A poor ugye szegényt jelent, parasztost, egyszerût, magyarul por-t. Nem köll ezt túlragozni!
A Standard & Poor's befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot. Gazdaságpolitikai irányváltást sürgetnek az elemzõk.

A leminõsítés idõzítése mindig váratlan pillanatban történik, nem olyan, mint egy statisztikai adatközlés. Az S&P novemberben ugyan jelezte, hogy kivárja a döntéssel az EU-IMF-tárgyalásokat, amelyek jelenleg még hivatalosan nem kezdõdtek el, azonban nem számíthatott arra, hogy a kormány addig az indoklásukban is felsorolt és a megegyezést hátráltató intézkedést jelent be (például a jegybanki függetlenség veszélyeztetése, valamint számos, a befektetési környezetet kiszámíthatatlanná tevõ intézkedés). Mindez elszakíthatta a hitelminõsítõnél a cérnát - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezetõ elemzõje a Standard & Poor's hitelminõsítõ szerda éjjeli leminõsítése kapcsán, amikor is Magyarországot átsorolták a befektetésre nem ajánlott kategóriába.

A büdzsé miatt nem vágták volna Magyarországot bóvliba
Csak a költségvetés állapota miatt nem lett volna szükség a leminõsítésre, a végszavazás nem okozhatott gondot. A fõ motivációt az jelenthette, hogy az Országgyûlés ne szavazza meg a jegybanktörvényt a most tervezett formájában. Az indoklás egyértelmûen fogalmaz: a törvényhozási folyamatok és gazdaságpolitikai irány az, ami kiváltotta a döntést - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank szakértõje.

Az azonban látszódott, hogy a piacot nem érte teljesen váratlanul a döntés, nem okozott lényegi sokkhatást - tette hozzá Gabler Gergely, az Erste részvényelemzõje. Elég világosan elmondta az S&P, hogy az EU-IMF-tárgyalás függvényében dönt Magyarországról. Korábban valószínûbb volt, hogy ez zökkenõmentes lesz, az elmúlt hetek viszont felülírták a történetet. A 300 forint fölötti euró már régóta azt jelzi, hogy bóvlikategóriába sorolták az országot.

Különbözõ befektetési politikák léteznek, valakiknek már az elég, hogy kisoroljanak egy országot a portfolióból, ha egy nagy hitelminõsítõ nem ajánlja befektetésre ajánlottra, máshol van, hogy ehhez kettõ szükséges (erre került most sor). Vannak azonban olyan befektetõk is, akik meg pont ilyenkor kezdenek vásárolni, és nem riadnak vissza, azonban õk ezt a magasabb hozamért teszik. A nemzetközi intézményektõl felvett hitel így sürgetõbbé vált, mint valaha. A bóvliországokat tipikusan az IMF finanszírozza, mivel egy erõteljesen negatív nemzetközi hangulat jelentõs kockázatokat jelenthet a finanszírozásra nézve.

A kormány az egyetlen, aki növekedést vár
Egy sor, az intézményrendszert érintõ égetõ problémát sorolt fel az S&P, amelyek egyértelmûvé tették, hogy Magyarország nem maradhatott a befektetésre ajánlott kategóriában. A kormány ráadásul folyamatosan irreális növekedési pályára építi a költségvetést, és ez a most félszázalékra csökkentett növekedésre is igaz - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzsere, aki jövõre legalább 1 százalékponttal gyengébb GDP-ütemet vár. Nehéz megjósolni, hogy a kormány és a bankok közötti megállapodás mekkora terhet vesz le a lakosságról, de biztos, hogy a hazai fogyasztás szintje így is csökken jövõre. A 2011-es kormányzati kiengedés után nagy mértékû szigorítás sújtja majd a háztartásokat, míg a beruházások még ennél is nagyobb ütemben csökkenek majd, többek között az intézményi környezet kiszámíthatatlanság miatt is. A külsõ piacok zsugorodása ellenére a kivitel és a behozatal különbsége pozitív marad, de közel sem éri el az idei szintet, azaz itt is visszaesés várható. Így egyáltalán nem látni, hol lát a kormány bármit, ami támaszt adhat a növekedésnek.

Vannak ennél optimistább és pesszimistább elõrejelzések is. Gárgyán stagnálást vár, hozzátéve, hogy az utolsó pillanatokban elfogadott megszorító, fûnyíróelvnek megfelelõ intézkedéseknek jelentõsek az implementációs kockázatai, valamint, hogy a kamatpályában is lényeges bizonytalansági tényezõk vannak. Ezzel szemben Török 2 százalékos visszaeséssel számol, miközben enyhébb szinteken is elkerülhetetlen a megszorítás a deficitcél teljesítése érdekében. Ha a kormány tényleg államosítani akarja a magánnyugdíjpénztárak maradék vagyonát, az tényleg megoldást jelentene a lyuk betömésére, azonban ennek több "szépség hibája" is lenne.

Jelenleg a legnagyobb problémát nem a költségvetés hiányának egy-két tizedszázalékos csúszkálása, hanem a gazdaságpolitika hitelességvesztése jelenti - tette hozzá Bebesy. Nem csak a fundamentumok érdekesek, hanem az is, hogy a befektetõk mit hisznek el. Erre jó példa Olaszország esete, ahol a piac értékelése pár havonta gyökeresen megváltozott, miközben a gazdaság fõ számai lényegében változatlanok maradtak. Ezek azok a pontok, amelyek miatt elengedhetetlen az EU-IMF-hitel és a gazdaságpolitikai irányváltás.

Forrás: Link