dokumentum megalkotásával egy régi mulasztást pótol, de félelmei szerint ezzel a tervezettel konzerválják a mostani helyzetet. Párttársa, Zagyva György Gyula azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben szervezett felzárkóztató programokhoz képest a jelenlegi stratégiában látja a „jóindulatot, de egyben a naivságot is". Szerinte a felzárkóztatni kívánt rétegek nem fogják ráhatás nélkül elfogadni a feléjük nyújtott segítõ kezeket.

Balog Zoltán a képviselõk felvetéseire elmondta: abból kell kiindulni, hogy a mélyszegénységben élõ emberek és a romák is a magyar nemzet részei, és az állam nem csukhatja be a szemét a problémák elõtt. Az ülést úgy összegezte, a program azon áll vagy bukik, hogy lesznek-e olyan emberek, akik készek a terepen dolgozni és ott megvalósítani a leírtakat. Fontosnak tartotta viszont, hogy a mélyszegénységben élõk hátrányos megkülönböztetés nélkül tudjanak hozzáférni az állam által biztosított szolgáltatásokhoz.
Linkobbik-is-orul-a-romastrategianak-/2011-11-23/9945