Hárompontos ultimátumot kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság Magyarországon tárgyaló delegációjától. A brüsszeli testület a jegybanktörvény-tervezet és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe bebetonozó javaslat visszavonását kérte, továbbá kikötötte, hogy csak a szigorú ellenõrzéssel járó IMF-hiteltípushoz járul hozzá. A kormányban és a Fideszben úgy vélik, az EB szándékosan kért „lehetetlent” a kormányfõtõl, mert az egyes nemzetközi szervezetek így akarják kierõszakolni Orbán távozását.

Óriási nemzetközi nyomás nehezedik a kormányra, hogy változtasson az Orbán Viktor által másfél éve képviselt számos érdeksérelemmel járó irányvonalon, társadalom- és gazdaságpolitikán. Ennek része a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott informális egyeztetés felmondása és a küldöttség idõ elõtti, pénteki elutazása Budapestrõl – mondta a hvg.hu-nak a tárgyalásokra rálátó, neve elhallgatását kérõ befolyásos kormánypárti politikus.

Az IMF és az Európai Unió küldöttsége kedden érkezett a magyar fõvárosba, hogy elõkészítse a januári hivatalos tárgyalásokat. Viszont a konzultáció – néhány órával a tervezett befejezés elõtt – megszakadt, és a delegációk péntek reggel távoztak Budapestrõl. (A pénteki eseményekrõl szóló összes cikkünket itt olvashatja.)

Az egyeztetések megszakítása Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosának személyes döntése volt, mert úgy értékelte, hogy a parlament elõtt lévõ jegybanktörvény-tervezet szembemegy az uniós alaptörvény 130-as cikkelyével, amely az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti bankok teljes függetlenségét írja elõ minden uniós tagállamban. Péntek délutáni közleményében ezt az IMF is megerõsítette azt hangsúlyozva, hogy megfogalmazott aggályaik ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

Orbán fejét követelik?

Az EU-s delegáció hárompontos követeléscsomaggal érkezett Magyarországra olyan feltételeket szabva, amelyekrõl pontosan tudták, hogy az Orbán Viktor eddigi politikájának alapvetõ elemeit érintik, ezért a kormányban úgy értékelték, hogy az Európai Bizottság (EB) küldöttei ultimátumot intéztek a miniszterelnökhöz – magyarázta egy név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás a hvg.hu-nak, miért szakadtak meg az egyezetések .

Orbán és két gazdasági minisztere - visszadobta az ultimátumot
Fotó: Stiller Ákos

Úgy tudjuk, az IMF és az egyeztetésre nagyobb befolyással bíró EB jóval többet kért, mint amit késõbb Olli Rehn nyilvánosságra hozott. Hivatalosan meg nem erõsített információink szerint a jegybanktörvény-tervezet visszavonásán felül az egykulcsos személyi jövedelemadót (szja) kétharmados törvénybe foglaló úgynevezett stabilitási törvényjavaslat parlamenti vitájának leállítását kérte, továbbá egyértelmûvé tette, hogy csakis a gyakori ellenõrzéssel járó, szigorúbb feltételeket támasztó stand by típusú IMF-hitelhez járul hozzá.

Információink szerint az egyeztetések már csütörtök késõ délután megszakadtak, mert a miniszterelnök jelezte, ha a delegáció nem nyitott a kompromisszumokra, akkor ezeket a feltételeket nem tudja elfogadni. Az említett, név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás azt mondta, az IMF misszióvezetõje, Christoph Rosenberg kész volt engedni, viszont a Brüsszelben lévõ Olli Rehnnel folyamatos kapcsolatban álló EB-delegáció Orbán álláspontját látva inkább most lezárta a tárgyalásokat. Ezt a forrás úgy értékelte, a bizottság küldöttei eleve úgy jöttek Magyarországra, hogy tudták, most nem lesz megegyezés, azaz számoltak az orbáni nemmel.

Úgy tudjuk, ezt a kormányban és a Fidesz legfelsõbb köreiben úgy értékelik, hogy az EB – részben az amerikai diplomácia támogatását is élvezve – olyan helyzetet próbál elõidézni Magyarországon is, ami idén õsszel Görögországban és Olaszországban is a miniszterelnök távozásához és egy szakértõi kormány létrehozásához vezetett. Egy kormányzati forrás azt mondta, az utóbbi hetekben folyamatosak a tapogatózások, állítólag fideszes politikusokat is megkerestek, de a kormánypárt és a kabinet felzárkózott Orbán mögé. A Fideszben úgy vélik, ebbe a sorba illik az alapjogi biztos, Viviane Reding levele is, aki az ombudsmani rendszer átalakítását és fõbíró menesztésével járó az igazságszolgáltatási átalakítást kifogásolta, és az EU-s Alapjogi Chartába ütközõnek tartja.

A miniszterelnök kételyei

Információink szerint a kormányfõ továbbra is úgy ítéli meg, hogy Magyarország képes finanszírozni magát a piacokról, csak a gazdasági válság további mélyülése esetén lenne szükség az IMF-hitel lehívására. Ezért elegendõnek tartja a kisebb ellenõrzéssel járó rugalmas hitelkeretet, ám a szigorúbb felügyeletre törekvõ EB szerint ehhez nem elég erõs az ország gazdasága.
Mibõl válogathat az IMF?

Az Orbán-kormány eddig nem konkretizálta, pontosan milyen hitelkeretet vár a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A Nemzetgazdasági Minisztérium november közepén úgy fogalmazott, egy új típusú megállapodást kötne, amely nem hitelfelvételrõl szólna, lényegében egy biztosítást kötnénk. Ennek alapján a kormány három IMF-konstrukcióval számolhat. Az egyik az úgynevezett rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL), amit a valutaalap erõs gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel, megbízható gazdaságpoltikával rendelkezõ országoknak kínál válságmegelõzõ céllal. Az ezt kérõ ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel az elõre ismert feltételeknek. A keretbõl szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenõrzés nélkül. Ilyet kapott Lengyelország 2009-ben, majd idén januárban.



Egy másik lehetséges konstrukció az úgynevezett elõvigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL), amit a valutaalap olyan megbízható politikát követõ és stabil fundamentumokkal rendelkezõ országoknak ad, amelyek a sérülékenységük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szigorúbb feltételeinek, de nincs szükségük készenléti hitelkeretre. Az említett két konstrukció feltételeinek jelenleg nem valószínû, hogy maradéktalanul megfelelne Magyarország, ezért inkább készenléti hitelkeretet (Stand-by Arrangement, SBA) vagy ennek az elõvigyázatossági változatát kaphatná meg. Ez ugyanolyan lenne, mint a 2008-as IMF-EU-hitelünk és ugyanolyan szigorú feltételekkel járna, amiket negyedévente felülvizsgálna a nemzetközi szervezet.

Kormányzati forrásunk szerint az szja-t sarkalatos törvénnyel bebetonozó stabilitási tervezethez azért ragaszkodik a miniszterelnök, mert úgy látja, az összefüggésben van a tervezett – és a legutóbbi uniós csúcson a brit vétó miatt megfeneklett – uniós stabilitási paktummal, mellyel a nagyobb tagországok azt szeretnék, ha lehetõleg minden csatlakozó vesse alá a költségvetési politikáját – adott esetben az adópolitikáját – a szigorúbb uniós elveknek. Kormányzati forrásból úgy tudjuk, az EB-nek azért nem tetszik az adókulcs bebetonozása, mert szeretné, ha Magyarország továbbra is nyitott maradna ebben a kérdésben a paktum aláírásáig. De egyébként se szokás adószabályokat kétharmados törvényben szabályozni.

„Orbán úgy látja, ha Brüsszel bármilyen formában beleszólást kap a tagállami adópolitikába, azzal az Kelet-Európa az utolsó esélyét veszítené el, azaz az alacsonyabb adók jelentette versenyelõnyét” – mondta a kormányzati politikus, aki szerint a miniszterelnök elsõsorban ezért hezitált a legutóbbi uniós csúcson. „Tele van kételyekkel, szûk körû beszélgetéseken gyakran bírálja az EU vezetõit, amiért nem képesek hatékonyan irányítani az országaikat és az uniót. Ugyanakkor attól is fél, hogy a tervezett szigor mögött nincs társadalmi felhatalmazás, a paktum elfogadása az eurószkeptikus, populista pártok elõtörését hozhatja, ami elõbb-utóbb az EU bukásához vezet” – vázolta forrásunk, hogyan gondolkodik az unió jövõjérõl a kormányfõ.

Simor alkupozícióban?

Forrásunk szerint a jegybanktörvény-tervezet körüli vita sem arról szól, hogy az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek egyes passzusokkal lenne gondja. Fontos megjegyezni, a hvg.hu Brüsszelbõl úgy értesült, hogy az Európai Bizottság az az egyik legnagyobb problémája a tervezett új szabályozással, hogy szembemegy az uniós alaptörvény jegybanki függetlenséget garantáló - Magyarország által is vállalt - cikkelyével. Lázár János frakcióvezetõ egyébként a pénteki Fidesz-KDNP frakcióülésen, Rogán Antal pedig a plenáris parlamenti ülésen azt mondta, az EKB konkrét kifogásai alapján a parlament szakbizottságai még módosíthatják a tervezetet.

„Ez egy filozófiai vita, ami arról szól, hogy rendkívüli helyzetben el lehet-e térni az utóbbi években meghatározóvá vált vonalas monetáris politikától, és segítheti-e a jegybank a kormány politikáját” – magyarázta a kormányzati forrásunk saját álláspontjukat. Úgy tudjuk, a miniszterelnök részben Surányi György volt MNB-elnök – a CIB Bank vezetõjének – ötletét magáévá téve azt szeretné, ha a nemzeti bank devizatartalékának egy részébõl – információink szerint 4-5 milliárd eurót a 35 milliárdos összegbõl – forintforrásokat teremtve segítené a gazdaság hitelezésének beindítását.
Bevonni a jegybankot

Surányi már 2009-ben felvetette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a jegybank és a kormány együttmûködésében kellene felpörgetni a hitelezést és lenyomni 13-15 százalékos forinthitel-kamatokat.



A CIB elnöke a Magyar Narancsnak 2009 júliusában azt mondta, az MFB-nek kellene egy év és egy napos lejáratú kötvényt kibocsátania, amelyet vagy közvetlenül, vagy közvetetten a kereskedelmi bankokon keresztül az MNB lejegyezne a mindenkori alapkamatnak megfelelõ hozamszinten. Az MFB ebbõl a forrásból 3-4 éves lejáratú kölcsönt nyújtana a kereskedelmi bankoknak, amelyek ebbõl a középlejáratú forrásból nyújtanának 6-8 éves lejáratú hitelt a kkv-szektornak, a nagyvállalatoknak, de akár a lakosságnak is.



A kereskedelmi bankok csak akkor hívhatnák le a hiteleket, amikor azt az ügyfelek igénybe veszik. A költségeket tekintve az MFB öt százalékon nyújthatná a hitelt a kereskedelmi bankoknak, melyek maximum 1,5 százalékpontos kamatfelárat rakhatnának rá, az MFB-nél keletkezõ kamatveszteséget (a jegybanki alapkamat és az öt százalék közötti különbséget) pedig a központi költségvetés állná.

Ugyanakkor a kormányfõ azt is szeretné, ha a kereskedelmi bankok MNB-nél tárolt betétállományát is mozgásba lehetne hozni és ki lehetne vinni hitelek formájában a piacra.

„A nemzetközi szervezetek foggal-körömmel ragaszkodnak Simor Andráshoz, aki viszont minden megkeresésünktõl elzárkózik” – mondta a kormányzati forrás. Úgy tudjuk, az utóbbi hetekben több ötletet is felvetettek az MNB elnökének, de Simor azokat túl kockázatosan tartotta, és úgy vélte, ezzel a jegybank túlterjeszkedne a törvényben leszögezett feladatkörén, az új törvénytervezet pedig élesen bírálta. A hvg.hu több kormányzati és fideszes forrástól is úgy értesült, ezt rossz néven veszik a kabinetben, úgy értékelik, hogy az MNB elnöke azért nem nyitott a kormány felvetéseire, mert – ahogy egy kormánypárti politikus fogalmazott – „politizál”, és mindenáron „szembe akar menni Orbánnal”.

Ez az évelés ott sántít, hogy az MNB elnökét nem most kezdte támadni a Fidesz, megtette azt már ellenzékben is, majd több hullámban, miután kormányra került. A kormányerõk mindent megtettek annak érdekében, hogy Simor maga álljon föl, s miután nem volt erre hajlandó és a gazdasági növekedés sem akart beindulni, döntöttek a jegybank jogi szabályozásának drasztikus átfogalmazása mellett, ami alapjában sérti az MNB eddigi függetlenségét.
Mennyi pénze van a bankoknak az MNB-nél?

A bankok az úgynevezett kéthetes MNB-kötvényben tartják a pénzük egy részét a jegybankban. Az MNB heti egy alkalommal, aukció keretében bocsát ki kéthetes lejáratú kötvényt, amibõl a kereskedelmi bankok mennyiségi korlátok nélkül vásárolhatnak. A bankok jelenlegi kéthetes kötvényállománya több mint négyezer milliárd forint.

A kéthetes MNB kötvény a jegybank legfontosabb eszköze, ugyanis a kéthetes kötvény kamata a jegybanki alapkamat. Az alapkamat hatása lényegében a kéthetes MNB kötvényen keresztül érvényesül a gazdaságban: ha magas az alapkamat, vagyis a jegybank magas kamatot fizet a kéthetes kötvények után, akkor ez arra ösztönözheti a bankokat, hogy több pénzt tartsanak a jegybankban és kevesebbet helyezzenek ki a gazdaságba. A kormányfõ célja, hogy a kéthetes kötvénybõl több pénz áramoljon vissza a gazdaságba, így leginkább egy olyan gazdaságpolitikával tûnik elérhetõnek, amely a jegybanki alapkamat, valamint a bankok kockázatkerülésének csökkenését eredményezné.

„Adu a tárgyalásokra”

Ennek ellenére kormányzati forrásunk szerint nem akarják mindenáron „leszedni” Simort, ebben és a jegybanki törvénytervezet ügyében készek egyezkedni az EB-vel és az EKB-vel. „A taktikánk része, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására vonatkozó javaslatunkba beépítettük az IMF 2009-es felvetését is, amely a pénzügyi felügyelet beolvasztását szorgalmazta” – mondta a kormányzati forrás, aki szerint így a Valutaalap nem tud egyértelmûen nemet mondani a felvetésre (a parlament elõtt lévõ mostani tervezet része, hogy a jegybankelnököt az újonnan létrejövõ szervezet alelnökévé fokoznák le). „Ennek ellenére ez csak egy lehetõség, nem ragaszkodunk hozzá, egy adu a tárgyalásokra” – avatta be lapunkat terveikbe (megjegyzendõ, hogy sem az EKB, sem az EB, sem a jegybankelnök nem az MNB-PSZÁF összevonást kifogásolta elsõsorban, hanem a jegybanktörvény csak formálisan puhább tervezetét).

Orbán a parlamentben - jön a frakciókormányzás?
Fotó: Túry Gergely

A hvg.hu által megkeresett kormányzati és fideszes források az utóbbi napok fejleményei ellenére optimisták. Szerintük az IMF-EB-küldöttség távozása nem jelenti a tárgyalások végét, és jövõ év elején meg fognak egyezni. Információink szerint Orbán Viktor abban bízik, hogy az EU-s stabilitási paktumról folyó tárgyalásokon partnerekre fog találni a kilenc hezitáló tagállam között, amivel javíthatja Magyarország alkupozícióját az IMF-hitelrõl való egyezkedéseken is.

Fideszes forrásaink viszont úgy értékelik, hogy a miniszterelnököt jelentõs mértékben hátráltatja a kormányzati munka lassulása, a tavaly létrehozott csúcsminisztériumi-struktúra az utóbbi fél évben felszínre került gyengeségei. Az egyik forrásunk szerint Orbán kezdi belátni, hogy ez a szerkezet alkalmatlan a gyors és hatékony ügykezelésre, ezért rövidesen át fogja alakítani a kormányát – és nem csak személycserék lesznek. Addig viszont – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „a frakción keresztül kíván kormányozni”, a leglényegesebb, a tárgyalási alkupozíciót is javító változásokat képviselõi módosítókkal kívánja keresztülvinni. Forrásaink szerint ezért szorgalmazta több képviselõtársával együtt a frakcióvezetõ a házszabály módosítását, a tartalmi változásokat is lehetõvé tevõ zárószavazás elõtti módosítók engedélyezését, illetve a sürgõsségi eljárásoknál az ellenzék támogatását igénylõ négyötödös szabály letörlését.

Link