Annyira nem kínos és a zsidaj többet ölt meg mára így, mint fegyverrel ölhetett volna akkor! Biztos, hogy tévedés, mert szerintem inkább egy jó ráterelõ hadmûvelet.
Kínos tévedés: Nézze meg, mivel vádolják a köztársasági elnököt
A Francia Idegenlégió az összecsapások során az algériai lakosság 15 százalékát ölte meg a második világháború után.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök azt tanácsolta Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek: kérdezze meg édesapját, a magyar származású Sárközy Pált, hogy idegenlégiósként hány arabot is ölt meg Algériában, az észak-afrikai ország függetlenségi harca alatt. A Francia Idegenlégió az összecsapások során az algériai lakosság 15 százalékát ölte meg a második világháború után.

A török politikus az után ragadtatta el magát, hogy a francia törvényhozás karácsony elõtt genocídiummá nyilvánította az 1915-ös örmények elleni török atrocitásokat. Az akkori eseményekben, török források szerint 300 ezren, míg örmény vélemények szerint 1,5 millióan haltak meg. A törökök azzal vádolták az örményeket, hogy szövetkeztek az orosz cárral, aki segítséget ígért nekik a független Örményország kikiáltásához. Ezért az örmények, az elsõ világháború alatt, hátba támadták az ottomán birodalmat. Az örmények szerint viszont a törökök népirtást követtek el velük szemben.

Most a török miniszterelnök a fenti kijelentéssel vágott vissza a francia elnöknek, aki egyetértett a párizsi parlament döntésével. Sarkozy ugyanis igencsak számít a jövõ évi elnökválasztáson a hazájában élõ örmény közösség támogatására, ami félmilliónyi szavazatot jelent.
Sárközy Pál

Csakhogy Erdogan felületes információk alapján támadta meg Sárközy Pált. A Sárközy család 1945-ben a szovjet hadsereg magyarországi elõrenyomulásakor az emigrációt választotta, és az osztrák-magyar határnál lévõ Lavantalba települt át. A család utóbb visszatért Budapestre, ám az akkor 20 éves Pál, 1948-ban, édesapja halála után - hogy elkerülje az erõszakos besorozást, Párizsba élõ édesanyja kérésére és anyagi segítségével - illegálisan átlépte a határt.

Ausztrián és Németországon keresztül vezetett az útja Franciaországba. Németországban azonban nem sikerült francia vízumot szereznie, ezért belépett az idegenlégióba, azt remélve, hogy így bejuthat Franciaországba. Ám a szerencsés véletlennek köszönhetõen itt mindössze egy hónapot töltött. Az Indokinába történõ behajózás elõtt egy magyar származású orvos, aki édesapja katonatársa volt az elsõ világháborúban, egészségügyileg alkalmatlannak nyilvánította, ezért leszerelték. A francia vízumot viszont megkapta.
Link