Melyik nemzetté? Ezé a bélpoklos zsidó.-hordáé, amely se nem-zet, se emlékezet, csak csupa hazugság? A német államfõ a fõvédnöke annak a webes projektnek, amely a Stern magazin és a ZDF közszolgálati televíziós csatorna kezdeményezésére jött létre, olyan nagy cégek támogatásával, mint a Bertelsmann, a Daimler vagy a német Google. A cél az, hogy a késõbbi generációk megismerhessék elõdeik történetét.

„A történelem a történetek által él. Személyes tapasztalatok és élmények által. Szeretnénk interjúk segítségével rögzíteni ezeket és megõrizni a késõbbi generációk számára. Ez a Történelmünk - A Nemzet Emlékezete Egyesület célja." - olvasható a szervezet honlapjának beköszönõ szövegében. A cím magyar fordítása sajnos nem adja vissza azt a kettõsséget, amelyet a német „Geschichte" szó magában hordoz. Ez a kifejezés ugyanis nem csak a fent olvasható „történelem" értelemben használatos, hanem „történetként" is fordítható. Az „Unsere Geschichte" cím tehát éppúgy jelenti azt, hogy „Történelmünk", mint azt, hogy „Történetünk". Ez utóbbi értelem pedig utal arra, hogy a történelem úgy is felfogható, mint az egyéni történetek összessége.

Az internetes oldalon megtekinthetõ a fõvédnök, Christian Wulff német államfõ rövid üzenete illetve az „évszázad buszának" elnevezett jármû útvonala is. Ez a busz valójában egy kamerával és mikrofonnal felszerelt adáskocsi, amely a térképen jelzett útvonalon körbejár az országban, és felveszi az emlékezõk üzeneteit.
A Stern magazin szerint az induláskor 1600 interjút töltöttek fel a portálra a ZDF archivumából. 100 új, négyperces filmecskét már kifejezetten erre az oldalra készítettek, ezek a különféle témaköröket hivatottak bevezetni, magyarázni. A század híres és elismert tanúi után a névtelen kisemberek emlékeit is várják a szerkesztõk. „A történelem egy hideg, elemzésen alapuló tudomány. Az emlékezet meleg, érzelmi alapokon nyugszik." - mondja Guido Knopp, a ZDF történésze, és hozzáteszi: E kettõ szorosan összetartozik, és együtt segíthetik elõ azt, hogy létrejöjjön a kollektív emlékezet.
Az összegyûjtött és rendszerezett videók megtekinthetõk a ZDF és a Nemzet Emlékezete Egyesület oldalain is. (Magyar vonatkozás: itt, az Évszázad Tanúi címszó alatt a német politika, kultúra és gazdaság prominens képviselõi között találhatunk egy egyórás interjút Kishon Ferenc (Efrájim Kishon) budapesti születésû, izraeli íróval is. Aki nem ért egyet azzal, hogy ez egy magyar vonatkozású videó lenne, hallgassa csak meg a fõként héberül alkotó író német kiejtését: az ember szinte minden pillanatban azt várja, mikor vált át magyarra, annyira jellegzetesen magyaros a hanglejtése.)
A youtube-on is látható több, mint száz videó, köztük egy bevezetõ filmecske:
A „Die Zeit" magazin cikkének címében éppen ezekre a filmekre helyezi a hangsúlyt, amikor úgy fogalmaz: „Történelemkonzerválás youtube-stílusban". De õk sem tagadják, hogy a kezdeményezés nem l'art pour l'art, cél nélküli - a németek kulturális emlékezetét szeretnék halhatatlanná tenni a filmek által. Sönke Neitzel, a Glasgowi Egyetem professzora, és Peter Lautzas, a németországi történelemtanárok egyesületének vezetõje új szemléletmódot képviselnek. „A szemtanúk, akikre a történészek megbizhatatlannak tekintett emlékezõképességük miatt korábban szinte ellenségként tekintettek, ma más forrásokkal megerõsítve aranyat érnek." - mondja Neitzel.
A kezdeményezés arra bátorítja az unokákat, hogy tegyenek fel kérdéseket a szüleiknek, nagyszüleiknek, és tanuljanak az elõttük járó generációk tapasztalaiból. A projekt hozadéka lehet az is, hogy az emberek megérthetik, hogy egy-egy esemény a különbözõ résztvevõk számára mást jelentett. Ha ez igaz, akkor a történelem nem megmásíthatlan, bebetonozott tudomány, hanem szubjektív elemeket tartalmazó értékelés. S mint ilyen, függ az aktuális értékelõ ítéletétõl. Nem csak Németországban.

Forrás: Link