A lehetõ legszigorúbb védelem alá helyezték a mondák turulmadarával azonosított kerecsensólymot és a kék vércsét.

A vándorló, vadon élõ állatfajok védelmérõl egy nemzetközi egyezmény (angolul Convention on Migratory Species, vagy CMS) gondoskodik, amelyhez a világ 110 országa csatlakozott. A Bonni Egyezményként is ismert dokumentum hatálya alá tartoznak halak, madarak, emlõsök, mindazok a fajok, amelyek egyedei országhatárokon keresztül vándorolva élik életüket. Érthetõ módon, ezek megóvásához határokon átívelõ összefogásra van szükség. A CMS különbözõ listákon, veszélyeztetettségük foka szerint rangsorolja a védendõ fajokat, és az itt elfoglalt helyük alapján határoz a megóvásukhoz szükséges tennivalókról és anyagi eszközökrõl.

A kipusztulás szélén áll. Fotó: MME/Bagyura János
Most a kerecsensólyom és a kék vércse is a „II. számú listáról” az „I. számúra” került, azaz besorolásukat kedvezõtlen védelmi helyzetûrõl – magyar javaslatra - veszélyeztetettre változtatták. Miután a kerecsen állománya világszinten minimum 32 százalékkal csökkent az elmúlt 19 évben , természetesnek tûnik, hogy a legszigorúbb védelmet kell számára biztosítani – gondolhatnánk kívülállóként. Önmagában azonban a faj egyharmadának ilyen rövid idõn belül történt elvesztése még nem elég ok…

Nem jár „alanyi jogon”

Az I. listára felkerülni a gyakorlatban kiváltságot jelent, hiszen ezen fajok esetében, egyrészt egy globális védelmi tervet kell készíteni, amelyet az érintett országok szakemberei közösen dolgoznak ki, másrészt az egyes országoknak külön-külön is ki kell dolgozni a védelmi intézkedéseket – magyarázza az FN24-nek Prommer Mátyás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa. Azoknál a fajoknál azonban, amelyeket az ember valamilyen módon „hasznosít”, az egyes országok érdeke igen eltérõ lehet. Ebbõl adódik, hogy minden egyes faj védelmének szigorítását komoly harcok, érdekütközések és lobbiérdekek mentén kell érvényesíteni.

A kerecsen esetében különösen bonyolult volt a helyzet, hiszen számos közel-keleti országban a madarat „gazdaságilag hasznosítják”, magyarul solymásznak vele – így ezek az országok nem akarták támogatni a faj magasabb védelmi kategóriába emelését. A fiatal madarakat a természetbõl fogják be, hogy aztán eladják õket. Az élõhelyek eltûnése, az áramütés, a mérgezés, az illegális lelövés, és egyéb tényezõk mellett, ez már szó szerint az utolsó szög a kerecsensólyom koporsójába – fogalmaz a szakember.

Széles puszták lakója. Fotó: MME/Bagyura János
Eleinte az Európai Unión belül is akadt ellenzõje a magyar javaslatnak, mivel egy-két ország – amelyeknek mintegy érdekes véletlenként, nagyon jó, régi kapcsolatai vannak a Közel-Kelettel – nem látta azt indokoltnak. Végül gyõztek a magyar érvek, amit a természetvédelmi szervek és az MME szakértõi közösen dolgoztak ki. A közös álláspont elfogadása után, a mostani norvégiai tanácskozáson az EU már teljes mellszélességgel kiállt a kerecsenért.

Gyakorlati lépések indulnak

2008-ban Horvátország próbálkozott a faj védelmének szigorításával a CMS-en belül, de akkor az arab államok elsöpörték a felvetést. Az elmúlt idõszakban többször elõfordult, hogy az EU más kérdésekben képviselt álláspontja is alulmaradt a CMS konferenciákon. Ebbõl a szempontból is különös jelentõsége van ennek a mostani eredménynek. A kerecsensólyom és a kék vércse sikere Magyarország kitartásán és érdekérvényesítõ-képességén múlott, bár az EU nélkül nyilván sokkal kisebb lett volna az esély a sikerre. Komoly presztízsgyõzelem ez a hazai természetvédelem számára is – jegyzi meg Prommer Mátyás.

A gyakorlati eredmény pedig az, hogy a döntés után végre tényleg elindult valami a két faj védelmében. A CMS tízezer dollárt különített el a kerecsensólyom-védelmi tevékenységre, az Egyesült Arab Emírségek pedig pénzügyi felajánlást tett, amely az Abu Dhabi-i, ragadozómadár-védelmi CMS irodán keresztül, közvetve támogatja a kerecsensólyom védelmét. Gyõzedelmeskedett tehát az elv: aki „használja” a sólymot, annak nagyobb terheket kell vállalnia, hogy a faj fennmaradjon a természetben.

Miért turul a kerecsen?

És miért beszélünk turulról a kerecsensólyom kapcsán? Mert történelmi források és természettudományos tények alapján, vele azonosíthatjuk a magyarság mitikus madarát. Egy monda szerint a még a Kárpátokon kívül élõ magyarok marháit egyszer hatalmas sasok prédálták, és eleink sehogy nem tudták elûzni õket. Egyszer csak az égbõl egy turul csapott le, levágta az egyik sast a földre, mire a többi elmenekült. A turul eztán azt mondta a magyaroknak, kövessék õt asszonyaikkal, állataikkal együtt, amíg csak látják az égen. Új, biztonságos hazába vezeti a népet.

Õt követve értünk a Kárpát-medencébe. Fotó: MME/Bagyura János
Ez volt a Kárpát-medence, ahova megérkezve a turul eltûnt a magyarok szeme elõl. Na, de hol van itt a kerecsen? Egyrészt a kerecsennek – csakúgy, mint az összes sólyomfélének – az a „szokása”, hogy nem épít magának fészket, hanem más madarak, például a nálánál jóval termetesebb sasok fészkét foglalja el. Méghozzá úgy, hogy a tulajdonosokat gyakori és agresszív légitámadásokkal ûzi el otthonukból… Emellett a kerecsensólyom elterjedési területének a Kárpát-medence a legnyugatibb csücske, vagyis ezen túl a magyarok már tényleg nem láthatták az égen a kerecsensólymot – sorolja Prommer Mátyás.

Kissé prózaibb magyarázat, de idevág, hogy a kerecsen általában is a pusztai állattartó, legeltetõ népek egyik fontos segítõje. Ezek ugyanis valóban e madarak röptét megfigyelve kutatnak fel újabb legelõket. Nincs semmi varázslat: a kerecsen legfõbb prédája az ürge és a különbözõ kisrágcsálók, amelyek élõhelye egyben jó legeltetõ terület is.

Magyarországon egyébként a kerecsensólyom ma a legszigorúbb védelemben részesül, és a világon egyedüliként a Kárpát-medencében, a magyar és a szomszédos államok – elsõsorban Szlovákia - védelmi erõfeszítéseinek köszönhetõen nõtt az állomány. Hazánkban 1980-ban már csak 13 pár fészkelt, míg idén már 220 párról tudnak a szakemberek. A faj világállományát a legoptimistább becslések is csak mintegy 17 ezer párra teszik, a pesszimisták szerint azonban ez a szám nem éri el a 10 ezret.

Forrás: Link