A bankok magatartása miatt szomorú helyzetben lévõ levelezõm az általam javasolt iratot küldte meg devizaalapú kölcsönszerzõdésével kapcsolatosan tevékenykedõ egyik közjegyzõ részére, majd erre az iratra tekintettel a közjegyzõ kényszerítés bûncselekménye miatt ügyvédje által megszerkesztett feljelentéssel élt.

A mellékletben látható ügyészségi határozat bûncselekmény hiányára tekintettel a feljelentést elutasította, és a határozat indokolásának 4. oldalán velem kapcsolatosan az alábbi megállapításokat tette:


„A feljelentés tartalmazza, hogy a ………..és ………….által kiállított okirat Dr. Léhmann György által közzétett minta alapján készült, valamint azt is, hogy a feljelentés megtételével a Magyar Közjegyzõi Kamara is egyetért.


A híradásokból tudható, hogy Dr. Léhmann György a bankok ellen az adósok védelme érdekében lép fel, s több fórumon is felszólította az adósokat arra, hogy devizahitelük kapcsán ne tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek, illetve, hogy a szerzõdés egyes tartalmi elemei miatt semmisség nyilvánítás elérése érdekében – indítsanak peres eljárást.


Az ügyészség megítélése szerint a feljelentés megtétele mögött az is állhat, hogy a pénzintézetek, illetve annak képviseleti szervei ilyen és hasonló feljelentések megtétele révén kívánnak fellépni Dr. Léhmann Györggyel, illetve tevékenységével szemben – hiszen a cselekménynek akár felbujtója is lehetne – , s ha ilyen szempontból vizsgáljuk a feljelentés, abban az esetben még kevésbé értékelhetõ a feljelentettek cselekménye olyannak, amely a megfenyegetettben komoly félelmet keltett.


Különösen, figyelembe véve azt a tényt, hogy Dr……………….2011. augusztus 10 napján iktatta a feljelentettek beadványát, s csupán 3 hónappal késõbb alakult ki benne olyan félelem, mely alapján feljelentését megtette.”



Ezt az indokolást részletezve tehát az ügyészség álláspontja szerint is egyáltalán nem biztos az, hogy a feljelentõként megjelölt, ügyvédi képviseletet igénybe vevõ közjegyzõnek volt célja az feljelentéssel. Három hónappal az általam készített minta alapján készült, neki címzett iratban foglaltak miatti félelmében.


Hanem sokkal inkább valószínû az ügyészség szerint is az, hogy ténylegesen a közjegyzõ feljelentésével azoknak a pénzintézeteknek és képviseleti szerveiknek voltak céljai, akik a feljelentéshez nevüket nem adták.



És ezeknek a háttérben megbúvó, de a feljelentõ közjegyzõnek fentiek szerinti magatartásából hasznot remélõknek céljuk az volt a feljelentéssel, hogy az ügyészség által elrendelt büntetõ eljárásban felbujtóként értékelve tevékenységemet, sikerül majd annak a Magyar Közjegyzõi Kamarának egyetértésével engem lejáratni, megbüntetni, a károsultak megsegítésére irányuló tevékenységemet kikezdeni, melynek egyik jeles képviselõjével július 15-én a Duna TV-nél az alábbi, 10.50 percnél induló felvétel szerint volt alkalmam „beszélgetni”:


http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979


Jól hallhatóan a beszélgetés 12.20 percénél a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnöke a következõ megállapítást közli:


„Szó volt a ténytanúsítványokról is. A ténytanúsítványok szerepe nem a végrehajtások lefolytatása miatt fontos, a ténytanúsítvány az egy fénykép, egy közokirati fénykép a felmondáskori hitelállapotról.”


Közölte ezt a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnöke minden bizonnyal annak az ismeretnek tudatában, amit a mellékletben olvasható ügyészségi határozat 2. oldal utolsóelõtti mondata ekként határoz meg:

„A ténytanúsítvány kiállítása esetében a pénzintézetek azért fordulnak a közjegyzõkhöz, hogy bírósági út megkerülésével jussanak olyan közjegyzõi okirathoz, mely végrehajtási eljárás alapját képezheti.”


Elfogadva ez utóbbi ügyészségi tényközlést megállapítható az, hogy 2011. július 15-én este a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnöke belehazudott a szemembe több millió magyar ember szeme láttára akkor, amikor azt közölte a devizaalapú kölcsönszerzõdésekkel kapcsolatosan készített közjegyzõi iratról, hogy „A ténytanúsítványok szerepe nem a végrehajtások lefolytatása miatt fontos”


Ezek után különösebben nem izgat az, hogy a Magyar Közjegyzõi Kamara egyetértett-e a bankok céljainak megfelelõ egyik közjegyzõnek megbízásából elkészített feljelentés tartalmával, vagy sem. Hiszen nem az egyik jelentéktelen tisztségviselõjének sikerült hitelteleníteni magát elõttem, hanem a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnökének fenti szavaival.


De az nagyon is izgat, hogy fentiek ismeretében az Országos Közjegyzõi Kamarához tartozó bármelyik közjegyzõ alkalmas volt-e tisztességes körülmények között bármiféle közokiratot készíteni a devizaalapú kölcsönszerzõdéssel kapcsolatosan akkor, amikor a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnöke több millió ember szeme láttára képes volt a szemembe hazudni. Illetve tõlem több száz kilométerre tevékenykedõ általam ismeretlen közjegyzõ hajlandó minden valószínûség szerint csak azért ügyvédet fogadni és velem szemben feljelentéssel élni bûncselekmény hiányában is akkor, ha ezáltal a bankok számára lehetõséget nyújthat tevékenységemnek beszüntetéséhez.


Most nem arra utalok, amit a közokiratok tartalmaznak. Hanem arra, amit nem tartalmaznak. Mondjuk arra, hogy amikor a bankok képviselõi, illetve adósok megjelentek a közjegyzõi irodában, vajon már készen voltak-e az iratok és csak az adósok személyi adatait kellett beírni, vagy valóban a felek együttes jelenlétében készült a mondjuk 8-10 oldalas okirat. És ha már készen volt az irat a feleknek közjegyzõhöz érkezésekor, akkor elõtte kivel egyeztetett a közjegyzõ akár a szerzõdéskötés idõpontjáról, akár a szerzõdés tartalmáról.

És ha a bankokkal a korábbi szerzõdések alapján kialakult kapcsolatra tekintettel egyeztetett a közjegyzõ úgy, hogy az adósokat a szerzõdés aláírásáig soha nem látta, mi a biztosíték arra, hogy a közjegyzõ az okiratba nem foglalt, de adósoknak elmondott tájékoztatása során nem éppen úgy hazudott, mint ahogy nekem a szemembe, több millió ember szeme láttára a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnöke hazudott?


A Duna TV adásából megtudhattuk, hogy a közjegyzõi díj egy szerzõdés esetén 60.000.-Ft., és ebbõl következõen mondjuk 100.000 db. devizalapu kölcsönszerzõdés munkadíja 6 milliárd forint. Ne legyen igazam akkor, amikor a Budapesti Közjegyzõi Kamara Elnökének fenti mondatából kiindulva általánosítok, de a kérdés mégis csak kézenfekvõ.


Az a kérdés a kölcsönszerzõdést készítõ közjegyzõk felé, hogy látva hazánknak jelenlegi, a károsultak ezreinek véglegesen kilátástalan helyzetét, tessék mondani megérte?

-----------------------------------

Ami pedig a pénzintézeteket, vagy ezeknek képviseleti szerveit illeti, úgy látom eléggé sajátos módszerük van. Ha törvénysértõ szerzõdést akarnak kötni, megíratják a közjegyzõvel, ha erõszakkal akarnak hozzájutni jogtalan elõnyhöz, behajtó céget bíznak meg, és úgy általában irtóznak mindenféle bírósági eljárástól.

Akkor is, ha törvénytelen szerzõdésük miatti végrehajtásról van szó, de akkor is, ha ténylegesen velem van bajuk, mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen a bíróságon törvényre, jogszabályra hivatkozniuk.

Valamint sajnos az is megállapítható a módszerükkel kapcsolatosan, hogy mindig akad olyan a hazánkban, aki a meg nem illetõ vagyon megszerzése, illetve jogtalanul már megszerzett vagyon megtartása érdekében segíti õket .


Magánszemélyek által megkötött polgári jogi szerzõdésbõl származó vitába a szerzõdésben nem szereplõ félnek illetéktelen beavatkozását okvetetlenkedésnek tekintve most éppen a Magyar Kormány okvetetlenkedik ismét és folyamatosan az ócsaihoz hasonló színvonalú támogatások ígérgetésével és azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a bankok szándékainak megfelelõen a bírói eljárás szóba ne jöjjön velük kapcsolatosan.


Félretéve a törvényesség helyreállításához vezetõ bírói eljárás bármiféle lehetõségét, feltehetõen komolyan veszi a Kormány Dr. Bánáti Jánosnak augusztus 22-én televízióban elhangzott, Dr. Róna Péter közgazdász professzornak megállapításaira adott alábbi válaszát:

„Más megoldást én sem tudok, mert a kérdés, ahogy professzor úr mondta, összességében tragikus, hiszen ha itt feltesszük, hogy úgy ahogy van az összes szerzõdésben valami végzetes hiba történt, tehát tételezzük fel, hogy hibás termék, hát akkor megkérdezem, hogy hát akkor mi van.

Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhetõ el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövõjérõl van …


Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.


Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszûnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.”



Számomra nyilvánvalóan a kormány részérõl is errõl van szó. A Magyar Kormány cselekedeteibõl ítélve inkább legyen még ezer magyar ember öngyilkos, menjen véglegesen tönkre többszázezer magyar család, pszichés problémák miatt kerüljön gyógyíthatatlan beteg állapotba több tízezer magyar ember, ne szülessen meg az így tönkre tett családoknál százezer magyar gyermek, ez mind a magyar Kormánynak nem számít.


Ahhoz az axiómához képest, hogy a „Pénzintézeteket nem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.”


A Kormánynak ezt a szándékát látva tartom aggasztónak azt, hogy szóba került az Országos Bírósági Hivatal Elnökeként Dr. Szájer József feleségének megválasztása. A mellékletben olvasható ügyészségi határozat szerint a Pénzintézetek és ezek Szövetségei úgy kívánják akadályozni a bírósági eljárást, hogy engem elhallgattatni törekszenek másokkal együtt, míg a Kormány fenti álláspontját követve az Országgyûlés a bírósági szervezeten belül többek között Dr. Szájer József felesége által igyekszik szerintem jövõben gátolni a bírósági eljárást.


Az eredmény pedig a magyar nép számára mindenképpen siralmas lesz...

-------------------------------

Ami pedig az eltávolíttatásommal kapcsolatos további gondolatokat illeti, ne legyen senkinek az kérdéses, hogy a Pénzintézetek és mögéjük felsorakozók rövid idõn belül meg fogják oldani azt, hogy miként akadályozzák meg véglegesen további tevékenységemet. Azoknak, akikhez tartozók rövid idõn belül sikerült a világból bolondok házát csinálni, nem lehet gond egy magamfajta ember eltávolítása, vagy tevékenységének beszüntetése.


Erkölcsi problémáik pedig mint jól tudjuk, nincs.

Siófokon 2011. december 12. napján.

Lehmann György