Ebbõl még bajunk lehet: Problémák merültek fel az IMF-kölcsönnel
Jim DeMint, dél-karolinai republikánus szenátor, a Tea Party atyja, a Wall Street Journalban a jobboldal álláspontját fejtette ki az IMF európai kölcsöneinek veszélyérõl.

A Fehér Ház tudatában van annak, hogy Európa gazdasági talpra állítása döntõ fontosságú Barack Obama 2012-es újraválasztásához, hiszen az amerikai gazdasági stabilitás Európától is függ. Az elnök azonban kényes helyzetben egyensúlyozik, segíteni akar, de még csak véletlenül sem kíván hazájában Európa megmentõjeként feltûnni.

A csillagászati hazai deficit idején ugyanis minden külföldi segély vagy kölcsön, folyósítsák azt az IMF-en keresztül, felháboríthatja az amerikai adófizetõt. Bár a Nemzetközi Valutaalap sohasem jótékonyságáról volt híres, és a befizetett pénz még mindig megtérült a kölcsönzõ országoknak, az Olaszországnak és Spanyolországnak nyújtandó kiemelkedõen magas kölcsön számos jobboldali amerikai politikust megrémített.

Törvényhozók keresték fel Christine Lagarde-t, az IMF igazgatóját, hogy a szervezet pénzügyi helyzetérõl érdeklõdjenek és garanciákat kapjanak. Mások arra biztatnak, hogy Amerika éljen vétójogával, és akadályozza meg az olasz és spanyol IMF-kölcsönt. Nyáron már olyan törvényjavaslatot vittek a szenátus elé, hogy a Kongresszus tiltsa meg az IMF további amerikai támogatását.

Akkor leszavazták a honatyák, de most ismét indítványt terjesztenek be ez ügyben. A törvényjavaslat készítõje, Jim DeMint, dél-karolinai republikánus szenátor, a Tea Party atyja, a Wall Street Journalban a jobboldal álláspontját fejtette ki az IMF európai kölcsöneinek veszélyérõl.

Ha az amerikaiak valóban segíteni akarnak a bajba jutott európai országoknak, erõs vezetést mutassanak, tudjanak nemet mondani, ne „az utolsó mentsvár kölcsönzõi legyenek" - kezdi írását a szenátor.

A cikk emlékeztet arra, hogy az IMF-en keresztül tavaly már 40 milliárd dollárral segítette az Egyesült Államok Görögországot, mindenfajta eredmény nélkül, sõt a pénzügyi káosz tovább terjedt Írországra, Portugáliára, Olaszországra és Spanyolországra, sõt mára 17 európai országot veszélyeztet.

Az európai vezetõkkel folytatott tárgyalás után Obama elnök megígérte, hogy Amerika mindent megtesz, hogy az európai problémát kezelni tudják, de jobb lenne, ha a hazai gondokra irányítaná figyelmét - véli a törvényhozó.

„Barack Obama elnökségével a liberálisok régi vágya teljesült, hogy Amerikát Európához hasonlóvá tegyék. A probléma az, hogy a közös európai kormányzat romokban hever. Ha az Egyesült Államok továbbra is európai szövetségeseit utánozza, maga is összeomlik. Ilyen körülmények között tárgyaltak magas rangú kormánytisztviselõk és maga az elnök is nemzetközi vezetõkkel, hogy miként lehetne megoldani az európai adósságválságot.

Várhatóan a Nemzetközi Valutaalap, ahová az Egyesült Államok fizeti a legtöbb pénzt, finanszírozza majd a mentési akciót. Csak az a kérdés, mekkora szerepet játszik majd az IMF és az amerikai adófizetõ. Ebben az évben az Egyesült Államok 67 milliárd dollárt küldött az IMF-nek, ami a valutaalap pénzének 17,7 százalékát jelenti. 2009-ben pedig 108 milliárd dollárt utalt" - írja a Jim DeMint, majd ismételten emlékeztet arra, hogy a Görögországnak kölcsönzött 40 milliárd semmi eredményt sem hozott, de most újabb 2,95 milliárdot adnak neki.

„Itt az idõ, hogy az elnök búcsút mondjon azoknak az európai barátainak, akik Görögországhoz hasonló segítségre számítanak. Az amerikai politikusoknak világossá kell tenniük, hogy a segélyek kora egyszer s mindenkorra lejárt" - figyelmeztet, majd hozzáteszi, hogy az Obama-kormánynak az amerikai gazdaság megerõsítésére és a deficit csökkentésére kellene figyelnie, nem pedig Kínától kölcsönkérni azért, hogy a kezelhetetlen európai adósságot finanszírozza.

Forrás: Link