Londoni elemzõk szerint az euroövezet menthetetlen: inkább elõbb, mint utóbb szétesik. Az EU pénzügyi biztosa azt mondja: tíz napon belül eldõl a jövõ.

Az eszkalálódó euróövezeti adósságválság a központi eurótagállamok megoldási erõfeszítéseirõl szóló hírek ellenére is most már a valutaunió "valamilyen formájú" szétesését valószínûsíti, mégpedig "inkább elõbb, semmint utóbb" - vélekedtek londoni pénzügyi elemzõk szerdai helyzetértékelésükben.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzõháza, a Capital Economics európai fõközgazdásza, Jonathan Loynes befektetõknek összeállított szerdai elõrejelzésében közölte: a cég azzal számol, hogy Görögország 2012-ben távozik az euróövezetbõl, és 2013-ban "legalább egy" további eurótagállam követi. Loynes szerint a Capital Economics úgy ítéli meg, hogy "egyértelmû az esélye" egy ennél nagyobb mértékû felbomlásnak.


Euró szimbólum és a bajba jutott eurózóna-tagok zászlói

A ház szerint nyilvánvaló, hogy a politikai döntéshozók mindent megtesznek a valutaunió egyben tartása végett, és még elõ is állhatnak az euró jövõjének biztosítását célzó, átütõ horderejû döntésekkel. Ezek között lehetnek a költségvetési unió felé tett nagyobb lépések, vagy más országok is közbeléphetnek annak megakadályozására, hogy az euróválság "globális katasztrófát" okozzon.

A Capital Economics szerint az azonban valószínûtlen, hogy Németország és a többi központi eurógazdaság valaha is hajlandó lenne a megoldáshoz szükséges mértékû, hatalmas költségvetési átcsoportosításra, vagy ha mégis készen állnának erre, kétséges, hogy errõl egyezség születhet, mielõtt a válság elérkezik a törésponthoz.

Az EU tûzfalat épít

Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, gazdasági és pénzügyi biztosa azt hangoztatta: "Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést". "Két fõbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tûzfalat, hogy ezzel egy idõben tovább erõsítsük a gazdasági kormányzást" - tette hozzá.

December 9-én Brüsszelben tartja következõ állam- és kormányfõi találkozóját az Európai Unió, és ezen a tervek szerint ismét tárgyalnak azokról a lépésekrõl, amelyeket az adósságválság enyhítése érdekében tehet a szervezet.

Rehn szerint a válság idején jó együttmûködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) "jelentõs szerepet" játszott eddig a válságkezelésben.


Olli Rehn

A valutaalap szerepvállalását méltatta Brüsszelben Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter is. Egyik nyilatkozatában õ Magyarországot is említette, üdvözölve, hogy az IMF az euróövezeten kívüli országokat is támogat.

A finn biztos az ülésen óvott attól is, hogy pánikhelyzet alakuljon ki. Ha a jelenlegi nehéz helyzet folytatódik, az helyrehozhatatlan károkat okozhat - fogalmazott a miniszteri vitában.

A találkozón megvitatták az Európai Bizottság múlt héten bejelentett újabb terveit a gazdasági fegyelem további szigorítására. A résztvevõk általánosságban üdvözölték a megfogalmazott törekvéseket.

A várakozásoknak megfelelõen megoszlott a miniszterek véleménye a közös euróövezeti kötvények lehetséges szerepével kapcsolatban. A végrehajtó testület erre is terjesztett be elképzeléseket, de döntés egyelõre nem várható a témában.

Rehn szerdán nem zárta ki az esetleges uniós szerzõdésmódosítást sem, amelyrõl a következõ EU-csúcstalálkozón várhatóan újra szó esik. Megismételte azonban azt a bizottsági álláspontot, hogy elõbb meg kellene várni, milyen hatásuk lesz az eddig meghozott döntéseknek.

Foglalkozott ez utóbbi kérdéssel szerdán tartott heti ülésén az Európai Bizottság teljes testülete is. Egy szóvivõ elmondta, a biztosok úgy ítélik meg, hogy a szerzõdésmódosítás általánosságban véve a tagországok közös eltökéltségét támaszthatná alá az euró fenntartására.
Link