Éppen most? TEMPO, ez akkor most azt jelenti, hogy ...? Csütörtökön tartja a parlament a csõdtörvény és ahhoz kapcsolódóan a gazdasági törvény megváltoztatásáról szóló jogszabálycsomag általános vitáját. A csomag a csõdeljárás hatályban lévõ szabályozását foltozgatja tovább. Teljesen új csõdkódexre nem telt, pedig vadonatújra lenne szükség.

A csõdeljárás alapvetõ célja, hogy lehetõséget teremtsen a fizetésképtelen cég újjászervezésére. Olyan egyezség megkötését segítse elõ a hitelezõk bevonásával, ami helyreállítja az adós szervezet fizetõképességét.

Ugyanakkor az adóst kötelezi arra, hogy a hitelezõk vagyonát megvédje, és az eljárás során ez legyen számára a legfontosabb szempont. Már a törvény 2009-es módosítása elõtt az volt az egyik fõ kifogás, hogy az új szabályozás nem segíti a reorganizációt, és a hitelezõk érdekeit sem védi, hiszen az esetek nagy részében a beszállítói követelések töredéke sem térül meg.

A cég vagyona olykor a költséget sem fedezi

Az Atradius Hitelbiztosító október végén közzétett vizsgálata szerint az elmúlt évtizedben harminc alkalommal módosított csõdtörvény nem nyújt lehetõséget a reorganizáció finanszírozására, valamint nem biztosít kellõ védelmet a szándékos visszaélések ellen sem.

Ennek eredményeképpen a felszámolási eljárások 90 százalékában még az eljárások költségeit sem fedezi a vállalkozások fennmaradó vagyona, de általában még az esetek maradék 10 százalékában sincs fedezet a szállítói követelések kiegyenlítésére, mert a vagyon egyszerûen eltûnik rossz vezetõi döntések és visszaélések miatt. A felszámolási eljárások általában elhúzódnak, átlagos idõtartamuk 2-4 év, de Budapesten még ennél is hosszabb.

Felszámoló: munkába menet
Fotó: shutterstock.com

Túlélés a követelések rendezéséért

„2009-ben behozták az azonnali fizetési moratórium intézményét, azért, hogy a csõdeljárás kérelmezésével egyidejûleg a hitelezõk ne tudják az adóst azonnal felszámolásba dönteni vagy végrehajtással lehetetlenné tenni” – mondta Fabók Zoltán, a DLA Piper Ügyvédi Iroda munkatársa, de szerinte ez sem volt igazán elég.

A mostani javaslat úgy próbálja a csõdeljárást vonzóbbá tenni, hogy a fizetési moratórium idõtartamát 90 napról 120 napra hosszabbítja meg, amely maximum ugyanannyival még egyszer kitolható. Ezen kívül kifizethetõvé válik az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges pénzügyi kötelezettség is, bár annak definiálása elmaradt, hogy milyen nagyságrendû és milyen típusú kötelezettségek szükségesek a gazdasági tevékenység folytatásához. (Ebben a kérdésben a vagyonfelügyelõ szubjektív véleménye lesz meghatározó).

Korrekt egyezség

A módosítás nyomán a csõdeljárási kérelem mellékleteiben ezentúl az adós gazdasági helyzetét részletesen be kell majd mutatni. Imre András, az Imre és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint így talán szakszerûbb kérelmek születnek, és a hitelezõk teljesebb képet kapnak az adós vagyoni helyzetérõl. Továbbra is problémának látja viszont, hogy a részletes egyezségi javaslatot csak 8 munkanappal az egyezségi tárgyalást megelõzõen kell megküldenie a hitelezõknek. Imre úgy látja, hogy így érdemi egyeztetésre csak nagyon kevés idõ jut.

Az egyezségkötés vonatkozásában a javaslat bevezeti a jóhiszemû joggyakorlás kötelezettségét. A vagyonfelügyelõnek és a felszámolónak jeleznie kell a hitelezõknek és a bíróságnak, ha azt tapasztalja, hogy az adós és egyes hitelezõk más hitelezõk kárára összejátszanak, vagy az egyezségi javaslat nincsen összhangban a jóhiszemûség követelményével, azaz egyes hitelezõkre nézve kirívóan méltánytalan, vagy aránytalan megtérülést jelentene. A bíróság megtagadhatja az ilyen egyezség jóváhagyását. (A bíróságnak elvben most is meg kellene tagadnia annak az egyezségnek a jóváhagyását, amelyet rosszhiszemûen, egyes hitelezõk érdekeinek figyelembe vétele nélkül kötöttek. Kérdés, hogy a jelenlegi állapothoz képest lesz-e ebben a kérdésben változás.)

A rosszhiszemûség trükkjei

Imre András szerint érthetetlen, hogy a csõdeljárásban miért válik az adós számára vitathatóvá az a közokiratba foglalt követelés, amelynek megfizetése részben vagy egészben megtörtént. Szerinte ugyanis így könnyen elõfordulhat, hogy egy ilyen kölcsönszerzõdés bank részérõl történõ felmondásakor az adós kártérítési igénnyel lép fel a hitelezõvel szemben, amit beszámít a fennálló tartozásába.

Miután a módosítás nyomán a banki követelés vitathatóvá válik, a hitelezõ elvesztheti szavazati jogát a csõdegyezség során. Az adós pedig (ha rosszhiszemûen jár el) akár úgy is megszabadulhat a hitelezõi követeléstõl, hogy a „baráti” hitelezõit ráveszi egy ötven százalékon vagy az alatti értéken zajló csõdegyezségre anélkül, hogy a döntést a hitelezõ befolyásolni tudná.

Hasonlóan hátrányos lehet a hitelezõ számára az a kitétel is, miszerint a csõdegyezség alapján járó – általában csökkentett mértékû – követelés végrehajtását kérheti akkor is az adós, ha az egyezség végül az õ hibájából hiúsul meg. Imre szerint erre az esetre nem kéne kedvezményt adni.
További rendelkezések

A felszámoló kiválasztásával kapcsolatos átláthatóságról: amennyiben a bíró eltér az elektronikus úton kisorsolt felszámoló személyétõl, akkor meg kell neveznie azt a felszámolót, akit a gép kisorsolt, valamint az eltérés okait a bírónak részletesen indokolnia kell.



A csõdegyezség megkötési szabályainak pontosítása, miközben a csõdegyezség hatályának megszûnésével kapcsolatos szabályok viszont teljességgel hiányoznak a törvénybõl.



Az elektronikus vagyonértékesítési eljárás bevezetésének lehetõsége: csökkenhetnek a vagyonértékesítési eljárások során tapasztalható összejátszások a felszámoló és a „kiszemelt vevõjelölt” között.

Az alkalmazással van a több gond

Az új csõdtörvénynek nincs ugyan koherens szerkezete és nagyon nehezen használható, ugyanakkor tartalmilag elég sok mindent tartalmaz, hogy a visszaéléseket ki lehessen szûrni – mondta a hvg.hu-nak Eörsi Márton, a Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda munkatársa.

„Attól függetlenül, hogy üdvözlendõ lenne egy teljesen új törvény, a legnagyobb probléma eddig is a törvény alkalmazásával volt. Az ügyészségnek utána kellene mennie azoknak az eseteknek, amikor vagyonkimentésrõl van szó, vagy összejátszik a felszámoló bizonyos hitelezõkkel. Ugyanígy az újsághirdetésekben olvasható cégtemetõket is fel kellene göngyölíteni. Büntetõjogi eszközökkel és polgári perekkel ez már most is elérhetõ volna, de valószínûleg maguk a bíróságok, akik felügyelik ezeket a felszámolási eljárásokat, sem ügyelnek erre kellõen, illetve ha bûncselekmény történik, a nyomozóhatóságok sem kezelik ezeket a gazdasági ügyeket kiemelten” – fogalmazott Eörsi.
Kiemelt jelentõség

A csõdtörvény nyári módosításakor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû szervezetek felszámolására vonatkozóan külön szabályokat vezettek be: a kormány lényegében bármilyen szervezetet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségûnek minõsíthet. A mostani módosítás még annyit pontosít a dolgon, hogy olyan szervezeteket is annak aposztrofálhat, amelyek országos jelentõséggel nem bírnak, de a lakosság közmûszolgáltatása szempontjából kiemelkedõ szerepük van. Mindez a transzparenciát aligha erõsítõ lépés - pont azokban a csõdeljárásokban, melyekben az állam aktívan közremûködik.

Észrevételek a semmibe

Filip György a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnökhelyettese szerint pozitív az a szándék, hogy a jogalkotó a cégeltüntetések ellen megpróbált fellépni, valamint, hogy a félreértelmezhetõ eljárásjogi kérdések közül jó párat helyre tesz a jogszabály.

Mivel azonban nagyon gyorsan született meg a törvényjavaslat, és az elsõ, majd a végleges változat között minimális konzultációra és észrevételezésre volt lehetõség, a pozitív szándék szerinte nem minden esetben fog érvényesülni. „Tettünk észrevételeket a módosításokkal kapcsolatban, de ezek közül nagyon keveset vettek figyelembe. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a módosítás nem felszámolóbarát” – tette hozzá Filip.

A szakember meglátása szerint nem jó, hogy továbbra sem biztosítják a felszámolóknak a közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférést, amivel a vagyon után kutathatnának. A területi földhivataloknál például csak helyrajzi szám alapján lehet a vagyon után érdeklõdni, cégnév alapján nem. Egy budapesti cég nem budapesti ingatlanairól ugyancsak nem tud semmilyen információt beszerezni a fõvárosban ténykedõ felszámoló. A lakcímnyilvántartásból az ügyvezetõk elérhetõségét lehetne megtudni, mert az nincs feltétlenül a cégjegyzékben aktualizálva, a gépjármû-nyilvántartásból pedig azt, hogy van-e a cégnek gépjármûve vagy nincs. Mivel az adatszolgáltatás hosszadalmas, az eljárás is lassul. A gyorsabb eljárásokkal szemben azonban ott a költségvetési érdek, hogy az illetékbevételek eljussanak a földhivatalokhoz és egyéb helyekre – mondta Filip György.
Tavalyi csõdadatok

Más törvények újrarajzolása

Bírósági forrásaink szerint egy új törvény létrehozásához fel kéne mérni, hogy milyen igényei vannak a gazdaságnak, milyen módszerekkel próbálnak kibújni a korrekt csõdeljárás alól, illetve milyen bûncselekményeket, szabálysértéseket követnek el egy cég megszûnésekor vagy megszüntetésekor. A szabályozás lényegi irányait egy jogászokból, közgazdászokból álló szakembergárdának kellene meghatározni, amit a minisztérium kodifikátorai öntenének jogszabályba.

De ez még mindig nem lenne elég: egy új csõdtörvény átírná a cégtörvényt, a társasági törvényt, a számviteli törvényt, a büntetõ törvénykönyvet és számtalan egyéb olyan jogszabályt, amely az adósok, a hitelezõk és a felszámolók életét jelenleg megkeserítik.
Link