"Ez tulajdonképpen államcsõd" Orbán és Matolcsy távozását követelik
A leminõsítés miatt Orbán Viktor kormányfõ és Matolcsy György gazdasági miniszter távozását követelik az ellenzéki pártok. Az MSZP szerint Magyarország két ember hülyeségének az áldozata lett, az LMP azonnali válságtanácskozást hívna össze, közgazdászok pedig arra intenek, hogy ugyan áprilisig kitart az állam pénze, utána viszont nagy baj jöhet, ezért meg kell egyezni az IMF-fel. Annak viszont fájdalmas ára lesz, mondták az atv.hu-nak vezetõ közgazdászok.

Nem nevezhetõ jelentõsnek sem a forint eddigi gyengülése, sem a CDS-felár növekedése, mondta délelõtt az atv.hu.nak egy Fidesz elkötelezettségérõl ismert, neve mellõzését kérõ közgazdász arra a kérdésünkre, hogy mi várható a nemzeti fizetõeszköz árfolyamával kapcsolatban a Moody’ s leminõsítése nyomán.

Az egyik vezetõ biztosító elemzõjeként dolgozó forrásunk hozzá tette, a magyar kormány jelenleg nem küzd fizetési nehézségekkel: van elég pénz Kincstári Egységes Számlán, és van még a magánnyugdíj pénztárak vagyonából is. A tartalékok 4-6 hónapra elegendõek, ez alatt meg kellene egyezni az IMF-fel, ugyanakkor állampapírt nem kellene kibocsátani.

Matolcsy: "golyóálló költségvetés, spekuláció"

A miniszterelnök pénteken közgazdászokkal egyeztetett, ahol egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság alapjai erõsek és az eurózóna válsága mélyülni fog. A közgazdászok azt tanácsolták, hogy erõsíteni kell a növekedést, illetve, hogy új növekedési tervet kell kidolgoznia az országnak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta, nem reális a 1,5 százalékos GDP növekedés, de - ahogy fogalmazott - fél százalékig "golyóálló" a költségvetés.

Matolcsy azt is kijelentette: spekuláció folyik Magyarország ellen, "meghatározó magyar pénzügyi területeken, tehát az állampapír, a forint, a CDS felár, és úgy általában az országgal kapcsolatos pénzügyi bizalom terén". "Ez sajnálatos, ennek nem kellene így lennie", pontosan azért, mert a Magyarország kormánya bizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly szempontjából az Európai Unió legjobb országai közé tartozik - mondta Matolcsy György.

A kormány képviselõi a Parlamentben egyeztettek a közgazdászokkal.

Élet a befektetési kategória alatt

A leminõsítés nem hozta közelebb az államcsõdöt, vannak olyan országok, melyek a befektetésre nem ajánlott kategóriában léteznek, mégsem mentek csõdbe.

A komolyabb probléma akkor kezdõdne, ha még egy hitelminõsítõ leminõsítené az országot, a befektetõk ugyanis akkor tekintenek befektetésre nem ajánlottnak egy adott országot, ha a három hitelminõsítõ közül legalább kettõ a bóvli kategóriába sorolja. (A Moody’s-nál már bóvlinak számítunk, a Standard and Poor’s várhatóan februárban dönti el, hogy leminõsít-e, vagy sem – ez nagyban függ az IMF-tárgyalások kimenetelétõl.)

Áprilisban jöhet a baj

Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelõbizottságának tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 áprilisáig ugyan kitart a fizetõképességünk, utána viszont a különbözõ – állami, s önkormányzati stb. – hitelek refinanszírozásához 36 milliárd euró új hitelre lesz szükség. A Moody’s a leminõsítéssel azt jelezte, hogy ennek a refinanszírozásnak jelentõs a kockázata.

A már fentebb idézett, neve elhallgatását kérõ közgazdász viszont azt mondta, nem érti, „miért kellett belerúgni a földön fekvõ, vérzõ sebesültbe”, azaz miért éppen most történt meg a leminõsítés, amikor a kormány kezdett elmozdulni a korábbi iránytól. A kormány retorikájában hangsúlyozott nem ortodox megoldásokkal kapcsolatban forrásunk azt mondta: a világ egyre több pontján szakítanak az úgynevezett ortodox gazdasági megoldásokkal, és ezzel nincs is probléma. A piacok a magyar kormány esetén sem a nem ortodox megoldásokat utasítják el, hanem a kiszámíthatatlanságot és a piacellenességet.

Ez tulajdonképpen államcsõd

Nem a forint gyengülése az igazi probléma, hanem az, hogy az államkötvények kamata a korábbi 6-ról 9,4 százalékra ugrott – mondta az atv.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász. Ilyen piaci kamat mellett ugyanis képtelenség refinanszírozni a lejáró hiteleket, ezért az IMF-tõl kell majd pénzt kérnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy vége a szuverén gazdaságpolitikának – magyarázta Pogátsa, és hozzá tette: tulajdonképpen államcsõdrõl van szó, hiszen az állam csak azért lesz képes fizetni a hitelezõknek, mert az IMF kisegíti.

A közgazdász szerint Matolcsy György menesztése azért nem változtatna a helyzeten, mert eddig sem õ hozta a stratégiai döntéseket, õ csupán végrehajtotta a miniszterelnök és annak tanácsadói által kijelölt feladatokat.

A piacra nem hat a szómágia

Szomorú vagyok – felelte az atv.hu-nak Felcsuti Péter arra a kérdésre, miként kommentálná a leminõsítést. A Bankszövetség korábbi elnöke persze bõvebben is kifejtette álláspontját. Eszerint kétesélyes volt a leminõsítés lehetõsége, egy ideig úgy tûnt, az IMF-fel történõ kapcsolatfelvétel elodázhatja azt. Most azonban úgy tûnik, olyan erõsnek bizonyultak a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos kételyek, hogy a Moody’s nem várt tovább.

Felcsuti szerint ugyanakkor az állampapírok 9,4 százalékra felkúszott hozama azért nem annyira tragikus, mint például a 10 százalékos portugál hozamszint, mert míg ez utóbbi euróhitelre értendõ, a magyar kötvények forintban vannak.

Felcsuti szerint nem az a kérdés, hogy egy ország gazdaságpolitikája szuverén vagy nem, hanem az, hogy jó vagy rossz. És ehhez hasonlóan a „gazdasági szabadságharc” típusú szómágia sem érdekli a piacokat, tette hozzá a szakember.

Nyomoz a kormány, röhög a piac

Arra a kormányreakcióra, miszerint a leminõsítés mögött spekuláció, a forint elleni támadás áll, Fidesz-közeli közgazdász-forrásunk azt mondta: „ez idiotizmus”. Spekulálni ugyanis az tud, akinek van rá pénze, vagy képes hitelt szerezni hozzá, a világgazdaságot ugyanakkor éppen a pénzszûke jellemzi.

Matolcsy György menesztése mindenképpen hasznos lépés lenne, és ez az IMF tárgyalásokig meg is fog történni – vélekedett neve elhallgatását kérõ informátorunk.

Róna Péter szerint az IMF tárgyalásokon kemény feltételek várhatóak, „megszorító intézkedések halmaza”. Róna emlékeztetett rá, hogy az IMF csak az EU-val közösen ad hitelt, és hiába is támasztana enyhébb feltételeket a Valutaalap, az EU vétójoggal rendelkezik a hitelnyújtást illetõen, így képes érvényesíteni a saját akaratát. Az egy másik kérdés, tette hozzá Róna, hogy az eddig – más országokban – kikényszerített megszorítások nem vezettek jó eredményre.

Arra a kormányzati bejelentésre, miszerint az újonnan felálló nemzetbiztonsági szervezet nyomozásba kezd a forint elleni spekuláció miatt, Róna azt mondta: a piac csak röhög ezen”.

Már a jó elképzelést is finanszíroznák

A közgazdász szerint az viszont egyáltalán nem vicces, hogy a leminõsítés miatt a magyar kötvényekre ígért kamat a 9 százalék felé kúszik, ugyanis ez a kamatmérték kitermelhetetlen a jelenlegi magyar gazdaságban. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar gazdaság beszorult az alacsony hozzáadott értékû termelésbe, amibõl nem lehet fenntartani egy országot.

Ebbõl a helyzetbõl csak hosszú távon, megfelelõ stratégiával lehetne kitörni, ugyanakkor Róna szerint a piac már azt is finanszírozná, ha látná, hogy van ilyen stratégia. A közgazdász kérdésünkre azt mondta: véleménye szerint sem a kormány, sem egyik párt sem alkalmas ilyen stratégiai kidolgozására.

Link

Újabb csapás Magyarországra: további leminõsítések

Budapesttõl is megvonta a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service, több magyar bankot pedig leminõsített.
Újabb csapás Magyarországra: további leminõsítések

A hitelminõsítõ szombat hajnalban Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar fõvárosra külön megállapított adósságkibocsátói osztályzatát, miután csütörtök éjjel ugyanilyen mértékben visszaminõsítette a magyar kormánykötvény-osztályzatot.

A fõváros visszaminõsítésének indoklásában a Moody's kiemelte, hogy a lépés tükrözi Budapest és a magyar állam mint szuverén adós szoros kapcsolatát, tekintettel arra, hogy a közvetlen városi adósság 59 százaléka mögött állami garancia van, emellett nem teljesítõi keresztzáradékok is érvényben vannak, amelyek erõs kapcsolatot teremtenek a város adósságának fennmaradó hányadával is.

A besorolás a hitelminõsítõ szerint ugyanakkor tükrözi az idei évben jelentkezõ, növekvõ költségvetési feszültségeket is, amelyek a Moody's várakozása szerint 2012-ben is fennmaradnak, valamint a magas devizakitettséget és közvetett adósságot.

Budapest új besorolásán is - csakúgy, mint a magyar szuverén osztályzaton - változatlanul további leminõsítés lehetõségére utaló negatív kilátás van érvényben a Moody's nyilvántartásában. A negatív kilátás érvényben hagyása összhangban van a magyar szuverén adósságra érvényben lévõ negatív kilátással, emellett tükrözi az ország költségvetési konszolidációs stratégiájának bizonytalanságát, valamint a kormány magas refinanszírozási igényeivel kapcsolatos aggályokat - áll a Moody's elemzésében.

A hitelminõsítõ közölte, hogy a magyar szuverén adósosztályzat bármilyen esetleges romlása Budapest osztályzatát is lefelé módosítaná.

A Moody's nem sokkal Budapest leminõsítésének bejelentése elõtt - ugyancsak a magyar államadós-osztályzat visszaminõsítésével összefüggésben - leminõsítette a Magyar Fejlesztési Bankot, emellett rontotta hét magyar kereskedelmi bank különbözõ osztályzatait is.
Link

Nyolc államcsõd a magyar történelemben
Ha a Habsburg-uralom alatt feljegyzetteket is figyelembe vesszük, akkor összesen nyolcszor szenvedett el államcsõdöt Magyarország, az utolsó kettõ a 20. század elsõ felében ütött be. Most nem tûnik úgy, hogy hasonló veszélyben lennénk, de egy kis történelmi áttekintés sosem árt.
hirdetés

Miután a szuverén államok definíciószerûen maguk rendelkeznek saját ügyeik felett, nem kényszeríthetõk arra, hogy visszafizessék adósságaikat, ugyanakkor természetesen hitelezõik brutális nyomást gyakorolnak rájuk pénzük visszaszerzése érdekében - derül ki az államcsõdökkel foglalkozó tanulmányokból. A feszültség végsõ soron odavezethet, hogy a kölcsönt nyújtó ország háborút indít adósa ellen, hogy érvényesítse jogait.

Rutinszerû inváziók

A "boldog békeidõkben", amikor még hercegek, grófok és lordok irányították az országok külpolitikáját, Nagy-Britannia rutinszerûen szállt meg olyan országokat, amelyek nem voltak képesek törleszteni tartozásaikat. Egyiptom ellen például 1882-ben indított inváziót, Isztambult 1876-ban szállta meg, amikor Törökország fizetésképtelenné vált.

Az Egyesült Államok az úgynevezett ágyúnaszád diplomácia feltalálásával írta be magát az államcsõdök történetébe. Ezt elõször Venezuela ellen alkalmazta az 1890-es évek közepén, majd amerikai vállalatok 1977-ben chilei rézbányákat szálltak meg, hogy kárpótolják magukat. A csõddel kacérkodó kormányoknak emellett komoly nyomásra kell számítaniuk házon belül, a kötvényeiket vásárló hazai befektetõk részérõl is.

A fizetésképtelenség természetrajza

A fizetésképtelenséget mindig egy hosszabb, éveken vagy évtizedeken át tartó folyamat elõzi meg, amelyben a bajba kerülõ ország költségvetése folyamatosan veszélyben van. Az állam jellemzõen többet költ, mint amennyi bevételre szert tesz, amit újabb kölcsönök felvétel ellensúlyoz. A csõdöt közvetlenül jellemzõen a következõ események idézik elõ:

A közadósság jelentõs megugrása; a foglakoztatás visszaesése, illetve ebbõl következõen az adóbevételek zuhanása; a pénzpiacokat veszélyeztetõ új kormányintézkedések végrehajtása vagy ilyenek tervezett bevezetése; népfelkelés az adósságok törlesztése érdekében hozott megszorító intézkedések ellen.

Az államcsõdöt az állampolgár a bankok bedõlésén, az állami szolgáltatások és kifizetések szûkülésén, ideiglenes felfüggesztésén, a megugró munkanélküliségen és a hazai deviza elértéktelenedésén keresztül érezhetik meg.

Kormányváltás vagy rendszerváltás

A kormányváltás jellemzõen nem hoz megoldást az államcsõdre, mert az új vezetés felelõs az állam korábban felhalmozott tartozásaiért. Ha azonban ez egyfajta rezsimváltással párosul, s így az új rendszer megkérdõjelezi az elõzõ legitimitását, akkor van mód a törlesztés teljes megtagadására.

Ilyen eset volt a Bourbon-restauráció a francia forradalom után, vagy az 1917-es szovjet hatalomátvétel, amelyben az új rezsim megtagadta az orosz birodalom adósságainak visszafizetését. Az Egyesült Államok a 19. század végi polgárháború után hozott olyan törvényt, amelyben elhatárolta magát a konföderáció adósságainak átvállalásától.

Így csinálták a csõdöt mások

Az államok fizetésképtelenné válása nem különleges dolog. A Spanyolországot vezetõ II. Fülöp 1557-tõl 1596-ig négyszer vitte jégre országát, az elsõ csõddel Spanyolország megszerezte a világ elsõ hivatalosan államcsõdbe került országának kétes dicsõségét. A háttérben a túlzott katonai kiadások és az arany értékcsökkenése állt, ugyanis Spanyolország az ezekben az évtizedekben szabályosan függõvé vált a dél-amerikai gyarmatokról szerzett jövedelemtõl.

A 1820-as évektõl kezdve a függetlenné váló, majd a londoni államkötvénypiacokon megjelenõ latin-amerikai országok rendszeresen bedõltek. A dolog annyira mindennapos volt, hogy kialakult gyors rendezésének módszertana is, amely hitelátütemezésbõl és -elengedésbõl állt. Az 1920-as és 30-as években a terjedõ protekcionizmus hozta lehetetlen helyzetbe az országokat, amelyek exportbevételek híján nem tudták fizetni devizaadósságaikat.

Hat csõd a sógorokkal, kettõ önállóan

A Wikipedián hosszú lista olvasható a világ különbözõ országaiban bekövetkezett államcsõdökrõl. Európában Spanyolország a listavezetõ 15 bedõléssel 1557 és 1936-39 között, Franciaország mellett kilenc évszám szerepel 1558-tól 1812-ig, de Nagy-Britannia is elkönyvelt öt összeomlást 1749 és 1932 között. Oroszország, Portugália, Törökország és Görögország szintén hosszú listát gyûjtött be.

Az Habsburgok uralma alá került Magyarország a birodalommal együtt 1796-ban, 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben és 1916-ban került nagy bajba. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1868-ban, majd a király nélküli alkotmányos királyság 1932-ben és 1941-ben került kátyúba. A dátumok láthatóan nagy háborúkhoz és nagy gazdasági válságokhoz köthetõk. Ezt követõen 1982-ben, 1990-ben és 1994-ben volt az ország hajszálra a fizetésképtelenségtõl.
Link

Matolcsy bevallotta: bukik a GDP-terv
Spekulációs nyomás alatt Magyarország, a korábban várt másfél százalékos növekedés nem tartható.
hirdetés

Spekuláció folyik Magyarország ellen, konkrétan a forint, az állampapír és a cds-felár esetében. A fundamentumok ugyanis nem támasztják alá az elmúlt idõszak eseményeit - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a közgazdászokkal tartott tanácskozást követõen.

Leminõsítés - IMF-hitel - GDP-kilátások

Így a Moody's leminõsítését sem lehet indokoltnak nevezni. Itt valami más lehetett a háttérben. A tanácskozáson résztvevõ közgazdászok közül többek szerint spekulációs támadás lehetett e mögött, bár voltak ezzel ellentétes vélemények is.

Ugyanakkor a német növekedés lassulásával a hazai GDP-ütem sem tartható. A közgazdászok azt tanácsolták a kormánynak, hogy minden eszközzel erõsítsék meg a növekedést. Németországban a legfrissebb becslések szerint 0,5-1 százalékos lehet a GDP-növekedés, vélhetõleg a hazai növekedési ütem is e körül alakulhat - mondta Matolcsy, bár konkrét növekedési számokat nem kívánt megfogalmazni.

Az IMF-fel a rugalmas hitelkeret megszerzése lenne a legideálisabb Magyarország számára, de erre valószínûleg nincs lehetõség - mondta Matolcsy. Így a tárgyalások az elõvigyázatossági hitelkeretrõl és a készenléti hitelkeretrõl szólnak majd. (Korábban a nemzetgazdasági miniszter még egyértelmûen a kedvezõbb feltételû elõvigyázatossági megállapodásról beszélt.) Magyarország azonban egyik esetben sem akar élni a hitel lehívásának a lehetõségével, ez csak biztonsági hálónak kell majd.

Együttmûködés a Bankszövetséggel, havi tanácskozás a közgazdászokkal

A pénzügyi védõháló érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval való szoros kapcsolatot hangsúlyozta, és fontosnak nevezte a Magyar Bankszövetséggel való együttmûködést is a végtörlesztések érdekében.

A pénteki tanácskozásnak különös aktualitást adott a Moody's-leminõsítés, holott az összejövetel idõpontja már hetek óta ismert volt a résztvevõk körében. A leminõsítést követõen a magyar cds-szint meghaladta a Lehman Brothers bedõlését követõ korábbi rekordot, a forint pedig nincs két hete, hogy elérte történelmi mélypontját az euróval szemben azt követõen, hogy a Fitch Ratings és a Standard & Poor's kilátásba helyezte az adósfokozat lerontását.

A szeptemberi közgazdász-találkozó inkább protokolljellegû volt, ahová a kormányt kritizáló, jobboldalhoz sorolt szakértõket meg sem hívták. A nemzetközi helyzet miatt azonban havonta lesz majd ilyen tanácskozás - mondta Matolcsy.

A múltkori ülésen Bod Péter Ákos és Járai Zsigmond volt jegybankelnökök, Csaba László akadémikus, Hamecz István, az OTP Alapkezelõ vezérigazgatója, Barcza György, a K&H elemzõje, Szász Károly PSZÁF-elnök, Töröcskei István bankár (immár az Államadósság Kezelõ Központ vezetõje), Sós Lõrinc, a KSH volt elnökhelyettese, Auth Henrik, az MNB volt alelnöke és Arnold Mihály, volt vámparancsnok vett részt.
Link