Egy csapásra a nemzetközi média címlapjaira kerültünk hajnalban, miután Magyarország nem szavazta meg az EU-alapszerzõdés módosítását. Ennek egyelõre csak találgatni lehet az okait, ám érdemes egy kicsit visszaforgatni az idõ kerekét. Épp e hét elején vált világossá, hogy a magyar kormányzat az alkotmányban rögzített eladósodottsági plafon életbe lépést 2016-ig tolná ki.

Ez kellemetlen momentum, hiszen az EU pont ez ellen küzd, lévén a renitens eurózóna tagoktól nem tudja kikényszeríteni a költségvetési hiánycsökkentést.

Magyarország számára az idõkérés 2016-ig alapvetõen rugalmasabb gazdaságpolitikát tesz lehetõvé, amely ráadásul elsõ körben nem is váltott ki negatív reakciók a piaci szereplõk részérõl, hiszen a bizalom Magyarországgal szemben továbbra is stabil. Idõvel azonban ez a lépés gondolkodóba ejtheti a befektetõket, mivel ennek nyomán részben szembemegyünk az európai folyamatokkal.

Ebbõl a szempontból nézve az EU alapszerzõdésének módosítása más költségvetési pályát jelölt volna ki, mint amit a magyar kormányzat ötölt ki az utóbbi hónapokban. Emiatt arra számítunk, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a hazai pénzügyi eszközök (forint, részvények, kötvények), kisebb árfolyamesés elképzelhetõ, tartós eladói hullámmal azonban nem számolunk a hazai parketten.

Forrás: Link