Ottawa nem akarja, hogy energiapiaca csak az USA-tól függjön, olajat vinne az ázsiai piacokra, az Északi Kapu-vezeték 2017-tõl mehetne.

A kanadai kormány az ország energetikai társaságainak vezetõivel fontolóra vette két, az ország nyugati partja - vagyis az energiaínséges ázsiai piac - felé irányuló kõolajvezeték megépítésének tervét - jelentette pénteken a The Wall Street Journal. Az elhatározásnak lökést adott, hogy Washington környezetvédelmi aggályokra hivatkozva 2013-ra, vagyis a jövõre esedékes elnökválasztás utánra halasztotta a döntést TransCanada Corp. által szorgalmazott Keystone XL vezeték megépítésérõl. (A csövön Alberta tartományból a Mexikói-öböl térségében lévõ amerikai finomítókba szállítanák a kõolajat.)

"Nem akarjuk az összes tojásunkat egyetlen kosárban tartani" - jelentette ki a múlt héten az amerikai halasztással kapcsolatban Joe Oliver kanadai energetikai miniszter, aki Torontóban az ágazatban érintett cégek vezetõi elõtt mondott beszédet. "Támogatjuk az olyan infrastruktúrák kiépítését, amelyek olyan piacok felé viszik a forrásokat, amelyeknek szükségük van rájuk", mondta Oliver, külön megemlítve Kínát és Ázsiát. Az egyik elképzelés szerint új vezetéket kellene megépíteni a kontinens belsejében fekvõ Albertából a Csendes-óceán-parti Kitimat kikötõig, egy másik szerint viszont a meglévõ rendszert lehetne meghosszabbítani. Az Enbridge nevû vállalat 5,5 milliárd dollárért kívánja megépíteni az új, csaknem 1200 kilométeres hosszúságú csõvezetéket Albertától a brit-kolumbiai mélytengeri kikötõig, a Kinder Morgan Energy Partners pedig négymilliárdért a már meglévõ, kanadai-amerikai határ nyugati széléhez vezetõ csövet ágaztatná el, szintén Kitimati felé.

Az Enbridge amerikai, kanadai és ázsiai cégek által támogatott, Northern Gateway (Északi Kapu) elnevezésû projektje - ha nem csúszik el a környezetvédõk és az õslakosok tiltakozásán - 2013-ra szerezheti be a szükséges hivatalos engedélyeket, és a vezetéken 2017-ben lehetne megkezdeni az olajszállítást. A vezetékek megépülése fontos elmozdulást jelentene az észak-amerikai energiapiacon, amelynek infrastruktúrája alapvetõen az Egyesült Államok szükségleteinek kielégítésére épült ki. Az amerikai és a kanadai kitermelés növekedése következtében Észak-Amerika függése az energia-exporttól 2030-ig folyamatosan csökkenni fog, s így egyre nagyobb lehetõségek nyílnak az export ellõtt - állapította a Chatham House londoni kutatóintézet.

Az Edbridge egyébként a múlt héten 50 százalékos részesedést szerzett egy, a Mexikói-öböltõl az oklahomai Cushingban található tárolóig vezetõ olajvezetékben. Ebben a cég megfordítja majd az szállítás irányát, hogy még több kanadai olaj juthasson el az öböl térségének finomítóihoz, amelyek késztermékei a latin-amerikai piacokra is eljuthatnának. De az exporttervek nemcsak az olajra korlátozódnak. Az agyagpala-gáz kitermelésében bekövetkezett, robbanásszerû növekedés és a hazai piacokon ennek következtében tapasztalt árcsökkenés nyomán amerikai és kanadai cégek azt tervezik, hogy Japánba és más ázsiai országokba szállítanak majd.
Link