Megnéztem. Nálam kínaiból és kolbászból is deficit van a spájzban. Egyelõre a zsidó kamarákat telítik, ahogy látom, mert szok kici üzlet szokra megy. Az európai uniós tagságra váró nyugat-balkáni tagállamok számára kezd egyre reménytelenebbé válni a helyzet abból a szempontból, hogy belátható idõn belül csatlakozhassanak a közösséghez. Az eurózóna válságának hatásait minden délszláv ország megtapasztalta, az európai uniós tagországok egyre kevesebb tõkét tudnak befektetni a térségben. Az alternatíva nélkül maradt államok a nehéz helyzet szorításából az egyetlen kiút, Peking felé fordultak. Peking hosszú távú gazdasági tervei között szerepel az európai piac ezen szegmensének meghódítása és kontrolálása.

Az Európai Unió gazdasági válsága kíméletlenül sújtja a jövõjüket az uniós csatlakozásra építõ nyugat-balkáni tagállamokat. Az európai befektetések elmaradnak, az elõcsatlakozási támogatások a 2014-2020-as közösségi költségvetésben súlytalan tételt fognak jelenteni és az uniós politikusok visszajelzései se kecsegtetnek sok jóval. Az Európai Tanács december 9-én esedékes ülésén nagy valószínûséggel nem fog sok szó esni Szerbia esetleges tagjelölti státuszának megadásáról, vagy a Montenegróval és Macedóniával megkezdendõ csatlakozási tárgyalások idõpontjáról. A kis balkáni államok gazdasága jelentõs mértékben függ ez európai uniós tagországokból érkezõ közvetlen tõkeinjekcióktól, ugyanakkor 2008 óta egyre több európai vállalat mondja le beharangozott beruházásait a térségben.
Kattintson és jöjjön velünk Kínába!

Szerbia bel- és külpolitikáját évek óta az Európai Unió kénye-kedve szerint alakítja, de Belgrád türelmi tartalékai is fogytán van. Az ország külügyminisztere, Vuk Jeremiè novemberben azt nyilatkozta, hogy Kína 2012-tõl már az ország legnagyobb külföldi befektetõje lehet. Az ázsiai nagyhatalom külgazdasági stratégiája világos – minél nagyobb teret elorozni a gazdasági és monetáris bajokkal küszködõ Európai Unió elõl a még viszonylag érintetlen balkáni piacból. A magyar külgazdasági érdekeket is sértõ kínai intervenciók friss levegõként fognak hatni a szûkös idõket élõ államokra.

Az elmúlt években már elkezdõdött Peking lassú expanziója, elsõ célpontjai a történelme legsúlyosabb pillanatait élõ Görögország, valamint Románia és Bulgária voltak. Idén jelentõs tõkeberuházásokat valósítottak meg Szófiában, ahol kínai vállalkozók hoteleket, éttermeket és ipari parkokat létesítettek. A közeljövõben a Baotou Shansheung New Energy Co. és az Inner Mongolia Shenzhou Silicon Industry Co. kínai vállalatok napkollektorok gyártását szándékozik megkezdeni Bulgáriában. A novemberben megtartott bolgár-kínai kereskedelmi fórumon felrajzolódott a bolgár fõvárosban épülõ kínai városnegyed víziója.

Peking más szempontból is alááshatja az európai perspektívákat a térségben – az utóbbi idõkben európai vállalatok sorra mondták le tervezett beruházásaikat, más lehetõség híján a félbehagyott projekteket Kína anyagi támogatásával lehetett csak befejezni. Bukarest egy 400 megawatt teljesítményû erõmû megépítését tervezte a közelmúltban, ugyanakkor a német E.On és a cseh CEZ nem vállalta a projekt finanszírozását. A román törekvéseket végül is Kína Nemzeti Elektromos Berendezések Vállalata segítségével sikerült megvalósítani. Az 1 milliárd euró értékû beruházással Kína nagy elõnyre tett szert európai versenytársaival szemben a szomszédos országban. A Cernavodai atomerõmû két újonnan épült atomreaktorát is Kína készítette, valamint Tarnita mellett 1,3 milliárd euró értékben monumentális vízerõmûvet is épített.

Kína egyik nagy álma, hogy felélessze az ókori selyemút modern változatát – ehhez elsõ lépésként 2009-ben Görögországgal kötött szerzõdést arról, hogy 2015-ig megépít a Patra-i kikötõben három kereskedelmi terminált és ezáltal megduplázza a kikötõ forgalmát. A projekt megvalósulása kiváló lehetõséget biztosítana mindkét ország számára – Görögország igyekszik belekapaszkodni minden lehetséges szalmaszálba jelenleg, hogy kikerüljön a válságból, Kína pedig olcsóbb feltételek mellett jutna ki európai „kereskedelmi” vizekre.
Kattintson és utazzon velünk Macedóniába!

Figyelemre méltó Kína terjeszkedése a megújuló energia szektorában is. Macedónia, Görögország és Kína megállapodott arról, hogy a Kínai Fejlesztési Bank fogja finanszírozni az elkövetkezõ 15 esztendõben a Vardar folyó mentén épülõ 12 vízerõmû projektének 85 százalékát. A 2009-es évben csak ebben a szektorban Peking 34,6 milliárd eurót fektetett be és a következõ években sem várható a kínai sárkány étvágyának csillapodása. Az Európai Uniónak nagyon óvatosan kell kezelnie a kialakult helyzetet, Kína már döngeti a kapukat és a balkáni országok szívesen beengednék az ázsiai tõkét. Felmerül a kérdés, hogy hosszútávon mennyire tudnának érvényesülni az európai érdekek a régióban, ha egyszer Kína felé fordulnak az európai uniós csatlakozásra várakozó államok.
Link