A legnagyobb kockázatot 2012-ben is a vizek kártételei jelentik Magyarországon – állapította meg az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF). A jelentés szerint ugyan nem egészen 10 százalék annak az esélye, hogy jövõre a Duna, a Tisza és mellékfolyóik térségében katasztrofális árvíz alakuljon ki, ilyen fokú veszélyeztetettséggel azonban egész évben számolni kell.

Annak az esélyét meghatározni, hogy kialakul-e a tavaszi hónapokban jelentõsebb dunai és/vagy tiszai árhullám, februárt követõen, a nagymarosi és szegedi vízgyûjtõterületen hóban tárolt vízkészlet mennyiségébõl lehet – teszik hozzá. Tekintettel arra, hogy a hegyekben felhalmozódó hókészlet olvadása lassú folyamat, és az nagy mennyiségû csapadékkal eshet egybe, jelentõs vízszint-emelkedések kialakulásával kell számolni. A legkedvezõtlenebb tényezõk bekövetkezése esetén a Felsõ-, és a Közép-Tiszán alakulhat ki olyan kritikus helyzet, amely veszélyhelyzet kihirdetését és rendkívüli intézkedések bevezetését, valamint több ezer technikai eszköz és több tízezer ember egyidejû alkalmazását igényli. E lépések megtételével, az OKF szerint azonban csak az anyagi javak terén ezermilliárd forintnyi érték menthetõ meg – idézi az MTI a jelentést.
A közlemény szerint belvízre jövõre az Alföld és Somogy megye területén lehet számítani. Igen nagy a villámárvíz kialakulásának a valószínûsége az Északi-középhegységben, a Mecsekben és az Alpokalján, míg ugyanez a jelenség a Dunántúli-középhegységben valamivel kisebb valószínûséggel fordulhat elõ, de hasonló következményekkel járhat.
Az OKF szerint valószínûsíthetõ, hogy a szélsõséges idõjárási jelenségek száma 2012-ben is tovább nõ. A Dunántúl északi és középsõ területein átvonuló egyes hidegfrontok mögött akár 90 kilométer/óra sebességet is elérõ, vagy azt meghaladó szélviharok alakulhatnak ki. A legnagyobb szélerõsségre az országban a Dunántúli-középhegységben lehet számítani. Nyáron a 35 Celsius fokot is meghaladó maximumhõmérséklet az Alföldön, azon belül a Duna–Tisza közén, valamint a Tiszántúl déli részén fordulhat majd elõ, kis esély arra is van, hogy a Duna menti síkság, illetve a Kiskunság térségében a 40 fokot meghaladó hõmérsékletet is lehet majd mérni. 27 fokot legalább három napon át meghaladó napi középhõmérséklet a Duna–Tisza köze keleti részén, a Nagykunságban, illetve a Körös-Maros közében várható, fõként júliusban és augusztusban.
A közlemény szerint a következõ év téli idõszakában mínusz 25 fokot elérõ hõmérséklet legfeljebb az Alföldön, valamint az Északi-középhegység keleti részén fordulhat elõ, a mínusz 30 fok körüli hõmérsékletre nagyon kicsi az esély, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részén lehet számítani ilyen hidegre.
Eseti jelleggel elõfordulhat, hogy egy nap leforgása alatt több mint 50 milliméter csapadék hullik le egy adott területen, ez leginkább a hegyvidéki területeken fordulhat majd elõ. Az OKF szerint a jövõ évre vonatkozóan sem zárható ki teljesen, hogy nagyobb károkat okozó földrengés rázza meg az ország valamely térségét, de ennek valószínûsége rendkívül csekély. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is egyértelmûen számítani lehet öt-tíz olyan kisebb földrengésre, amelyet az epicentrum környékén élõk jól érzékelhetnek. A rengések által leginkább érintett terület Budapest és környéke, Dunaharaszti térsége, Kecskemét, Komárom, valamint az attól délre, a Balatonig húzódó sáv.
A közlemény szerint az év folyamán elõször február és április közepe között fordulhatnak elõ erdõtüzek, ez az idõszak május elejéig tarthat. A második tûzveszélyes idõszak a nyári hónapokra tehetõ, az legfeljebb szeptember közepéig húzódhat el. Nagyobb erdõtûz az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Pilisben, valamint Borsod, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén alakulhat ki. Amennyiben a téli csapadékmennyiség jelentõsen az átlag alatt lesz, miközben nõ az átlaghõmérséklet, akkor a kora tavaszi idõszakban jelentõsebb tûzesetekre kell számítani.
Ipari tevékenységhez köthetõ balesetre a következõ évben is készülni kell, nagyjából 20, létesítményen belül hatással bíró balesetre lehet számítani. Ezek során a környezetbe kerülõ veszélyes anyagok a telephelyen tartózkodó embereket sem fenyegetik súlyos egészségkárosodással. Nagyon kis valószínûséggel kell olyan, telephelyen túlnyúló kockázattal számolni, amely akut, az egészségre hosszú távon káros hatással járhat.
Alacsony valószínûséggel, de számolni kell Magyarország légterében tartózkodó légi jármû valamilyen fajta balesetével is, az ilyen esetek magas hatású kockázatot jelenthetnek – közölte az OKF.
A közlemény szerint társadalmi jellegû veszélyforrást jelenthet az észak-afrikai régióban kialakult válság elhúzódása, emiatt Magyarország déli, dél-keleti térségében erõsödhet az illegális bevándorlás 2012-ben. Alacsony valószínûséggel, de elõfordulhat, hogy nyugati irányból, a schengeni zónán belülrõl érkezik migrációs hullám.
Link