Valentin Inzko a nemzetközi közösség fõképviselõje a Bosznia-Hercegovina lehetõségeirõl nyilatkozott. Az interjúban az ország szétválása is szóba került. Inzko szerint Koszovó számára egy, a "kínai-tajvanihoz" hasonló modell bevezetése lenne ajánlatos.

A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai fõképviselõnek posztját betöltõ és az ország fölött a legnagyobb hatalommal rendelkezõ Valentin Inzko a bécsi Kurier címû lapnak adott interjút. A diplomata az országot legjobban izgató kérdésekrõl, így az európai integrációról és a lehetséges szétválásról és az alkotmány módosításáról is beszélt.
Kattintson nézzen körül Bosznia fõvárosában, Szarajevóban!

Inzko kijelentette, nem tartja lehetségesnek az ország szerbek lakta részének kiválását. A kijelentés igen fontos súllyal bír, hiszen a boszniai szerb politikusok szinte minden nap felvetik az ország felbomlásának lehetõségét. A Republika Srpska (Szerb Köztársaság), mely az ország 49 százalékát teszi ki, már most is igen széles jogkörökkel és saját hadsereggel rendelkezik, így lehetséges elszakadása a központi irányításhoz lojális bosnyák közösségnek folyamatos fenyegetést jelent.

A szerbek kiválása „Milo¹eviæ poszthumusz diadala volna”

A szlovén származású osztrák diplomata szerint azonban egy ilyen kiválást a nemzetközi közösség sosem hagyna jóvá. Ahogy az interjúban fogalmazott, Jugoszlávia felbomlása befejezõdött, további kiválások nem lesznek. Kitért arra is, hogy egy ilyen opció komoly erkölcsi problémákat is fölvetne.

„Ez Milo¹eviæ poszthumusz diadala volna és annak bizonyítéka, hogy az etnikai tisztogatás kifizetõdõ dolog” – nyilatkozta a fõképviselõ.

Az ország jövõjét érõ kérdésekre válaszolva Inzko kifejtette, Bosznia-Hercegovinának mindenekelõtt arra van szüksége, hogy képes legyen állami funkcióit teljes körûen ellátni. Ezzel együtt a diplomata az alkotmány megváltoztatását is szerencsésnek tartaná. Az 1995-ös daytoni békeszerzõdésben foglalt alaptörvény ugyanis csak a három legnépesebb nemzetnek, a bosnyákoknak, szerbeknek és horvátoknak ad kollektív politikai jogokat. A választások és a tisztségek elosztása az államigazgatásban mai napig etnikai alapon történik, ami kirekesztõ az országban élõ kisebbségekkel – többek között a magyar közösséggel – szemben.

„Hosszútávon a teljes jogú EU és NATO tagság az egyetlen perspektíva az ország számára”- tartja Inzko. Véleménye szerint az európai integráció csak akkor tekinthetõ lezártnak, mikor az öreg kontinens valamennyi állama taggá válik.

Kínai modell Koszovónak?

Az interjúban Koszovó kérdése is szóba került. Ebben a kérdésben a fõképviselõ egy, a kínai-tajvani „modellhez” hasonló rendszert tart lehetségesnek. Eszerint Szerbiának nem kellene formálisan elismernie a fiatal államot, az együttmûködés azonban lehetségessé válna, melybõl Szerbia déli és középsõ területei is sokat profitálnának. Ismert, Szerbia mindezidáig az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozik, mely szerint az akkori Jugoszlávia (ma már Szerbia) területi integritását tiszteletben kell tartani. Valentin Inzko elismerte, a szerb politikusok nehéz helyzetben vannak, ezért mind õket, mind más országokat pragmatizmusra intett. Kérdés, a diplomata által javasolt módon hogyan lesz megvalósítható Szerbia és Koszovó európai integrációja. Bár Ciprus csatlakozása például szolgált arra, hogyan lehet egy állam EU-tag tisztán kijelölt határok nélkül, nehezen lenne kivitelezhetõ az uniós együttmûködés egy olyan országgal, melyet más tagok nem ismernek el független államként.

Link