Amerika nemzetbiztonsági kérdéseirõl vitáztak
A republikánus elnökjelöltek legutóbbi washingtoni vitáján számos komoly nemzetvédelmi kérdés került napirendre, amelyek jelentõsen megosztották a részt vevõ feleket. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a két legnépszerûbb jelölt, Mitt Romney és Newt Gingrich, szinte semmiben nem értenek egyet, ám álláspontjaikat annál határozottabban képviselik. Herman Cain-rõl viszont ezúttal is kiderült, hogy a külpolitika egyáltalán nem az erõs oldala.

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg november 22-én, Washingtonban a republikánus elnökjelöltek hivatalos vitáját, amely ezúttal a nemzetbiztonságot érintõ legfontosabb kérdésekre fókuszált, tudósított a CNN. A vitát megelõzõen az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy Newt Gingrich kissé váratlan, erõteljes elõretörése a republikánus mezõny népszerûségi mutatóiban, mennyire változtatja meg a korábbi vitákon tapasztalt visszahúzódó magatartását, hiszen elõször vehetett részt hivatalos vitaesten komoly eséllyel rendelkezõ jelöltként. Sokan várták azt is, hogy Herman Cain vajon fog-e ismét Líbiáról beszélni korábbi bakija után, illetve képes lesz e bizonyítani, hogy külpolitikai kérdésekben is tájékozott. Rajtuk kívül részt vett még a vitán Mitt Romney és Rick Perry, akik eddig is meghatározó alakjai voltak az elnökjelöltségi küzdelmeknek, valamint Michele Bachmann Nemzetvédelmi és Hírszerzési Ügyeket Felügyelõ Bizottsági tag, Jon Huntsman, egykori kínai nagykövet, Ron Paul és Rick Santorum.
Gingrich esélyessé lépett elõ
(forrás: Wikimedia cc3.0)

Az elsõ komoly összetûzés a jelöltek között az illegális bevándorlók helyzetének megvitatása közben alakult ki. Newt Gingrich hangsúlyozta a mexikói határ biztosításának fontosságát, valamint megbüntetné azokat, akik illegális bevándorlókat alkalmaznak bármilyen munkakörben is. Ugyanakkor egy érdekes javaslattal állt elõ a már amerikai területen élõ illegális bevándorlókra vonatkozóan. Támogatná azoknak a személyeknek a maradását, akik már egy évtizede Amerikában élnek, adót fizetnek és családot alapítottak. „Nem alkalmazhat a párt olyan bevándorlás politikát, amely családokat választana szét. Nem kell állampolgárságot adni nekik, de nem kell elüldözni sem õket” – fejtette ki véleményét a szövetségi képviselõház egykori elnöke. Rick Perry azonban emlékeztette õt egy általa is aláírt 2001-es rendeletre, amely az illegális bevándorlók gyerekeire külön tandíjat rótt ki az államilag támogatott oktatási intézményekben is. Mitt Romney szerint az amnesztia egyáltalán nem helyes, csak a további vonzerõt növelné. „Ha azt mondjuk, hogy az emberek, akik törvénytelenül települtek be az országunkba, itt maradhatnak életük végéig, az csak arra fog ösztönözni másokat is, hogy próbáljanak meg illegálisan jönni hozzánk” – érvelt Romney.

Komoly vitát váltott ki a védelempolitikára fordítandó jövõbeli költségek témája is. Ron Paul nemcsak a külföldön szolgáló katonák visszahívását és a missziók forrásainak csökkentését szorgalmazza, hanem megkérdõjelezi az USA nemzetközi humanitáriánus segélyeinek fontosságát is, köztük az AIDS és egyéb súlyos betegségek elleni küzdelemre fordított segélyeket Afrikában. „A segélyezés a leghaszontalanabb, az emberek többségének semmi jót nem nyújt. Elveszed itthonról a szegény emberektõl a pénzt és végül a gazdag embereknek juttatod egy szegényebb országban” – hangzott a sajátos megfogalmazás tõle. Rick Perry a pakisztáni segélyeket szüntetné meg, amelyet Michele Bachmann meglehetõsen naiv lépésnek nevezett, mivel Pakisztánnak nukleáris fegyverei vannak, és kockázatos volna tovább rontani a két ország viszonyát.
Kattintson és nézegessen képeket is!

Mitt Romney a jelenlegi politikai vezetést hibáztatja, amiért csökkenteni kell a védelmi kiadásokat, és amennyiben rajta múlna, biztosan nem vonna el forrásokat e területrõl. A nemzetvédelemre fordított pénzek csökkentése drákói lenne véleménye szerint, és nem engedheti meg magának az ország. Rick Perry viszont jelentõsen csökkentené a védelempolitika költségvetését. „A nemzetvédelemben van, amit sokkal olcsóbban is meg lehet valósítani, ezért a kiadások csökkentése szükséges és elkerülhetetlen” – állítja Newt Gingrich is.

Az Afganisztánban szolgáló katonák sorsa is erõsen vitatott a jelöltek körében. Romney még Obama tervénél, így 2014-nél is tovább tartaná a térségben az amerikai katonákat. Ezzel szemben Ron Paul és Jon Huntsman is hazahozná a legtöbb katonát a lehetõ legrövidebb idõn belül. Huntsman szerint semmi szükség nincs 100 000 katonára ott, helyettük inkább a pilóta nélküli repülõkre és kis létszámú speciális csoportokra bízná a terrorizmus elleni küzdelmet.
Ron Paul (balra) és Mitt Romney ellentétes sorsot szánna az Afganisztánban szolgáló
katonáknak (forrás: flickr.com cc2.0)

Wolf Blitzer CNN riporter, aki a vita moderátora volt, felvetett egy újabb érdekes témát az elnökjelöltek számára, amikor azt kérdezte, hogyan biztosítanák a repülõtereket és a közlekedést a terrorfenyegetettséggel szemben. Rick Perry nem sokat törõdne e kérdéssel, mert elnöksége alatt privatizálná az Amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóságot. Rick Santorum azonban újabb szigorító intézkedéseket vezetne be, az õ kormánya még alaposabban kutatna át és ellenõrizne minden muzulmán utast. Herman Cain hasonlóképpen cselekedne. Ron Paul megfedte riválisait, amiért polgári szabadságjogokkal ruházzák fel a terrorizmus elleni harcot, és etnikai alapon választják ki a terrorizmus gyanúsítottait.

A republikánus elnökjelöltek többnyire egyetértenek abban, hogy a közel jövõre nézve a legkomolyabb fenyegetést Irán jelenti az Egyesült Államok számára, és vele valószínûsíthetõ leginkább egy esetleges háború. Newt Gingrich kijelentette, hogy õ nem riadna vissza Irán Izrael felõli megtámadásától, ha nem lesz ennél jobb lehetõség, de a támadásnak az iráni politikai vezetést és politikai rendszert egyaránt meg kell döntenie.
Kattintson és nézegessen képeket Iránról

Herman Cain szintén támogatná Izraelt, és támadást indítana onnan Irán ellen, amennyiben világosak a célok, illetve az, hogy mit is jelentene a gyõzelem, fogalmazott ezzel kapcsolatban. Cain esetében valóban felmerülnek a legalapvetõbb kétségek is a külpolitikai tájékozottságot illetõen. Ez a vita sem maradt baki nélkül. Herman Cain ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak nyomást kell gyakorolnia a jövõben a szövetségeseire, hogy ne vásároljanak Szíria olaj készleteibõl. A probléma ezzel mindössze az, hogy az Európai Unió, aki korábban a szíriai olaj 90 százalékát importálta, már szeptemberben bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be az országgal szemben, amely az olaj vásárlására is kiterjed. Ehhez képest már nem is volt megdöbbentõ Cain egyetlen egyéni indoklása az esetleges iráni háború nehézségét illetõen, amikor azt fejtette ki, hogy azért nem lesz könnyû a háború, mert hegyvidékrõl van szó. Az elnökjelöltek közül Mitt Romney nem látja egyelõre indokoltnak Irán megtámadását, csupán gazdasági szankciókat vezetne be.

Az elnökjelöltek vitája elsõsorban azt mutatta meg, hogy a republikánus pártnak nincs egységes szemlélete az USA nemzetvédelmének kérdéseiben, komoly megosztottság és ellentétek vannak az egyes jelöltek nézetei között. A választási eredmények így a gyõztes jelölt személye mellett arra is választ adhatnak, hogy a republikánus szavazók a leglényegesebb kérdésekben milyen véleményt formálnak, melyik álláspontot támogatják a megosztott mezõnyben. A vita estjének napján a CNN és az ORC Nemzetközi Közvélemény-kutatási cég közös felmérése azt mutatta ki, hogy a republikánusok 24 százaléka Newt Gingrichet látná legszívesebben elnöknek, míg a korábbi népszerûségi listát vezetõ Mitt Romney 20 százalékkal a második.
Link