A vízközmûvagyon privatizációja sehol a világon nem hozott olyan eredményt, amely miatt eredetileg kitalálták: nem gerjesztett versenyt, viszont lehetõséget teremtett arra, hogy a menedzsmentjogokat birtokló vagy inkább bitorló martalóctõke túlárazással lerabolja a piacot. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap magánosításra sarkalló nyomása és a piacra betörni kívánó, erõszakos cégek vesztegetési pénzei általában meghozták a kívánt eredményt. Magyarország kivétel lenne?

A Suez cégcsoport õsét 1822-ben hollandok alapították. A cég részt vett a Szuezi-csatorna építésében, innen a mostani név. De hogy az alapító nemzet sem következetes a Suezzel kapcsolatban: hiába az évszázados múlt, a vízmûvek városi tulajdonban és kezelésben vannak egész Hollandiában. A késõbb francia kézbe kerülõ cégcsoport útja Franciaországban is botrányokkal van kikövezve. A grenoble-i polgármester például eurómilliókat fogadott el a Suez számára kedvezõ döntés elõkészítéséért.
A tendert vissza¬vonták, a vízmû három alkalmazottját és a polgármestert elítélték, de az értelmi szerzõ, Jerome Monod, aki egyébként Chirac elnök tanácsadója volt, sohasem került bíróság elé. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezzel egyidejûleg zajlott a magyarországi vízmû-privatizáció is, Monod pedig csak 2000-ben távozott a cégtõl! (A hazai vonatkozásokról bõvebben keretes írásunkban.

Tavaly Párizs is felbontotta a szerzõdést a Suezzel. Anne Le Strat alpolgármester úgy nyilatkozott, évente 30 millió eurót takarítanak meg a cserével, az osztalékot pedig nem viszi el a befektetõ, hanem fejlesztésre fordítják. (Egy a privatizáció után elbocsátott alkalmazott szerint a Fõvárosi Vízmûvek esetében már az elsõ évben ki tudták venni a befektetett pénzt.

Magyarországon – eddig – nem sikerült korrupciót felderíteni a menedzsmentjogok átruházásánál, és a túlárazásra is legföljebb a pécsi önkormányzat által megszerzett dokumentumokból derülhet fény. Mint ismeretes, Pécsett az önkormányzat egyhangúlag támogatta a franciákkal kötött szerzõdés felmondását, majd miután a Suez nem reagált a megkeresésekre, elfoglalta a vízmûvek stratégiai pontjait. S bár az új, garantáltan városi szolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. elsõ fokon veszített a vízmû visszafoglalása miatt indult perben, a múlt héten megvásárolta a franciák által eladósított vízmû adósságát, s ezzel nyerésre áll a vízmûcsatában.
Hogy a pécsiek szokatlan keménysége mennyire indokolt, arra elrettentõ példa, hogy egy nyugat-franciaországi kisváros, Castres közel 10 évig pereskedett, mire megszabadult a Suez – második évben már 60 százalékos áremelést érvényesítõ – leányvállalatától. Érdekesség, hogy mindenhol, ahol felmondták a magánmonopóliumot eredményezõ szerzõdéseket, árcsökkenés következett be. Ma Magyarországon Békés megyében legolcsóbb az ivóvíz, az önkormányzati szolgáltató itt 200 forint alatt adja köbméterét, míg a legdrágább a pécsi, ahol a 600 forintot is meghaladja. Nyilván nem véletlen, hogy elõször itt lépett az önkormányzat, a Suez ugyanis a szemtelenül magas vízdíjakból 17 másik településen vásárolta be magát vízmûvállalatokba.

A nagypolitika sem maradt szárazon: tavasszal kiszivárgott a Gyurcsány–Bajnai-kormány stratégiája, amely szerint a re¬gio¬nális vízközmûtársaságokat magáncégeknek kellene vagyonkezelésbe adni. Az index.hu értesülése szerint a stratégia kulcsfigurája Oszkó Péter pénzügyminiszter, akinek ügyvédi irodája – micsoda véletlen! – koncessziós modellt dolgozott ki a regionális vízközmûvek privatizációjára. Ennek elsõ lépcsõje lett volna a vagyonkezelésbe adás.
________________________________________
Hét fontos állítás?

A Fõvárosi Vízmûvek honlapján 2007. május végén egy különös közlemény jelent meg, amelyben leszögezik, hogy „A kilencvenes évek közepén megkötött, a Fõvárosi Vízmûvek részprivatizációját lezáró menedzsmentszerzõdés törvényes, és megfelel a fõváros akkori, az intézménnyel kapcsolatos elvárásainak”. Az elvárások sok konkrétumot nem tartalmaznak, olyan általánosságokat sorolnak fel, amelyek egy jól mûködõ cégben természetesek, s valamennyi arra irányul, hogy így vagy úgy, de növelni kell a bevételeket.
A Fõvárosi Önkormányzat 1997. február 27-i döntése alapján a pályázat nyertese a Lyonnaise des Eaux S.A. és az R.E.W.-R.W.E. Entsorgung Wasserwirtschaft GmbH konzorcium lett. Miután a honlapon még egyszer megerõsítették, hogy a budapestieknek igen üdvös ez a menedzsmentszerzõdés, azt is felsorolják, ki mindenki részesült még a francia áldásból: „A francia központú Suez cégcsoporton belül mûködõ Suez Environnement S.A. 1994 óta van jelen hazánkban. A vállalat jogelõdje, az Ondeo Services Hungária Kft. 1994-ben a kaposvári, 1995-ben a pécsi, majd 1997-ben a Fõvárosi Vízmûvek szakmai befektetõje lett.

Link