Az árják valóban léteztek? Orosz régészek, akik Dél-Szibériában, Kazahsztán határán dolgoznak, azt gondolják, hogy igen. Egy 3000-4000 ezer éves civilizáció utáni kutatásaik politikai hullámokat keltenek. Egyes szibériai lelõhelyeket európai neonácik is felkeresték.

Miután a XIX. század elején brit és német nyelvészek hasonlóságokat fedeztek fel az indiai szent szövegekben használt szanszkrit és az európai nyelvek között, azon feltételezésüknek adtak hangot, hogy mindezek a nyelvek egy titokzatos árja kultúrából erednek, amely az idõszámításunk elõtti második évezredben meghódította Európát és Indiát.

E hódítók diadala ultranacionalista elméleteket eredményezett náci és hindu körökben, miközben igazolást szolgáltatott az indiai kasztrendszernek.

Arkaïm, az árják bölcsõje?

«A probléma lényegében az, hogy régészeti adatokat alkalmazzunk egy nyelvi koncepcióra», magyarázza Charles Turcat, a Grenoble melletti Csodák Múzeumának igazgatója, aki az idén megszervezte az elsõ nemzetközi kiállítást a dél-szibériai arkaïmi lelõhelyrõl. «Lehetségesnek tûnik, hogy azok a népek, amelyek ezeket a városokat lakták, ugyanazok, mint amelyek utána megírták a szanszkrit szövegeket, a Rig-Vedát és az Avesztát.

Személy szerint azt gondolom, hogy az indoeurópai nyelvek õsének több átadási vonala volt, az oroszok azonban meg vannak gyõzõdve róla, hogy az eredet Arkaïm és húsz másik ilyen típusú város. Több hasonlóságot is felfedeztek, nevezetesen a halottak eltemetésében.»

Õsszel a BBC leadta Bettany Hughes népszerû történész rádiódokumentumát, amely szerint Arkaïm és a társult városok az árja kultúra székhelye. A történésznõ elmondta, hogy az utóbbi években európai neonácik zarándokoltak a szabadtéri múzeummá vált Arkaïmba, ahol számos, horogkereszttel díszített tárgyat találtak.

Oroszország is politikai jelentõséget tulajdonít Arkaïmnak, 2005-ben Vlagyimir Putyin is meglátogatta a múzeumot, felfedezõje, Gennagyij Zdanovics, a Cseljabinszki Egyetem munkatársa kíséretében.

Gyümölcsözõ kereskedelmi forgalom

Tagadhatatlan, hogy ezek a városok uralták a régiót és az Ázsiát Kelet-Európával összekötõ virágzó kereskedelmi körforgalmat. «Az öt-hatezer évvel ezelõtt bekövetkezõ éghajlatváltozások szárazabbá tették a sztyeppéket, ami arra késztette a vadászatból és gyûjtögetésbõl élõ népeket, hogy letelepedjenek és a mezõgazdasággal foglalkozzanak, mondja Charles Turcat. A környékbeli felszíni rézbányák létezését használták fel a régió uralására.»

Arkaïmot csak 1989-ben fedezték fel. 1991-ig a régióba külföldiek és régészek nem léphettek be Szverdlovszk katonai-ipari város közelsége miatt. Az orosz archeológusok nem kutathattak ott egy tervezett gát miatt, amely elárasztotta volna az egész környezõ sztyeppét. Felfedezéseik és a Szovjetunió felbomlása következtében a gátépítés végül elmaradt.

Azóta Gennagyij Zdanovics és kollégái igyekeznek megszilárdítani az elméletüket. A francia Anthropologie címû szaklapban közzétett két tanulmányukban például megmagyarázzák, hogy a Rig-Vedában használt szanszkrit "pür" szó (franciául: pur, kiejtve: pür, jelentése: tiszta) általános fordításban «mennyei erõdöt» jelent, de ugyanígy alkalmazható az általuk felfedezett városok együttesére.
Link