A feljelentés már ment az ügyben. Ha idõtök engedi, javaslom legalább a IX-es cikkelyt elolvasni! Mindez 1982-ben! Már akkor elõkészítették a "rendszarváltást" és a mostaniak mind benne vannak ebben! a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetésérõl
(A Magyar Népköztársaság részérõl az elfogadási okirat letétbe helyezése az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1982. május 6-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Valuta Alap 1945. december 27-én hatályba lépett – 1969. július 28-i, valamint 1978. április 1-jei hatállyal módosított – alapokmányát e törvényerejû rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következõ:2

„A Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya

A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következõben állapodnak meg:

Bevezetõ cikk

(i) Nemzetközi Valuta Alap alakul és a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelõen mûködik, amint azt eredetileg elfogadják és a késõbbiekben módosítják.

(ii) Annak érdekében, hogy az Alap mûveleteit és ügyleteit lebonyolíthassa, az Alap az Általános Fõosztályt és a Különleges Lehívási Jogok Fõosztályát tartja fenn. Az Alapnál fennálló tagság jogot ad a Különleges Lehívási Jogok Fõosztályában való részvételre.

(iii) A jelen alapokmány által engedélyezett mûveleteket és ügyleteket a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelõen az Általános Eszközök Számlájának, a Különleges Folyósítások Számlájának és a Beruházási Számlának kezelésével foglalkozó Általános Fõosztály útján kell lebonyolítani; kivételt képeznek a különleges lehívási jogokat érintõ mûveletek és ügyletek, amelyeket a Különleges Lehívási Jogok Fõosztálya útján kell lebonyolítani.

I. cikk

Célkitûzések

A Nemzetközi Valuta Alap céljai:

(i) elõmozdítani a nemzetközi monetáris együttmûködést egy olyan állandó intézmény útján, amely a nemzetközi monetáris problémákról folytatott eszmecserék és együttmûködés szervezetéül szolgál;

(ii) megkönnyíteni a nemzetközi kereskedelem bõvülését és kiegyensúlyozott növekedését és ezáltal hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének elõmozdításához, valamint valamennyi tag termelõeszközeinek fejlesztéséhez, mint a gazdaságpolitika alapvetõ célkitûzéseihez;

(iii) elõmozdítani az árfolyamok stabilitását, a tagok közötti rendezett devizamegállapodások fenntartását és elkerülni a versenyszerû valutaleértékeléseket;

(iv) segítséget nyújtani a tagok között folyó mûveletek tekintetében egy sokoldalú fizetési rendszer létrehozásához és a világkereskedelem növekedését gátló devizakorlátozások megszüntetéséhez;

(v) az Alap általános anyagi eszközeinek megfelelõ biztosítékok ellenében való idõleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetõvé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre;

(vi) a fentiekkel összhangban megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépõ egyensúlyhiány idõtartamát és enyhíteni annak mértékét.

Az Alap egész politikájában és minden döntésében maradéktalanul a jelen cikkben rögzített célokból vezérelve jár el.

II. cikk

Tagság

1. szakasz. Eredeti tagok

Az Alap eredeti tagjai azok az országok, amelyek az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáján képviseltették magukat és kormányaik 1945. december 31. elõtt a tagságot elfogadják.

2. Egyéb tagok

A tagság más országok számára olyan idõpontban és olyan feltételek mellett áll nyitva, amelyeket a kormányzótanács elõírhat. Ezek a feltételek, a részesedési jegyzések feltételeit is ideértve, olyan elveken alapulnak, amelyek összhangban állnak a már meglevõ tagokra alkalmazott feltételekkel.

III. cikk

Kvóták és részesedési jegyzések

1. szakasz. A kvóták és a részesedési jegyzések befizetése

Minden tag számára különleges lehívási jogokban kifejezett kvótát állapítanak meg. Az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáján képviselt azon tagok kvótáját, amelyek a tagságot 1945. december 31-ig elfogadják, az A) Függelék tartalmazza. A többi tag kvótáját a Kormányzótanács állapítja meg. Az egyes tagok részesedési jegyzése kvótájukkal azonos és teljes egészében befizetendõ az Alap javára a megfelelõ letéteményesnél.

2. szakasz. A kvóták kiigazítása

a) a Kormányzótanács öt évnél nem hosszabb idõközönként a tagok kvótáját általános felülvizsgálatnak veti alá s amennyiben indokoltnak tartja, azok kiigazítását javasolja. Általa indokoltnak tartott esetben, az érintett tag kérésére, bármely más idõpontban is mérlegelheti az adott kvóta kiigazítását.

b) Az 1975. augusztus 31-i idõpontban tagok kvótájának növelését az Alap, az ezen idõpontban fennállt kvótájukhoz viszonyítva, bármikor javasolhatja olyan kummulatív összegben, amely nem haladja meg a Különleges Folyósítások Számlájáról az Általános Eszközök Számlájára az V. cikk 12. szakasza f) bekezdésének i) pontja és j) bekezdésének alapján átutalt összeget.

c) A kvóta bármilyen változtatásához az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége szükséges.

d) Egy tag kvótája addig nem változik, amíg a tag ahhoz beleegyezését nem adta és a befizetést nem teljesítette, kivéve, ha a befizetést a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján tekintik teljesítettnek.

3. szakasz. Befizetések a kvóták megváltozásakor

a) Mindazon tag, amely a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján kvótája felemeléséhez hozzájárul, az emelés huszonöt százalékát az Alap által meghatározott idõszakon belül különleges lehívási jogokban fizeti be az Alapnak; a Kormányzótanács elõírhatja, hogy e befizetés valamennyi tagra vonatkozóan azonos alapon teljes egészében vagy részlegesen más, az Alap által egyetértésük mellett meghatározott tagok valutáiban vagy a tag saját valutájában teljesíthetõ. Egy nem részes az Alap által egyetértésük mellett kijelölt más tagok valutáiban teljesíti a befizetést az emelés olyan hányadában, amely megfelel a részesek által különleges lehívási jogokban befizetendõ hányadnak. Az emelés fennmaradó részét a tag saját valutájában fizeti be. Egy tag valutájából az Alapnál levõ készletek nem növekedhetnek azon szint fölé, melyek e rendelkezés értelmében más tagok által teljesített befizetések eredményeképpen az V. cikk 8. szakasza b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségkötelesek lennének.

b) A tagot, amely a jelen cikk 2. szakaszának b) bekezdése alapján kvótája felemeléséhez hozzájárul, úgy kell tekinteni, mint amely az e felemeléssel azonos részesedési jegyzés összegét az Alapnak befizette.

c) Ha egy tag hozzájárul kvótájának csökkentéséhez, az Alap hatvan napon belül visszafizeti a tagnak a csökkentéssel azonos összeget. A visszafizetés a tag valutájában és különleges lehívási jogokban, vagy az Alap által egyetértésük mellett meghatározott más tagok valutáiban történik, olyan összegben, amely elejét veszi annak, hogy az Alap e valutában fennálló készlete az új kvóta alá csökkenjen, azzal a feltétellel, hogy különleges körülmények esetén az Alap, a tagnak saját valutájában teljesített visszafizetés révén, az e valutában fennálló készletét az új kvóta alá csökkentheti.

d) A fenti a) bekezdés alapján hozott valamennyi döntéshez az összes szavazat hetvenszázalékos többsége szükséges, kivéve e hivatkozott rendelkezés alapján történõ idõszak-meghatározást és valutakijelölést.

4. szakasz. Valutának értékpapírral történõ helyettesítése

Az Alap bármely tag saját valutájának az Általános Eszközök Számláján levõ azon bármely hányada helyett, amelyre az Alapnak megítélése szerint mûveleteihez és ügyleteihez nincs szüksége, elfogad olyan nem kamatozó, át nem ruházható, az Alap javára a váltóösszegnek megtekintéskori – a kijelölt letéteményesnél vezetett számlán történõ jóváírás révén történõ – fizetését ígérõ váltókat vagy hasonló kötelezvényeket, amelyeket a tag vagy a tag által a XIII. cikk 2. szakasza alapján kijelölt letéteményes állított ki. A jelen szakasz nem csupán a tag által lejegyzett valutára, hanem az Alapnak járó vagy általa szerzett bármely olyan valutára is vonatkozik, amely az Általános Eszközök Számláján helyezendõ el.

IV. cikk

Az árfolyamrendszerre vonatkozó
kötelezettségek

1. szakasz. A tagok általános kötelezettségei

Felismerve, hogy a nemzetközi monetáris rendszer elsõrendû fontosságú célja olyan keret létrehozása, amely elõsegíti az áruk, szolgáltatások és tõke országok közötti cseréjét, s amely egészséges gazdasági növekedést tesz lehetõvé, továbbá, hogy alapvetõ célkitûzés a pénzügyi és gazdasági stabilitáshoz szükséges rendezett viszonyok folyamatos fejlõdése, minden tag vállalja, hogy együttmûködik az Alappal és a többi taggal a rendezett árfolyam-politikai viszonyok biztosítása és a valutaárfolyamok szilárd rendszerének támogatása érdekében. Nevezetesen, minden tag:

(i) törekszik arra, hogy gazdasági és pénzügyi politikáját az ésszerû árstabilitással együttjáró rendezett gazdasági növekedés elõmozdításának szolgálatába állítsa, kellõen figyelembe véve saját körülményeit;

(ii) keresi a módját, hogy támogassa a stabilitást, az alapvetõ gazdasági és pénzügyi feltételek, valamint egy olyan monetáris rendszer rendezett támogatása útján, mely nem vezet veszélyes megrázkódtatásokhoz;

(iii) elkerüli a valutaárfolyamoknak vagy a nemzetközi monetáris rendszernek a fizetési mérleg tényleges kiigazítását megakadályozó vagy a többi taggal szemben tisztességtelen versenyelõny szerzésére irányuló manipulálását;

(iv) a jelen szakasz alapján vállalt kötelezettségekkel összeegyeztethetõ árfolyam-politikát folytat.

2. szakasz. Az árfolyamrendszerek általános rendje

a) A jelen alapokmány második módosításának idõpontját követõ harminc napon belül minden tag közli az Alappal, hogy a jelen cikk I. szakasza alapján vállalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az árfolyamrendszer milyen szabályozását szándékozik alkalmazni és haladéktalanul értesíti az Alapot az árfolyam-szabályozásában bekövetkezett valamennyi változásról.

b) Egy 1976. január 1-jén fennálló nemzetközi monetáris rendszertípus alapján az árfolyam-szabályozás elõírhatja (i) egy tag valutája értékének fenntartását különleges lehívási jogban vagy az aranyon kívül más, a tag által választott egyenértékekben kifejezve, vagy (ii) azt a közös szabályozást, amelynek értelmében a tagok valutájuk értékét más tagok valutája vagy valutái értékéhez viszonyítva tartják fenn, vagy (iii) a tag választásának megfelelõ egyéb árfolyam-szabályozásnak a módját.

c) A nemzetközi monetáris rendszer fejlõdésével való összhang érdekében az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége mellett általános érvényû árfolyam-szabályozást kezdeményezhet anélkül, hogy korlátozná a tagok azon jogait, hogy az Alap céljaival és a jelen cikk I. szakasza alapján vállalt kötelezettségekkel összhangban a választásuk szerinti árfolyam-szabályozást alkalmazzák.

3. szakasz. Az árfolyamrendszerek szabályozásának felügyelete

a) Az Alap felügyel a nemzetközi monetáris rendszerre annak érdekében, hogy biztosítsa hatékony mûködését és felügyel az egyes tagok jelen cikk 1. szakaszából adódó kötelezettségeinek teljesítésére.

b) Annak érdekében, hogy a fenti a) bekezdés szerinti funkcióit teljesítse, az Alap határozott felügyeletet gyakorol a tagok árfolyam-politikája felett és e politikákra vonatkozóan valamennyi tag számára útmutatásul specifikus elveket alkalmaz. Minden tag megadja az Alap számára az ilyen felügyelet ellátásához szükséges információt, és ha ezt az Alap kéri, konzultációt folytat azzal a tag árfolyam-politikájáról. Az Alap által foganatosított elveknek összhangban kell állniok azon közös szabályozásokkal, amelyek révén valutáik értékét a tagok más tagok valutája vagy valutái értékéhez viszonyítva tartják fenn, valamint azon árfolyam-szabályozásokkal, amelyeket valamely tag az Alap céljaival és a jelen cikk I. szakaszával összhangban választása szerint alkalmaz. Ezek az elvek figyelembe veszik a tagok hazai társadalmi és politikai céljait és ezeknek az elveknek az alkalmazásakor az Alap kellõ figyelmet szentel a tagok körülményeinek.

4. szakasz. Valutaparitások

Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével állást foglalhat úgy, hogy a nemzetközi gazdasági feltételek megengedik a szilárd, de kiigazítható paritásokon alapuló árfolyam-szabályozás széles körû rendszerének bevezetését. Az Alap a világgazdaság tartós kiegyensúlyozottsága esetén hoz ilyen döntést és e célból figyelembe veszi a tagok gazdaságában végbemenõ árváltozásokat és növekedési ütemet. A döntést a nemzetközi monetáris rendszer fejlõdésének fényében kell meghozni, különös tekintettel a likviditás forrásaira, és a valutaparitások rendszere hatékony mûködésének biztosítása végett, az olyan szabályozásokra, amelyek alapján fizetési mérlegükben hiánnyal és felesleggel rendelkezõ országok egyaránt azonnali hatékony és egybevágó intézkedést tesznek a kiegyenlítés elérésére, valamint az árfolyam-intervencióra és az egyensúlyhiányok enyhítésére vonatkozó szabályozásokra. Ilyen döntés meghozatala esetén az Alap értesíti a tagokat arról, hogy a C) Függelék rendelkezései alkalmazandók.

5. szakasz. A tag területén létezõ külön valuták

a) Valamely tag által a jelen cikk alapján valutáját illetõen hozott intézkedés mindazon területek külön valutáira is alkalmazandónak tekintendõ, amely területekre kiterjedõen a tag – a XXXI. cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján – a jelen alapokmányt elfogadta, hacsak a tag be nem jelenti, hogy intézkedése csupán az anyaország valutájára, vagy csupán egy vagy több közelebbrõl megjelölt külön valutára, vagy az anyaország valutájára és egy vagy közelebbrõl megjelölt több külön valutára is vonatkozik.

b) Az Alap által a jelen cikk alapján hozott intézkedés a fenti a) bekezdésben említett tag valamennyi valutájára vonatkozik, hacsak az Alap másként nem nyilatkozik.

V. cikk

Az Alap mûveletei és ügyletei

1. szakasz. Az Alappal kapcsolatban álló intézmények köre

A tagok az Alappal kizárólag kincstárukon, központi bankjukon, stabilizációs alapjukon vagy más hasonló pénzügyi szerveiken keresztül tartanak kapcsolatot és az Alap csupán ugyanezekkel vagy ugyanezek útján tart fenn kapcsolatot.

2. szakasz. Az Alap mûveleteinek és ügyleteinek korlátozása

a) Amennyiben a jelen alapokmány másként nem rendelkezik, az Alap számláján lebonyolódó ügyletek azon mûveletekre korlátozódnak, hogy a tagot, e tag kezdeményezésére, különleges lehívási jogokkal vagy az Alap Általános Eszközök Számláján tartott általános eszközeibõl más tagok valutáival lássák el, a vásárlást végrehajtani óhajtó tag valutája ellenében.

b) Ha ennek igénye felmerül, az Alap olyan pénzügyi és technikai szolgáltatások ellátása mellett is dönthet, beleértve a tagok által rendelkezésre bocsátott eszközök kezelését, ami összhangban áll az Alap céljaival. Az ilyen pénzügyi szolgáltatások ellátásából adódó mûveletek nem az Alap számláján bonyolódnak le. Az e pontban említett szolgáltatások a tagokra nézve, beleegyezésük hiányában, semmilyen kötelezettséget nem rónak.

3. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználását szabályozó feltételek

a) Az Alap általános eszközeinek felhasználására vonatkozó eljárási rendet dolgoz ki, beleértve a készenléti vagy hasonló megállapodásokra vonatkozó eljárásokat is, és különleges fizetési mérlegproblémák esetére különleges eljárásokat foganatosíthat, ami hozzásegíti a tagokat ahhoz, hogy fizetési mérlegproblémáikat a jelen alapokmány rendelkezéseivel összhangban álló módon oldják meg és ami kellõ biztosítékot nyújt az Alap általános eszközeinek idõleges felhasználására.

b) Egy tag más tagok valutáit megfelelõ összegû saját valuta ellenében a következõ feltételek esetén jogosult megvásárolni:

(i) az Alap általános eszközei felhasználásának a tag által összhangban kell állnia a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján foganatosított eljárási renddel;

(ii) a tag kijelenti, hogy fizetési mérlege vagy tartalékpozíciója, vagy tartalékainak alakulása miatt szüksége van a vásárlásra;

(iii) a kívánt vásárlás a tartalékkereten belül végrehajtandó vásárlás lenne vagy nem idézné elõ azt, hogy az Alapnak a vásárló tag valutájában fennálló készletei túllépik a kvóta kétszáz százalékát;

(iv) az Alap a jelen cikk 5. szakasza, a VI. cikk 1. szakasza vagy a XXVI. cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján megelõzõleg nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a vásárlást végrehajtani kívánó tag az Alap általános eszközeinek igénybevételére nem jogosult.

c) Az Alap megvizsgálja a vásárlásra vonatkozó kérelmet annak megállapítása érdekében, hogy a kívánt vásárlás összhangban áll-e a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján elfogadott elvekkel azzal, hogy a tartalékkeret igénybevételét célzó vásárlás iránti kérelem nem kifogásolható.

d) Az Alap kidolgozza elveit és eljárási rendjét az eladandó valuták kiválasztására nézve, ami, a tagokkal konzultálva, figyelembe veszi a tagok fizetési mérlegét és tartalékpozícióját és a valutapiacok alakulását, valamint azt a kívánalmat, hogy az Alapon belül az egész idõszak alatt támogatandók a kiegyensúlyozott pozíciók, feltéve, hogy amennyiben egy tag kijelenti, hogy azért kívánja egy másik tag valutájának megvásárlását, mert a vásárló tag saját valutájának a másik tag által felajánlott azonos összegét kívánja megkapni, ez esetben jogosult lesz a másik tag valutájának megvásárlására, hacsak az Alap a VII. cikk 3. szakasza alapján elõzetesen be nem jelentette, hogy az adott valutában fennálló készlete szûkössé vált.

e) (i) Minden tag biztosítja, hogy az Alaptól vásárolt valutájában fennálló követelések szabadon felhasználható valutakövetelések vagy a vásárlás idõpontjában kívánság szerint szabadon felhasználható valutára átválthatók a két valuta között a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdése alapján fennálló árfolyam szerint.

(ii) Minden olyan tag, amelynek valutáját az Alaptól megvásárolták vagy ahhoz az Alaptól vásárolt valuta ellenében jutottak hozzá, együttmûködik az Alappal és más tagokkal, hogy a valutájában fennálló ezen követelések a vásárlás idõpontjában más tagok szabadon felhasználható valutáira átválthatók legyenek.

(iii) Egy olyan valutának a fenti (i) pont szerint végrehajtott átváltását, amely valuta nem szabadon felhasználható, az a tag hajtja végre, amelynek valutáját megvásárolták, hacsak ez a tag és a vásárló tag más eljárásban meg nem állapodik.

(iv) Az Alaptól más tag szabadon felhasználható valutáját megvásárló tag, amely azt a vásárlás idõpontjában más szabadon felhasználható valutára kívánja átváltani, az átváltást e másik taggal bonyolítja le, ha ez ezt kívánja. Az átváltást a másik tag által kiválasztott szabadon felhasználható valutára nézve kell az (i) pont alatt hivatkozott valutaárfolyamon elvégezni.

f) Az Alap az általa kidolgozott elvek és eljárási rend alapján egyetérthet azzal, hogy egy olyan részest, amely ezen szakasszal összhangban vásárlást hajt végre, más tagok valutái helyett különleges lehívási jogokkal lásson el.

4. szakasz. A feltételekrõl való lemondás

Az Alap tetszése szerint és saját érdekeit biztosító kikötések mellett a jelen cikk 3. szakasza b) bekezdésének (iii) és (iv) pontjaiban elõírt bármely feltétel érvényesítésérõl lemondhat, különösen olyan tagok esetében, amelyek az Alap általános eszközeinek nagyarányú vagy folyamatos igénybevételétõl tartózkodtak. A lemondás gyakorlása során tekintetbe veszik a lemondást kérelmezõ tag idõszakos vagy kivételes szükségleteit. Az Alap tekintetbe fogja venni a tag azon készségét is, hogy biztosítékként olyan elfogadható vagyontárgyat kössön le, amely az Alap megítélése szerint elégséges értékû érdekeinek védelméhez s a lemondás feltételeként az Alap ilyen biztosítékot ki is köthet.

5. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználásából való kizárás

Amennyiben az Alap úgy véli, hogy az Alap általános eszközeit, valamely tag az Alap céljaival ellentétben álló módon használja, véleményét kifejtõ jelentést tesz a tagnak, megfelelõ idõt írva elõ a válaszolásra. Ilyen jelentésnek a tag részére adott megtételét követõen az Alap korlátozhatja általános eszközeinek a tag általi felhasználását. Ha az elõírt idõn belül a tagtól a jelentésre nem kap választ, vagy ha a kapott válasz nem kielégítõ, az Alap fenntarthatja az Alap általános eszközei felhasználásának korlátozását a tag által vagy a taghoz intézett indokolt figyelmeztetést követõen kijelentheti, hogy az nem jogosult az Alap általános eszközeinek felhasználására.

6. szakasz. Különleges lehívási jogok egyéb vásárlásai és eladásai az Alap részérõl

a) Az Alap, cserébe más tagok azonos összegû valutáiért, elfogadhatja a részes által felajánlott különleges lehívási jogokat.

b) Az Alap a részest, kérésére, különleges lehívási jogokkal láthatja el más tagok valutáinak azonos összegéért. Ezen ügyletek eredményeként az Alap készlete egy tag valutájából nem növekedhet azon szint fölé, amelynél a készletek a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségkötelesek lennének.

c) Az Alap által e szakasz alapján juttatott vagy elfogadott valuták kiválasztása olyan módon történik, amely figyelembe veszi a jelen cikk 3. szakaszának d) vagy 7. szakasza (i) bekezdésének elveit. Az Alap ezen szakasz alapján csupán abban az esetben bonyolíthat le ügyleteket, ha a tag, amely valutáját az Alap rendelkezésére bocsátja vagy elfogadja, egyetért valutája ilyen módon történõ felhasználásával.

7. szakasz. A tag valutájának visszavásárlása az Alaptól

a) A tag bármely idõben jogosult visszavásárolni valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése alapján költségköteles.

b) A tagtól, amely a jelen cikk 3. szakasza alapján vásárlást foganatosított, amint a fizetési mérlege és tartalékpozíciója javul, rendes körülmények között az várható el, hogy visszavásárolja valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely vásárlásának eredményeként keletkezett és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése értelmében költségköteles. A tag ezeket a készleteket akkor vásárolja vissza, összhangban az Alapnak a visszavásárlásról kialakított eljárásával és a taggal folytatott konzultációt követõen, ha az Alap a taggal közli, hogy fizetési mérlegének és tartalékpozíciójának javulása eredményeként a visszavásárlást le kell bonyolítania.

c) A tag, amely a jelen cikk 3. szakasza alapján vásárlást hajt végre, a vásárlás idõpontját követõen öt évnél nem késõbb vissza tartozik vásárolni valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely vásárlásának eredményeként keletkezett és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése alapján költségköteles. Az Alap elõírhatja, hogy a tagnak a visszavásárlást részletekben kell teljesítenie, olyan idõszak alatt, amely a vásárlás idõpontjától számított három évtõl öt évig terjed. Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége alapján a visszavásárlásnak a jelen bekezdésben meghatározott idõszakát megváltoztathatja és az ilyen módon módosított bármely idõszakot az összes tag esetében alkalmazni kell.

d) Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége alapján a fenti c) bekezdéssel összhangban alkalmazandótól eltérõ idõszakokat is megállapíthat, melyek valamennyi tagra nézve az Alap által szerzett valuták készletének visszavásárlása vonatkozásában azonosak az általános eszközök felhasználását célzó különleges eljárással.

e) A tag az Alap által az összes szavazat hetvenszázalékos többségével kialakított eljárási rendnek megfelelõen visszavásárolja valutájának az Alapnál levõ azon készletét, amely nem vásárlások eredményeként jött létre és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségköteles.

f) A döntést, amely elõírja, hogy az Alap általános eszközeinek felhasználására vonatkozó eljárás alapján a fenti c) vagy d) bekezdésben szereplõ visszavásárlási idõszak rövidebb lesz, mint az eljárási rend szerint érvényes idõszak, csupán az Alap által a döntés tényleges idõpontját követõen szerzett készletekre kiterjedõen alkalmazzák.

g) Az Alap, a tag kérésére, elhalaszthatja a visszavásárlási kötelezettség teljesítésének idõpontját, de az nem lépheti túl a fenti c) vagy d) bekezdés alapján, vagy az Alap által a fenti e) bekezdés alapján kialakított eljárásnak megfelelõen rögzített maximális idõszakot, hacsak az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével nem dönt úgy, hogy az Alap általános eszközeinek átmeneti felhasználásával összhangban álló hosszabb visszavásárlási idõszak azért indokolt, mert az esedékességkori visszavásárlás a tag számára rendkívüli nehézséget idézne elõ.

h) Az Alap a jelen cikk 3. szakaszának d) bekezdése alapján kialakított eljárási rendet olyan eljárási renddel egészítheti ki, amely szerint az Alap egy taggal folytatott konzultációt követõen dönthet úgy, hogy az adott tag valutájából a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján fennálló azon készletét, amelynek e 7. szakasszal összhangban történõ visszavásárlására nem került sor, eladja anélkül, hogy az kötelezettséggel járna bárminõ olyan lépést illetõen, amit az Alap a jelen alapszabály bármely más rendelkezése alapján kapott felhatalmazás szerint megtehet.

i) A jelen szakasz hatálya alá esõ valamennyi visszavásárlás különleges lehívási jogok vagy az Alap által megjelölt más tagok valutái ellenében történik. Az Alap a tagok által visszavásárlásra használandó valutákra vonatkozóan olyan eljárási rendet és elveket alakít ki, amelyek figyelembe veszik a jelen cikk 3. szakaszának d) pontjában rögzített alapelveket. Egy tag visszavásárlásra felhasználható valutájából az Alapnál meglevõ készlet nem növekedhet a visszavásárlás révén azon szint fölé, ami jelen cikk 8. szakasza b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségköteles.

j) (i) Ha egy tagnak az Alap által a fenti i) bekezdés alapján kijelölt valutája nem szabadon felhasználható valuta, a tag biztosítja, hogy azt a visszavásárlást végrehajtó tag a visszavásárlás idõpontjában olyan szabadon felhasználható valuta ellenében megkaphassa, melyet az a tag választ ki, amelynek valutáját kijelölték. A jelen rendelkezés hatálya alá esõ valuta átváltása a két valuta között azon az árfolyamon történik, amely megfelel a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdése alapján közöttük fennálló árfolyamnak.

(ii) Minden egyes tag, amelynek valutáját az Alap visszavásárlási célra kijelölte, együttmûködik az Alappal és a többi taggal annak érdekében, hogy a visszavásárlás idõpontjában a visszavásárlást végrehajtó tag számára lehetõvé tegyék a kijelölt valutának más tagok szabadon felhasználható valutái ellenében való megszerzését.

(iii) A fenti j) (i) pont alapján végrehajtandó átváltást azzal a taggal kell lebonyolítani, amelynek valutáját kijelölték, hacsak ez a tag és a visszavásárlást végrehajtó tag más eljárásban nem állapodik meg.

(iv) Ha egy visszavásárlást végrehajtó tag a visszavásárlás idõpontjában egy, az Alap által a fenti (i) bekezdés alapján kijelölt más tag szabadon felhasználható valutáját kívánja megkapni, azt, amennyiben a másik tag kéri, a másik tag szabadon felhasználható valutája ellenében kapja meg a fenti j) (i) pontban hivatkozott árfolyamon. Az Alap az átváltás tárgyát képezõ szabadon felhasználható valutára vonatkozó, általa elfogadott szabályokat alkalmazhatja.

8. szakasz. Költségek

a) (i) Az Alap különleges lehívási jogoknak vagy egy másik tag Általános Eszközök Számlájában tartott valutájának saját valuta ellenében való megvásárlásakor jutalékot számít fel a tagnak azzal, hogy az Alap a tartalékkeret terhére végrehajtott vásárlások esetén alacsonyabb jutalékot számíthat fel, mint más vásárlások esetében. A tartalékkeret terhére végrehajtott vásárlások esetében a jutalék nem haladhatja meg a fél százalékot.

(ii) Készenléti és hasonló megállapodásoknál az Alap költséget számíthat fel. Az Alap hozhat olyan döntést, hogy valamely megállapodás miatt felszámított költséget a fenti (i) pont alapján felszámított jutalék ellenében a megállapodás alapján végrehajtott vásárláskor törli.

b) Az Alap egy tag valutájából az Általános Eszközök Számláján tartott átlagos napi egyenlegek után olyan esetben számít fel költséget, ha azok:

(i) megszerzésére a XXX. cikk c) bekezdésének hatálya alá esõ kivételes eljárás miatt került sor, vagy

(ii) a fenti (i) pontban hivatkozott egyenleget figyelmen kívül hagyva, meghaladják a tagok kvótájának összegét.

A költségtételek az egyenlegek fenntartásának idõszakában általában idõközönként emelkednek.

c) Ha egy tag a jelen cikk 7. szakasza alapján megkívánt visszavásárlás végrehajtását elmulasztja, az Alap, azt követõen, hogy a nála levõ készletek csökkentésérõl a taggal konzultált, megfelelõnek tartott költségeket számíthat fel a tag valutájából fennálló azon készletek után, amelyeket a tagnak vissza kellett volna vásárolnia.

d) A valamennyi tag számára egységesen alkalmazott fenti a) és b) bekezdés, valamint a c) bekezdés alapján felszámított költségek mértékének meghatározásához az összes szavazat hetvenszázalékos többségére van szükség.

e) A tagok valamennyi költséget különleges lehívási jogokban fizetik azzal, hogy különleges körülmények fennforgása esetén az Alap egy tag számára az Alap által kijelölt más tagok valutáiban, a velük való konzultációt követõen, vagy az adott tag saját valutájában engedélyezheti a költségtérítést. Egy tag valutájából az Alapnál levõ készlet az e rendelkezés alapján más tagok által teljesített fizetések eredményeként nem emelkedhet olyan szintre, amely esetben azok után a fenti b) (ii) pontban hivatkozott költségtérítés járna.

9. szakasz. Díjtérítés

a) Az Alap díjtérítést fizet azon összeg után, amivel az alábbi b) és c) bekezdés alapján elõírt kvóta százaléka meghaladja egy tag valutájából az Alap Általános Eszközök Számláján tartott átlagos napi egyenlegeket, kivéve azokat, melyek szerzésére a XXX. cikk c) bekezdésének hatálya alá esõ kivételes eljárás alapján került sor. A díjtérítés mértéke, amelyet az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével állapít meg, minden tag számára azonos és az sem több, sem pedig kevesebb, mint a XX. cikk 3. szakasza alapján kalkulált kamatláb négyötöde. A díjtérítés mértékének megállapításakor az Alap figyelembe veszi az V. cikk 8. szakasza b) bekezdésének hatálya alá esõ költségkondíciókat.

b) A fenti a) bekezdés céljaira alkalmazott kvótaszázalék

(i) mindazon tagok számára, amelyek a jelen alapokmány második módosítása elõtt nyerték el tagságukat, a jelen alapokmány második módosításának idõpontjában fennálló kvótájuk hetvenöt százalékának megfelelõ hányad és mindazon tagok számára, amelyek jelen alapokmány második módosítása után nyerték el tagságukat, olyan kvótahányad, melynek kiszámítása úgy történik, hogy az adott tagra alkalmazott kvótahányadoknak megfelelõ teljes összeget elosztják a többi tag ugyanazon idõpontban fennálló együttes kvótájával; hozzáadva

(ii) azokat az összegeket, amelyeknek az Alaphoz való befizetésére valutában vagy különleges lehívási jogokban, a III. cikk 3. szakaszának a) bekezdése alapján, a fenti b) (i) pont esetében alkalmazandó idõpont óta került sor; és levonva

(iii) azokat az összegeket, amelyeket a tag az Alaptól valutában vagy különleges lehívási jogokban a III. cikk 3. szakasza c) bekezdése alapján, a fenti b) (i) pont esetében alkalmazandó idõpont óta kapott.

c) Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével a fenti a) bekezdés céljaira alkalmazandó legutolsó kvótahányadot minden tagra kiterjedõen felemelheti:

(i) arra a százalékra, amely nem haladja meg a száz százalékot, de amit az egyes tagokra – az összes tagra azonos ismérvek alapján – határoznak meg, vagy

(ii) száz százalékra, minden tagra egyaránt érvényesen.

d) A díjtérítés különleges lehívási jogokban fizetendõ azzal, hogy az Alap vagy a tag egyaránt dönthet úgy, hogy a tag részére történõ fizetés annak saját valutájában teljesítendõ.

10. szakasz. Számítási módok

a) Az Alap Általános Fõosztálya számláin tartott eszközeinek értékét különleges lehívási jogban fejezik ki.

b) A jelen alapokmány rendelkezéseinek alkalmazása céljából a tagok valutáira vonatkozó valamennyi számítás esetén a IV. cikk és a C) Függelék kivételével, azokat az árfolyamokat veszik figyelembe, amelyeket az Alap a jelen cikk II. szakaszával összhangban ezekre a valutákra alkalmaz.

c) A jelen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása céljából a kvótához viszonyított valutaösszegek meghatározásakor a számítás nem terjed ki a Különleges Folyósítások Számláján vagy a Beruházási Számlán tartott valutára.

11. szakasz. Érték fenntartása

a) A tagok Általános Eszközök Számláján tartott valutáinak értéke a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdésében jelzett valutaárfolyamokkal összhangban, különleges lehívási jogban kifejezve tartandó fenn.

b) Egy tag valutájából az Alap birtokában levõ készleteknek a jelen szakasz értelmében való kiigazítására akkor kerül sor, amikor az adott valuta az Alap és egy másik tag közötti mûvelet vagy ügylet tárgya, valamint olyan más alkalmakkor, amikor az Alap ilyen értelemben dönthet vagy a tag ezt kérheti. Egy kiigazítás kapcsán az Alapnak vagy általa teljesítendõ fizetések az Alap által meghatározott ésszerû idõn belül, vagy a tagok által kért bármely más idõpontban hajtandók végre, a kiigazítás idõpontját követõen.

12. szakasz. Egyéb mûveletek és ügyletek

a) Az Alap a jelen szakasz alapján foganatosított valamennyi eljárásában és döntésében a VIII. cikk 7. szakaszában rögzített célkitûzésektõl és azon céltól vezérelve jár el, hogy az aranypiacon elkerülje az ár szabályozását vagy rögzített ár létrehozását.

b) Az Alap az alanti c), d) és e) bekezdésekben szereplõ mûveletekre és ügyletekre vonatkozó döntéseit az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével hozza.

c) Az Alap bármely tag valutája ellenében aranyat adhat el, miután konzultált azzal a taggal, amelynek valutája ellenében az aranyat eladta, feltéve, hogy a tag valutájából az Alap Általános Eszközök Számláján tartott készletei az eladás révén nem emelkednek arra a szintre, melyek a jelen alapokmány 8. szakaszának b) (ii) pontja értelmében a tagok beleegyezése nélkül költségkötelesek lennének és feltéve, hogy az Alap, a tag kérésének megfelelõen, az értékesítés idõpontjában a kapott valuta olyan hányadát konvertálja egy másik tag valutájára, amely az ilyen növekedést meggátolja. Egy valutának egy másik tag valutájára való átváltására ez utóbbi taggal történt konzultációt követõen kerülhet sor és az Alap nem növelheti ezen tag valutájában meglevõ készleteit olyan szint fölé, amelynél ezek a jelen alapokmány 8. szakasza b), (i) pontja értelmében költségkötelesek lennének. Az Alap az átváltásokra vonatkozó olyan elveket és eljárási módokat alakít ki, amelyek figyelembe veszik a jelen alapokmány 7. szakaszának (i) bekezdésében rögzített elveket. A jelen rendelkezés alapján teljesített eladások egy tag részére minden egyes ügylet esetében olyan áron bonyolódnak le, amelyben a piaci ár alapján megállapodnak.

d) Az Alap a jelen alapokmány alapján lebonyolódó bármely mûvelet és ügylet esetében különleges lehívási jogok vagy valuta helyett a tagtól aranyban teljesített fizetést fogadhat el. Az Alap javára a jelen rendelkezés alapján teljesített fizetés minden egyes mûvelet és ügylet esetében olyan áron bonyolódik le, amelyben a piaci árak alapján megállapodnak.

e) Az Alap a jelen alapokmány második módosításának idõpontjában általa tartott aranyat eladhatja a tagoknak, amelyek 1975. augusztus 31-én tagjai voltak s amelyek egyetértenek annak megvásárlásával az ezen idõpontban meglevõ kvótáik arányában. Amennyiben az Alap a fenti c) bekezdés alapján az alábbi f) (ii) pont céljából aranyat szándékozik eladni, azt bármely azon fejlõdõ tag részére megteheti, amely egyetért annak megvásárlásával, hogy az arany ezen hányada, ha az értékesítésre fenti c) bekezdés alapján kerül sor, olyan többletet eredményezzen, amely az alábbi f) (iii) pontnak megfelelõen számára kifizethetõ lett volna. Az arany, amit a jelen rendelkezés alapján olyan tagnak adnának el, amelyet a jelen cikk 5. szakasza értelmében jogosulatlannak nyilvánítottak az Alap általános eszközeinek igénybevételére, annak abban az esetben értékesíthetõ, amikor jogosulatlansága megszûnik, hacsak az Alap a korábbi értékesítés mellett nem dönt. A jelen e) bekezdés alapján egy tag részére történõ aranyértékesítésre valutája ellenében kerül sor, olyan áron, amely az értékesítés idõpontjában különleges lehívási jogonként 0,888 671 gramm színarannyal egyenlõ.

f) Valahányszor az Alap a fenti c) bekezdés alapján a jelen alapokmány második módosításának idõpontjában általa tartott aranyat értékesít, különleges lehívási jogként 0,888 671 gramm színaranynak megfelelõ bevételi összeget kell az értékesítés idõpontjában az Általános Eszközök Számláján elhelyezni és amennyiben az Alap az alábbi g) bekezdés szerint másként nem dönt, a felesleges a Különleges Folyósítások Számláján tartandó. A Különleges Folyósítások Számláján elhelyezett eszközök az Általános Fõosztály egyéb számláitól elkülöníttetve kezelendõk és bármikor felhasználhatók:

(i) átutalások végrehajtására az Általános Eszközök Számlája javára a jelen alapokmány rendelkezései által engedélyezett mindazon mûveletek és ügyletek keretében történõ közvetlen felhasználás céljából, amelyek nem esnek a jelen szakasz hatálya alá;

(ii) olyan mûveletekre és ügyletekre, amelyekre a jelen alapokmány egyéb rendelkezései nem adnak lehetõséget, de egybeesnek az Alap célkitûzéseivel. A jelen f) (ii) pont alapján a nehéz körülmények között levõ fejlõdõ tagok részére, különleges feltételek mellett, fizetési mérlegtámogatás nyújtható és ebbõl a célból az Alap figyelembe veszi az egy fõre esõ jövedelem szintjét;

(iii) azon fejlõdõ tagok javára történõ szétosztásra, amelyek 1975. augusztus 31-én tagok voltak, az azon idõpontban fennálló kvótáik arányában a követelések ama hányadára kiterjedõen, melyet az Alap a fenti (ii) pontban említett célra kíván felhasználni, ezen tagok kvótáinak az összes tagnak a fentivel azonos idõpontban fennálló együttes kvótájához a szétosztás idõpontjában mért arányában, azzal a kikötéssel, hogy ha a jelen rendelkezés alapján olyan tag javára teljesítendõ a szétosztás, amely tagot a jelen alapokmány 5. szakasza alapján az Alap általános eszközei használatára jogosulatlannak nyilvánítottak, az csak a jogosulatlanság megszüntetésekor hajtható végre, hacsak az Alap korábbi szétosztás mellett nem dönt.

Az eszközök fenti (i) pont szerint való felhasználására vonatkozó döntéseket az összes szavazat hetvenszázalékos többségével, a fenti (ii) és (iii) pont szerint a döntéseket pedig az összes szavazatok nyolcvanöt százalékos többségével hozzák.

g) Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével amellett dönthet, hogy a fenti f) bekezdésben hivatkozott felesleg egy részét a Beruházási Számlára teszi át a XII. cikk 6. szakasza f) bekezdése rendelkezéseinek megfelelõ felhasználás céljából.

h) A fenti f) bekezdésben meghatározott felhasználásig az Alap a tag Különleges Folyósítások Számláján tartott valutáját az adott tag piacképes kötelezvényeibe vagy nemzetközi pénzügyi intézmények piacképes kötelezvényeibe fektetheti. A fenti f) (ii) pont alapján származó befektetési jövedelmet és kamatot a Különleges Folyósítások Számláján kell elhelyezni. Befektetés nem hajtható végre annak a tagnak hozzájárulása nélkül, amelynek valutáját a befektetés céljára felhasználják. Az Alap befektetést csak különleges lehívási jogokra vagy az erre a célra felhasznált valutára szóló kötelezvényben hajthat végre.

(i) Az Általános Eszközök Számlájára térítik idõrõl idõre a Különleges Folyósítások Számlájának kezelési költségeit, amelyeket az Általános Eszközök Számlájáról fizetnek, a Különleges Folyósítások Számlájáról az ilyen költségek ésszerû becslése alapján teljesített átutalások útján.

j) A Különleges Folyósítások Számláját az Alap felszámolása alkalmával lezárják és az az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az Alap felszámolását megelõzõen is lezárható. Amennyiben az Alap felszámolása miatt kerül sor a számla lezárására, az azon levõ eszközöket a K) Függelék rendelkezéseivel összhangban osztják szét. Amennyiben a lezárására az Alap felszámolását megelõzõen kerül sor, a számlán levõ eszközöket az Általános Eszközök Számlájára utalják át mûveletekben és ügyletekben való közvetlen felhasználás céljából. Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével a Különleges Folyósítások Számlájának kezelésére szabályokat és rendelkezéseket alkot.

VI. cikk

Tõkeátutalások

1. szakasz. Az Alap általános eszközeinek tõkeátutalások céljára történõ felhasználása

a) Egy tag a jelen cikk 2. szakaszában rögzítettek kivételével az Alap általános eszközei nagyarányú és tartós jellegû tõkekiáramlás fedezetéül nem használhatja fel, és az Alap kérheti a tagot, hogy ellenõrzést végezzen az Alap általános eszközei ilyen felhasználásának megakadályozására. Amennyiben egy tag az ilyen kérés vételét követõen elmulasztaná a megfelelõ ellenõrzés végzését, az Alap a tagot az Alap általános eszközeinek igénybevételére jogosulatlannak nyilváníthatja.

b) A jelen szakasz rendelkezései nem tekintendõk úgy, hogy azok

(i) gátolják az Alap általános eszközeinek tõkeügyletek céljára való felhasználását az export vagy a kereskedelem, a bankügyletek vagy más üzleti tevékenység bõvítéséhez szükséges ésszerû összegben; vagy

(ii) azon tõkemozgásokra vonatkoznak, amelyeket a tag saját forrásaiból fedez, de a tagok vállalják, hogy az ilyen tõkemozgások összhangban lesznek az Alap célkitûzéseivel.

2. szakasz. A tõkeátutalásokra vonatkozó különleges kikötések

A tagnak jogában áll a tõkeátutalások fedezeteként tartalékkeretében vásárlásokat végrehajtani.

3. szakasz. A tõkeátutalások ellenõrzése

A tagok a nemzetközi tõkemozgások szabályozásához szükséges ellenõrzést folytathatják, de ezt az ellenõrzést egyetlen tag sem gyakorolhatja olyan módon, ami a folyó mûveletekkel kapcsolatos fizetéseket korlátozza vagy indokolatlan késedelmet idéz elõ a kötelezettségek rendezését célzó pénzátutalásoknál, ide nem értve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezdésének és a XIV. cikk 2. szakaszának rendelkezéseit.

VII. cikk

Feltöltés és szûkösen rendelkezésre álló valuták

1. szakasz. Az Alap Valutakészleteinek feltöltését célzó intézkedések

Az Alap, amennyiben ilyen intézkedésre bármely tag valutájából az Általános Eszközök Számlán levõ készleteinek feltöltése érdekében összefüggõ ügyleteivel kapcsolatban szüksége van, a következõ – akár mindkét, akár bármelyik – lépést teheti meg:

(i) javasolja a tagnak, hogy az Alap és a tag közötti megállapodásnak megfelelõ feltételek mellett, az utóbbi kölcsönözze valutáját az Alapnak, vagy azt, hogy az Alap, a tag hozzájárulásával, ilyen valutát kölcsönözzön valamilyen más forrásból az adott tag területén vagy azon kívül, de egyetlen tagnak sem áll fenn bárminemû kötelezettsége abban a tekintetben, hogy az Alapnak ilyen kölcsönöket nyújtson, vagy egyetértsen valutájának az Alap által bármilyen más forrásból való kölcsönvételével;

(ii) megköveteli a tagtól, ha az részes, hogy az Általános Eszközök Számláján tartott különleges lehívási jogok ellenében az Alapnak valutáját eladja a XIX. cikk 4. szakaszának megfelelõen. A különleges lehívási jogokkal való feltöltés során az Alap kellõen tekintetbe veszi a XIX. cikk 5. szakasza alapján a kijelölésre vonatkozó elveket.

2. szakasz. Egy valutában beállott általános szûkösség

Ha az Alap úgy találja, hogy egy adott valutából általános szûkösség van kialakulóban, a tagokat megfelelõen tájékoztatja és jelentést tehet közzé, megjelölve a szûkösség okait és olyan ajánlásokat tehet, amelyek ennek véget vethetnek. Annak a tagnak a képviselõje, amelynek valutája érintve van, részt vesz a jelentés elkészítésében.

3. szakasz. Az Alap készleteiben beállott szûkösség

a) Ha az Alap számára nyilvánvalóvá válik, hogy egy tag valutája iránti kereslet komolyan veszélyezteti az Alapnak e valutában meglevõ kínálati képességét, az Alap, függetlenül attól, hogy a jelen cikk 2. szakasza alapján közzétett-e jelentést vagy sem, az ilyen valutát formálisan is szûkében levõ valutának nyilvánítja és ettõl kezdve a szûkös valutából meglevõ és birtokába kerülõ készletét arányosan beosztja, kellõ figyelemmel a tagok viszonylagos szükségleteire, az általános nemzetközi gazdasági helyzetre és bármely más helyénvaló meggondolásra. Az Alap intézkedésérõl jelentést is közzétehet.

b) A fenti a) bekezdésben említett formális nyilatkozat felhatalmazásul szolgál bármely tag számára, hogy az Alappal való konzultációt követõen idõlegesen korlátozásokat vezessen be a szûkében levõ valutában bonyolódó devizamûveletek kötetlenségét illetõen. A IV. cikk és a C) Függelék rendelkezéseinek megfelelõen a tag teljesen szabadon állapíthatja meg az ilyen korlátozások természetét, de azok nem lehetnek szigorúbbak annál, ami a szûkében levõ valuta iránti keresletnek a szóban forgó tag rendelkezésére álló vagy birtokába kerülõ készlet szintje miatti korlátozásához szükségesek és azokat nyomban enyhíteni kell és meg kell szüntetni, amint ezt a feltételek megengedik.

c) A fenti b) bekezdésben említett felhatalmazás hatályát veszti, amint az Alap formálisan kinyilvánítja, hogy a szóban forgó valutában többé nincs szûkösség.

4. szakasz. A korlátozások végrehajtása

Bármely tag, amely bármely más tag valutáját illetõen a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján korlátozásokat vezet be, jóindulatúan mérlegeli más tagoknak az ilyen korlátozások végrehajtására vonatkozó bármilyen lépését.

5. szakasz. Más nemzetközi egyezmények hatása a korlátozásokra

A tagok megegyeznek abban, hogy nem hivatkoznak a más tagokkal a jelen alapokmányt megelõzõen kötött megállapodások kötelezettségeire olyan módon, hogy azzal akadályozzák a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

VIII. cikk

A tagok általános kötelezettségei

1. szakasz. Bevezetés

A jelen alapokmány egyéb cikkei alapján vállalt kötelezettségeken túlmenõen minden tag vállalja a jelen cikkben megállapított kötelezettségeket.

2. szakasz. A folyó fizetések korlátozásának mellõzése

a) Eltekintve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezdésének és a XIV. cikk 3. szakaszának elõírásaitól, az Alap hozzájárulása nélkül a tagok nem korlátozzák a folyó nemzetközi ügyletekkel kapcsolatos fizetéseket és átutalásokat.

b) Az olyan devizaszerzõdések, amelyek bármely tag valutáját érintik és amelyek ellentétben állnak az illetõ tagnak a jelen alapokmánynak megfelelõen fenntartott vagy bevezetett devizakorlátozó rendelkezéseivel, egyetlen tag területén sem hajthatók végre. Ezen felül a tagok kölcsönös megegyezés alapján együttmûködhetnek olyan intézkedések megtételében, amelyek valamely tag devizakorlátozó rendelkezéseinek hatékonyabbá tételét célozzák, feltéve, hogy az ilyen intézkedések és rendelkezések összhangban állnak a jelen alapokmánnyal.

3. szakasz. A megkülönböztetõ valutáris gyakorlat mellõzése

A tagok nem alkalmaznak, vagy az V. cikk 1. szakaszában hivatkozott pénzügyi szerveik számára sem teszik lehetõvé, hogy azok alkalmazzanak olyan megkülönböztetõ valutamegállapodásokat vagy ugyanazon valuta árfolyamának többes jegyzését, essen az a IV. cikk hatálya alá, vagy maradjon a C) Függelékben körülírt, vagy annak hatálya alá esõ sávokon belül vagy kívül, amelyekre nézve a jelen alapokmány felhatalmazást nem ad vagy az Alap azokhoz hozzá nem járult. Amennyiben ilyen megállapodásokat és gyakorlatot az alapokmány hatálybalépésekor alkalmaznának, az érintett tag konzultál az Alappal azok fokozatos megszüntetésérõl, hacsak azokat nem a XIV. cikk 2. szakasza alapján tartják fenn vagy alkalmazzák, amely esetben annak a cikknek a 3. szakaszában foglalt rendelkezések az irányadók.

4. szakasz. A külföldiek által fenntartott követelések szabad átválthatósága

a) Minden tag megvásárolja a saját valutájából más tagnál fennálló követeléseket, ha az utóbbi a vásárlást kérve, kijelenti:

(i) hogy a megvásárlandó követelésekre folyómûveletek eredményeként az utóbbi idõben tesz szert; vagy

(ii) hogy azok átváltására folyómûveletek keretében végrehajtandó fizetések céljából van szüksége.

A vásárló tag választási lehetõséggel rendelkezik arra nézve, hogy a XIX. cikk 4. szakasza értelmében különleges lehívási jogokban vagy az átváltást kérõ tag valutájában fizessen.

b) A fenti a) bekezdésben foglalt kötelezettség nem áll fenn, ha:

(i) a követelések átválthatóságát a jelen cikk 2. szakaszával vagy VI. cikk 3. szakaszával összhangban korlátozták;

(ii) a követeléseket olyan ügyletek eredményeként halmozták fel, amelyek az illetõ tag XIV. cikk 2. szakasza alapján fenntartott vagy bevezetett korlátozásainak megszüntetését megelõzõen jöttek létre;

(iii) a követelések megszerzésére a tag devizarendelkezéseivel ellentétben került sor, amelytõl azok megvásárlását kérik;

(iv) a vásárlást kérõ tag valutáját a VII. cikk 3. szakaszának a) bekezdése alapján szûkében levõnek nyilvánították; vagy

(v) annak a tagnak, amelytõl a vásárlás végrehajtását kívánják, bármilyen okból nem áll jogában, hogy az Alaptól saját valutája ellenében más tagok valutáit megvegye.

5. szakasz. Információk nyújtása

a) Az Alap olyan információk nyújtását kívánhatja meg a tagoktól, amelyeket tevékenységének folytatása céljából szükségesnek ítél, ideértve, s az Alap feladatainak hatékony ellátásához szükséges minimumnak tekintve, a következõ tárgykörökre vonatkozó nemzeti adatokat:

(i) hivatalos készleteket otthon és külföldön (1) aranyban, (2) devizában;

(ii) bankok és nem hivatalos pénzügyi szervek készleteit otthon és külföldön (1) aranyban, (2) devizában;

(iii) aranytermelést;

(iv) aranyexportot és -importot, rendeltetési, illetve származási ország szerinti bontásban;

(v) összes áruexportot és -importot, hazai valutában kifejezve, rendeltetési és származási ország szerinti bontásban;

(vi) nemzetközi fizetési mérleget, ideértve (1) áruk és szolgáltatások forgalmát, (2) aranymûveleteket, (3) ismert tõkemûveleteket és (4) egyéb tételeket;

(vii) nemzetközi beruházási pozíciót, azaz a tag területein levõ, külföldi tulajdonban levõ beruházásokat és a területein levõ személyek tulajdonában levõ külföldi beruházásokat, amennyiben ezt az információt megadni lehetséges;

(viii) nemzeti jövedelmet;

(ix) árindexeket, azaz nagy- és kiskereskedelmi árakat, valamint az export- és importárak indexeit;

(x) külföldi valuták vételi és eladási árfolyamait;

(xi) devizakorlátozásokat, azaz átfogó nyilatkozatot az Alapban való tagság elnyerésekor érvényben levõ devizakorlátozásokról, és az azt követõen életbe lépõ változások részleteirõl; és

(xii) ahol hivatalos klíringmegállapodások vannak érvényben, a kereskedelmi és pénzügyi ügyletek révén kiegyenlítésre váró klíringösszegek részleteit és azt az idõtartamot, amióta ilyen hátralékok fennállnak.

b) Az információk kérésénél az Alap figyelembe veszi, hogy a tagok eltérõ mértékben képesek a kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani. A tagok nem kötelesek információkat olyan részletesen megadni, ami felfedné magánszemélyek vagy vállalatok ügyleteit. A tagok azonban vállalják, hogy a megkívánt információkat olyan részletesen és pontosan szolgáltatják, amennyire csak erre mód van és a lehetõségekhez képest elkerülik a puszta becsléseket.

c) Az Alap a tagokkal további információk szolgáltatásában állapodhat meg; a központ szerepét tölti be a monetáris és pénzügyi problémákra vonatkozó információk összegyûjtését és kicserélését illetõen, ezáltal lehetõvé téve olyan tanulmányok elkészítését, amelyek a tagokat hozzásegítik ahhoz, hogy politikájukat az Alap célkitûzéseinek megfelelõ irányban továbbfejlesszék.

6. szakasz. A tagok között fennálló nemzetközi megállapodásokra vonatkozó konzultációk

Amennyiben a jelen alapokmány értelmében egy tag felhatalmazással rendelkezik, hogy az alapokmányban megjelölt különleges vagy átmeneti körülményekre való tekintettel devizamûveletekre vonatkozó korlátozásokat fenntarthat vagy létesíthet, és amennyiben a tagok között olyan, a jelen alapokmányt megelõzõen létesített más megállapodások vannak érvényben, amelyek ellentétben állnak az ilyen korlátozások alkalmazásával, e megállapodások szerzõdõ felei konzultálnak egymással abból a célból, hogy szükség szerint kölcsönösen elfogadható módosításokat hajtsanak végre. E cikk rendelkezései nem érintik a VII. cikk 5. szakaszának hatályát.

7. szakasz. Kötelezettség a tartalékeszközökre vonatkozó együttmûködésre

Minden tag vállalja, hogy együttmûködik az Alappal és a többi taggal annak biztosítása érdekében, hogy a tagnak a tartalékeszközökre vonatkozó politikája összhangban álljon a nemzetközi likviditás jobb nemzetközi felügyeletét támogató célkitûzésekkel és a nemzetközi monetáris rendszerben a különleges lehívási jog váljék az alapvetõ tartalékeszközzé.

IX. cikk

Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. A cikk céljai

Annak érdekében, hogy az Alap a ráruházott feladatokat elláthassa a maga területén, valamennyi tag biztosítja a Bank számára a jelen cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.

2. szakasz. Az Alap jogállása

Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy:

(i) szerzõdéseket köt;

(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;

(iii) bírói eljárást kezdeményez.

3. szakasz. Bírói eljárás alóli mentesség

Az Alap, annak követelései és bárhol meglevõ és bárki birtokában levõ vagyona mentességet élveznek a bírói eljárás minden formája alól, kivéve, amilyen körben arról az Alap, valamely eljárás céljából vagy valamely szerzõdés feltételei alapján, mentességérõl kifejezetten lemond.

4. szakasz. Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség

Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

Az Alap irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli

mentessége

Olyan mértékben, amennyiben az a jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges, az Alap minden vagyona és követelése mentes a korlátozásoktól, rendszabályok, ellenõrzések és bármilyen természetû moratórium alól.

7. szakasz. Közleményekre vonatkozó kiváltságok

Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.

8. szakasz. Tisztviselõk és alkalmazottak mentességei és kiváltságai

Valamennyi kormányzó, ügyvezetõ igazgató, helyettes, bizottsági tag, a XII. cikk 3. szakasza alapján kinevezett képviselõ, a fenti személyek valamennyi tanácsadója, az Alap tisztviselõi és alkalmazottai:

(i) hivatalos minõségben végzett tevékenységük tekintetében mentesek a jogi eljárás alól, kivéve, ha az Alap e mentességrõl lemond;

(ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetõen ugyanazon lehetõségeket élvezik, mint más tagok hasonló rangban levõ képviselõi, tisztviselõi és alkalmazottai; és

(iii) utazási lehetõségek tekintetében ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangban levõ képviselõi, tisztviselõi és alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) Az Alap vagyona, követelései, jövedelme a jelen alapokmányban engedélyezett mûveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Alap mentes bármilyen adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelõsség alól is.

b) Nem vethetõ ki adó azon fizetésekre és illetményekre, vagy azok kapcsán, amelyeket az Alap az ügyvezetõ igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselõknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók, vagy honosok.

c) Nem vethetõ ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra, beleértve azok osztalékát és kamatát, bárki birtokában legyenek is:

(i) amely ezen kötelezvénnyel vagy értékpapírral szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán annak eredete miatt;

(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a kijelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy az Alap bármely hivatalos vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.

10. szakasz. A cikk alkalmazása

Saját területén az összes tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy saját jogszabályaiban érvényre juttassa a jelen cikkben kifejtett elveket és a megtett intézkedésekrõl az Alapot részletesen tájékoztatja...
Link