Ha Petschnig mondja, biztos kóser! Micsoda zamatos, beszédes írás. Ha jövõre csökken a GDP, akkor biztosan további kiigazítás kell, ez viszont további vagdalkozást jelent, azaz marad a gazdaságban a kiszámíthatatlanság − mondta a lapunknak adott interjúban Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos fõmunkatársa.

− Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje a napokban egy interjúban úgy vélte, a Moody's és a S&P után a Fitch is leminõsíti Magyarországot.
− Én is biztos vagyok benne, hogy megkapjuk a Fitchtõl is a leminõsítést, a lépés csak idõ kérdése. Ráadásul megszellõztették, hogy kettõvel minõsítenek le, ami szintén nem lenne meglepõ. Lényegében a Moody's és a S&P is "másfeles" leminõsítést adott.

− Ennek lehet majd érdemi hatása a forintárfolyamra és az állampapírhozamokra, vagy ezt már beárazták a befektetõk?

− Jórészt beárazták. De nem is ennek tulajdonítok jelentõséget, hanem annak, hogyan alakulnak majd a Valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalások. A piac is elsõsorban erre kíváncsi. Amennyiben nem tudunk rövid idõn belül, mondjuk február végéig, megállapodni − bár Orbán azt mondta az induláskor, hogy januárban meg lehet állapodni −, akkor mindegy, hova vagyunk sorolva, gyorsulnak a negatív folyamatok. Ez ugyanis teljes bizalomvesztéssel járna. Nemcsak a három hitelminõsítõét veszítené el az ország, hanem a teljes piacét. Ez azzal járna, hogy nem tudunk eladni állampapírokat, nem tudjuk finanszírozni az országot a piacról − nem lesz elég a magas hozam, hiszen éppen a magas hozamok taszítják is a megfontolt befektetõket a magas nemfizetési kockázat miatt.
Kapcsolódó cikkek

* Mi lesz a következõ nem ortodox lépés? - tapintható a félelem
* Mt.: ki kell várni, mit hoz a gyakorlat
* Itt az adat: egymilliárd euróval finanszírozzuk a világot
* Állóháborúval indulhat 2012 - csak a bizonytalanság a biztos
* Így verik át a hitelre vágyókat
* Az állam fizet a MÁV helyett

− Az egyik fõ kritika, amelyet a befektetõk és a hitelminõsítõk is megfogalmaznak, hogy alacsony a kormányzat hitelessége és kiszámíthatatlan a politikája.
− Ez komoly csalódás a befektetõknek és a piacoknak, nem ezt várták. Nagy bizalom volt az Orbán-kormánnyal szemben, már megalakulása elõtt is gyorsan javult az ország megítélése. A hitelminõsítõk februárban még felminõsítésen gondolkoztak. Ez részben a Bajnai-kormány stabilizációs lépéseinek is köszönhetõ volt, de szerepet játszott az a várakozás is, hogy jön egy erõs politikai felhatalmazással rendelkezõ kormány, amely képes változtatni. Maga a kabinet is több száz milliárd forint kamatmegtakarítást remélt csak a hitelességnövekedéstõl. Ez a hatalmas bizalom azonban teljesen eltûnt, ami kizárólag a kormány magatartásának köszönhetõ, az eurózóna válságának vagy a világválságnak ehhez semmi köze. Mindenütt kiszámíthatatlanná váltak a befektetések feltételei a magyar gazdaságban. Teljes a jogbizonytalanság. Nem csoda, hogy nem befelé, hanem kifelé tart a tõke. Amúgy is szûk a belsõ piacunk, mit keresnének itt? Az ad hoc döntéssorozat nem gazdaságpolitika, az ötletelés rendre rongálja a növekedés alapjait.

A korábbi reményekkel szemben több száz milliárd forint többlet-kamatszolgálatot fizetünk azért, mert nem kiszámíthatóak a kormányzati lépések. A bizalomvesztés a lakosságra is hat: menekíti a pénzét, mivel azt éli meg, hogy az országban bármikor bármi megtörténhet. A magánnyugdíjpénztárak elleni legutóbbi támadás is ezt példázza.

− Jövõre stagnálással számol a kormány, a Pénzügykutató azonban recessziót vár. Amennyiben igazuk van, az további költségvetési kiigazítást jelent.
− Az elfogadott költségvetést senki nem látja át, nem lehet tudni, hogy abban mi van. Beadtak egy költségvetést, amelyet még az ÁSZ sem tudott értékelni. Hiányoztak azok az információk ugyanis, amelyek alapján rá lehetett volna bólintani. Aztán ezt a költségvetési alappályát úgymond módosították, nem másfél, hanem csak fél százalék lesz a GDP-növekedés, de a jövedelemcsökkenés hatását nem vezették át, akárcsak a bankszövetséggel kötött megállapodásból adódó kormányzati bevételelmaradást.
Ha a GDP üteme átmegy negatívba, akkor biztosan további kiigazítás kell. Permanens költségvetési kiigazítással kell számolni jövõre, ami a lehetõ legrosszabb, mivel további vagdalkozást jelent − azaz marad a gazdaságban a kiszámíthatatlanság. Nem lehet tudni, hogy kikre vagy mikre vetnek ki újabb adókat, hol fagyasztanak be kiadási tételeket. Amikor gyorsan kell intézkedni, nem lehet koncepcionális javaslatokkal elõállni, amelyeknek évek múlva lesz csak meg a hatása. A költségvetést eleve hihetetlenül hányaveti módon készítette el a Nemzetgazdasági Minisztérium. Amit bemutattak a kormánynak, az nem tartalmazott számokat, csak néhány oldalas leírás volt. Szétesett a büdzsé készítése, miközben a volt Pénzügyminisztérium szakgárdáját szélnek eresztették. A meghozott intézkedések pedig alapvetõen növekedésellenesek.

− Ilyen körülmények között hogyan lehet 2013-at megcélozni?
− Ha jövõre létrejön a készenlétihitel-megállapodás, az valamiféle horgonyt jelenthet a gazdaságpolitikában. Ám 2013 így is nehéz lesz: nem lehet további különadókat kivetni, még tovább srófolni az adóprést. Az áfát 27-rõl 30 százalékra emelnék? Esetleg az segíthet, ha a külsõ feltételek kedvezõbbé válnak. Az exportvezérelt növekedés azonban mérsékelt bevételt termel a költségvetésnek. A belsõ keresletnek lenne igazán élénkítõ hatása a büdzsére: 2013-ra várható ugyan, hogy a szuperbruttót kivezetik, de ez olyan rétegeknek biztosít többletjövedelmet, akiknek alacsony a fogyasztásnövelési hajlandóságuk. Ráadásul ez az a réteg, ha fél, vagyonát kiviszi az országból. Így nem látok jobb helyzetet 2013-ra sem a belsõ feltételek oldaláról. Ráadásul nem hiszem, hogy ha eddig nem csináltak költségvetési reformokat, akkor azt 2013-ban megcsinálják − ráadásul választások elõtti évben nagy megszorításokat és átrendezéseket nem szoktak végigvinni.
Link