Hat hónap és megszûnik az euró?
Süllyed az európai hajó, nem lehet mással magyarázni Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter kijelentését, miszerint nagy a valószínûsége, hogy hat hónap, és az euró a múlté lesz.

A tüntetésektõl hangos Bulgária több éve szigorú költségvetési politikát folytat, ennek köszönhetõen nem érintette olyan súlyosan az összeurópai válság, mint a többi tagállamot, ugyanakkor a miniszter szerint már most meg kell kongatni a vészharangot. Nyugdíjreformok, szakszervezetek követeléseinek a kivédése és a külgazdaság átütemezése – ezek Bulgária védelmi eszközei egy esetleges eurózóna csõd esetén.

A 2011-es esztendõ végén a tüntetõ szakszervezetek kemény tárgyalásokra kényszerítik az Európai Fejlõdéséért (GERB) kormányt. Elõzõ cikkünkben már írtunk arról, hogy Bulgária jobboldali konzervatív kormánya megkezdte a nagy szociális szektorok teljes megújítását – a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételét a reálnyugdíjak megtartása mellett, az Állami Vasút megmentését a költségvetési deficit tartásával és a szociális juttatások családbarát jellegû átalakítását.

Szimeon Djankov a bTV-nek adott interjújában számos érdekes aspektust és jóslatot árult el, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltõ Djankov a belpolitikai gondokat szorosan összekapcsolta az eurózóna viszontagságaival. A helyzet súlyosságát kiemelve hangot adott annak a véleményének, hogy szerinte nagy valószínûséggel az eurózóna hat hónapon belül kapitulál, és súlyos recesszióba süllyed Európa gazdasága. „El kell ismernünk, Bulgária legnagyobb külföldi felvevõ piaca az Európai Unió és azon belül Németország” – szerinte sürgõs gazdaság reformok beindítása nélkül Bulgária stabil költségvetési helyzete ellenére akár a válság középpontjában találhatja magát.

Borús felhõk gomolyognak az ország felett. Több mint egy évtizede Bulgáriát a Valuta Tanács koordinálja, mely rögzítette a leva árfolyamát az euróéhoz (1 euró=1,95583 leva). A pénzügyminiszter jóslatának beigazolódása esetén a lakosság befektetései veszélybe kerülnének, még annak ellenére is, hogy a kormány garanciát vállalt a 100 ezer levát (kb. 16 millió forint) meg nem haladó betétekre. Ennél súlyosabb gondot jelent ugyanakkor a bolgár export európai uniós függõsége – az európai értékekhez hasonlított 2,2 - 2,4 százalékos gazdasági növekedés kecsegtetõnek mondható, azonban ez az eredmény az erõteljes exportnak is köszönhetõ. Bulgária elsõ számú gazdasági szakembere szerint egy lehetõség állhat az ország elõtt az euró csõdje esetén – Ázsia piaca. „Régi piacainkat ismét meg kell hódítanunk – Oroszország, Ukrajna…” – mondta tanácstalanul Djankov.

Hat hónap, nem több - Szimeon Djankov szerint valószinûleg búcsut inthetünk az eurónak

Senki sem jósolhatja meg teljes pontossággal mi fog történni, minden esetre Djankov a belgazdaság stabilizálásával és stressztûrõ képességének megerõsítésével védekezne. Alacsony az államháztartási deficit, az infláció és az államadósság, ugyanakkor potenciális veszélyhordozóként jelen van az általánosan alacsony reáljövedelem szint és a nyugdíjak fenntarthatóságának rövidtávú jellege. A GERB több mint négy éve folyamatosan az ország legnépszerûbb politikai formációja, ugyanakkor az október végén és november elején elindított gazdasági reformok sok társadalmi réteg számára fájdalmasak.

Már több mint egy hete tüntetnek a vasutas szakszervezetek és az elmúlt napokban hozzájuk csatlakoztak a gabonatermesztõk, az orvosok és a rendõrök. Az ország vezetõ szindikátusai nem hajlandók elfogadni a kormány új nyugdíjreformjait, melyek növelnék a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjbiztosítások mértékét. A kormány korábbi terve, mely már 2012-tõl emelné egy esztendõvel a nyugdíjkorhatárt a nõknél és a férfiaknál egyaránt, az erõs társadalmi nyomás hatására háttérbe szorult. A kormány újabb javaslatot tett a KNSzB-nek (az ország legjelentõsebb munkaadói szakszervezete) arról, hogy 2014-ig ütemesen növekedne évente 4 hónappal a korhatár, ennek eredményeként csak 8700 embert érintenének a változások. Plamen Dimitrov, a KNSzB vezetõje megfontolandónak nevezte a kormány tervét és további egyeztetésekre szólította fel a feleket. A szakszervezetek fõ követelése a jövõ évtõl bevezetendõ optimalizált nyugdíjszámítás módszer alkalmazása. A módszer alapján a teljes munkaállományban töltött idõszak átlagbére alapján számítanák ki a kifizetendõ nyugdíjakat.

A rendvédelmi dolgozók szintén elégedetlenek az új törvényekkel – a kormány 25-rõl 27-re növelné a rendõrök, a Belügyminisztériumnál és a Nemzetvédelmi Hivatalnál dolgozók kötelezõen ledolgozandó évek számát. Továbbá a korai nyugdíjba menõk csak 10 havi bérüket kapnák kézhez jutalom formában az eddig 20 helyett (a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél dolgozók esetében ez a szám 15). Ezen szerveknél dolgozók a tervek nyilvánosságra kerülését követõen tömegesen adták be nyugdíjaztatási kérelmüket– a kérelmek hatására veszélyesen megnõtt a Belügyminisztérium kiadásainak mértéke nyilatkozta VeszelinVucskov miniszter-helyettes.

Forrás: Link