Miközben a kormány sikertörténetként értékeli, hogy ismét sikerült 80 százalék alá szorítani a GDP-arányos államadósságot, a hivatalosan ismerhetõ információk szerint sosem tartoztunk még ennyivel, mint most. Kinek van igaza? Az eltérés valószínûleg a 2008-ban felvett IMF-hitel elsõ törlesztõrészletének elszámolásából adódik. Mfor.hu-háttér.

"Csökkenõ pályán Magyarország adóssága"

"Az új Alaptörvény elõírja, hogy az államadósságot 50 százalék alá kell csökkenteni, ennek érdekében kormányzat elkötelezett az államadósság csökkentése iránt, melynek hatására Magyarország államadóssága a tavaly év végi több mint 81 százalékos GDP arányos értékrõl, 79,7 százalékra csökkent" - "dicsekedett" hétfõn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Azt most elfelejthetjük, hogy júniusban, amikor a magánnyugdíjpénztári portfóliókban lévõ kötvényeket bevonta a kormány, 81-rõl 77 százalékra csökkent az adósságráta. (Sõt, Orbán Viktor szeptember elején még azt jövendölte, hogy õsz végére újabb 4 százalékponttal, 77-rõl 73 százalékra csökkenhet az államadósság mértéke.) Azóta elsõsorban a forint gyengülésének köszönhetõen szeptember végére 82 százalékra emelkedett az eladósodottságunk a GDP-arányában a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint. Az NGM most nem jelölte meg az adat forrását, vagyis hogy miért csökkent szûk három hónap alatt 2,3 százalékkal az adósságunk.
MNB adatok negyedéves bontásban

A forintban biztosan nem bízhatunk, hiszen a szeptember végi 292-es középárfolyamról mostanra stabilan 300 fölé emelkedett az euró jegyzése, vagyis ez elviekben tovább növelte volna az adósságunkat. Így csak két oka lehet a fent említett csökkenésnek: egyrészt október 28-án volt egy devizakötvény-lejárata hazánknak egymilliárd euró értékben, másrészt pedig a 2008-ban felvett hitelcsomag elsõ törlesztõrészleteként valamikor a negyedik negyedévben 2 milliárd eurót kell átutalnunk az Európai Bizottságnak. Elõbbi tétel teljesen világos, már az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) októberi statisztikájában megjelent az egymilliárd eurós csökkenés. A másik 2 milliárddal kapcsolatban viszont ellentmondó hírek jelentek meg: sajtóinformációk szerint november végén megtörtént a törlesztés, azonban ez az ÁKK novemberi számaiban nem látszik.

21 426,1 milliárd forint

Talán véletlen, mindenesetre kellemetlen a kormány számára, hogy a hétfõi minisztériumi közleménnyel nagyjából egyidõben jelent meg az ÁKK legfrissebb statisztikája, mely szerint a központi költségvetés bruttó adóssága november végén mindösszesen 21 426,1 milliárd forint volt, ami új történelmi csúcsot jelentett, a korábbi csúcs 21 116,5 milliárd volt még májusban, a "nagy adósságcsökkentés" elõtt.

Vagyis sikerült az államadósság kezelõnek és a kormánynak elbeszélni egymás mellett: miközben egyikük sikerpropagandaként állította be az államadósság csökkenését, a másik éppen akkor közölte a siralmas novemberi adatokat. Az ÁKK statisztikája szerint egyébként a múlt hónap végén 10 433,6 milliárdnyi forint- és 10 641,7 milliárd forintnyi devizaadóssága volt a központi költségvetésnek, vagyis folytatódott a tendencia: azok után, hogy októberben elõször volt magasabb a devizaadósságunk a forinttartozásnál, most már számottevõ a különbség.

A devizaadósságunk októberhez képest 413,7 milliárd forinttal emelkedett, míg a forintadósság 206,2 milliárdos emelkedést mutatott. Mivel novemberben nem volt új devizakötvény-kibocsátása Magyarországnak, ezért elõbbi szám teljes egészében a forint gyengülésének volt köszönhetõ, a magyar deviza egy hónap alatt majdnem 4 százalékot veszített az euróval szemben. A forintadósság emelkedése pedig természetesnek mondható, hiszen folyamatos a kibocsátás.
Ön jól jár jövõre? Bérkalkulátorunk már tudja!

A számokban egyébként egyértelmûen nem látszik az EU felé fennálló kétmilliárd eurós tartozás törlesztése, hiszen akkor a devizaadósságnak nagyságrendileg 200 milliárddal csökkennie kellett volna (a 400 milliárdos emelkedés a forintgyengülés miatt és a 600 milliárdos törlesztés eredõjeként). Azt nem állíthatjuk, hogy még a 600 milliárd törlesztése mellett is 400 milliárddal nõtt az adósság, hiszen az összesen 1000 milliárdos növekedést jelentett volna, ehhez pedig a forint 10 százalékos gyengülése kellett volna októberrõl novemberre, hiszen a 10 000 milliárdos állomány csak így tudott volna arányaiban ennyivel emelkedni.

Akkor most kinek van igaza?

A fentiek alapján csak egy a biztos: más számokkal kalkulált a minisztérium és az ÁKK. Mint már írtuk, az utolsó hivatalos adat a GDP-arányos adósságról szeptember végi, akkor 82 százalékot mért az MNB. Ha azóta az összesen 3 milliárd eurónyi törlesztést vesszük, akkor az nagyságrendileg 3 százaléka a magyar GDP-nek, vagyis ennyivel kellett volna csökkennie a rátának.

A már említett forintgyengülés miatt könnyen lehet, hogy ebbõl "csak" 2,3 százalék lett. Mi azt tartjuk a legvalószínûbbnek, hogy az Európai Bizottság felé fennálló tartozás elszámolása átcsúszott decemberre, majd amint a hivatalos elszámolás megtörtént, a kabinet azonnal beindította kommunikációs gépezetét. Ezzel magyarázható, hogy az ÁKK novemberi adataiban még nem látszik a csökkenés, elvileg a decemberi számokban majd meg kell jelennie, melyek január 20.-a táján lesznek publikusak.

Természetesen a tegnapi közlemény után tisztázás céljából megkerestük az NGM-et is azzal a kérdéssel, minek volt köszönhetõ a 2,3 százalékos csökkenés az adósságrátában, azonban a cikk megjelenéséig a minisztérium nem válaszolt írásban feltett kérdésünkre.
Link