Rados³aw Sikorski lengyel külügyminiszter rendkívül határozott berlini beszédében konkrét javaslatokat is megfogalmazott egy német vezetéssel létrehozandó, föderális jellegû Európai Unió alapjainak letételérõl.

A politikus arra szólította fel német kollégáit, hogy ne tegyenek úgy, mintha országuk csak a válságkezelés ártatlan áldozata lenne, hanem ismerjék el, hogy Németország is részese volt a jelenlegi helyzet elõidézésének. Véleménye szerint csak Európa legnagyobb gazdasága képes kivezetni az EU-t a válságból.

„Azt követelem Németországtól, hogy segítsen az eurózóna megmentésében és felvirágoztatásában. Senki más nem képes erre. Valószínûleg én leszek az elsõ lengyel külügyminiszter, aki ilyet mond, de kevésbé félek Németország erejétõl, mint annak tétlenségétõl” – fogalmazott bel-és külföldön egyaránt nagy visszhangot keltõ beszédében Sikorski. Véleménye szerint az eurózóna szétesése „apokaliptikus léptékû” következményekkel járna és jelenleg ez jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaság szempontjából.

A lengyel politikus úgy fogalmazott, miniszteri tevékenységének legijesztõbb idõszakát éli és jelen pillanatban nem a terrorizmus, a német tankok, vagy az Oroszország által az EU szomszédságába telepíteni kívánt rakéták jelentik a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást országa számára, hanem az euróövezet összeomlása. Ezért arra kérte Berlint, ismerje el, hogy mint a jelenlegi rendszer legnagyobb nyertesének, Németországnak kell viselnie a legnagyobb terheket is.

Sikorski arra is emlékeztetett, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum elõírásait több mint hatvanszor szegték meg a tagállamok, köztük Németország is számos alkalommal, ezzel jelentõsen hozzájárulva az EU iránti bizalom csökkenéséhez. Ezért azt követelte, Berlin ismerje el, hogy nem csupán elszenvedõje, de részben elõidézõje is a jelenlegi helyzetnek. Ezzel szemben a válságért sokat hibáztatott új tagállamok közül Lengyelország és Szlovákia az elmúlt négy évben az Unió két leggyorsabban növekvõ gazdaságává vált.

Beszédét történelmi párhuzammal kezdte: arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Szerbia döntése, hogy saját pénzt kezdjen nyomtatni, 1991-ben Jugoszlávia felbomlásához és milliók életének tönkretételéhez vezetett.

A korábban az Oxfordon filozófiát, politikatudományt és közgazdaságtant tanuló külügyminiszter szerint az egyetlen megoldás egy fiskális föderáció létrehozása lenne, szigorú szabályok mellett. Az Európai Központi Bank valós jegybankként funkcionálna, mint az eurózóna államainak végsõ hitelezõje. Ehhez a politikai szerkezetnek is alkalmazkodnia kell: a Bizottság jogköreit kiszélesítené a javaslat, az Európai Unió Tanácsának és a Bizottság elnöki tisztének összevonásával pedig egy közvetlenül választott, egyfajta szövetségi elnöki pozíciót hozna létre. Ezen felül minden – így a kultúra, a közerkölcs, az életvitel, a személyi jövedelemadó és a társasági adó – meghatározása és felügyelete a tagállamok hatáskörében maradna. Már egy, a berlini útját megelõzõ interjúban is megjegyezte Sikorski, hogy elképzelése szerint az EU tagállamainak nagyjából annyi autonómiával kellene rendelkeznie, mint az Egyesült Államok államainak.

Bár a határozott beszédet külföldön (Németországban is) elismerés fogadta, azt pedig mindenhol elismerték, hogy ez volt az elsõ alkalom, hogy egy lengyel vezetõ nehézsúlyú politikai hatalomként lépett fel, a lengyel nacionalista ellenzék egybõl támadásba lendült. Jaros³aw Kaczynski és pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) bizalmatlansági indítványt kezdeményezne és bíróság elé állítaná Sikorskit kijelentéseiért, véleményük szerint ugyanis beszédével elárulta Lengyelország érdekeit és szuverenitását. Németországnak a „negyedik birodalom” kiépítésében segédkezik, Lengyelországot pedig ismét gyarmati sorba döntené.

A beszéd jelentõségének megértéséhez fontos azt is megjegyezni, hogy a Berlin vezetését követelõ Radek Sikorski korántsem tekinthetõ hagyományosan németbarát politikusnak. Az Északi Áramlat gázvezetéket annak idején például új Molotov-Ribbentrop paktumként értelmezte, korábban pedig éppen a nacionalista PiS-kormány kulcsembereként váltott át a jelenlegi kormányon lévõ Polgári Platformhoz.

A beszéd egyértelmûen jelezte, hogy tovább már nem lehet tétlenkedni a jelenlegi válsághelyzet kapcsán, a tét az eurózóna jövõje, errõl pedig nyíltan kell beszélni, konkrét javaslatok elõterjesztése mellett.

Forrás: Link