Még az utolsó pillanatban is meg az átverés. A képviselõk egyebek mellett elfogadhatják az új egyház-, illetve jegybanktörvényt, továbbá átmeneti rendelkezéseket fûzhetnek a vasárnap hatályba lépõ, új alaptörvényhez.

Idei utolsó ülését tartja ma az Országgyûlés, a képviselõk egyebek mellett elfogadhatják az új egyház-, illetve jegybanktörvényt, továbbá átmeneti rendelkezéseket fûzhetnek a vasárnap hatályba lépõ, új alaptörvényhez. Utóbbiak között szerepel az a rendelkezés is, amely lehetõvé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti összevonását.

A parlament délelõtt 10 órakor, napirend elõtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határozathozatalokba kezd.

Elsõként az új egyházügyi törvényjavaslat elõzõ héten benyújtott átiratához érkezett módosító javaslatokról dönthet a Ház, az így kialakuló egységes javaslatot pedig majd csak a nap végén fogadhatják el. A Lázár János Fidesz-frakcióvezetõ által benyújtott elõterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétõl egyesületnek minõsül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elõ a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszûnnek.

Ezt követõen a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról voksolhatnak a képviselõk, és mivel az elõterjesztõ több változtatást is támogat, ezért a zárószavazásra várhatóan csak jövõre kerül sor.

Szavaznak a Nemzeti Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az elõzõ héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövõ szervezet.
Parlament

A jövõ év elsõ napján hatályba lépõ új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával elképzelhetõvé válhat a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ezt úgy kommentálta, "nem ördögtõl való", de csak egy lehetõséget nyit meg, összevonásról szóló kezdeményezés ugyanis nincs a parlament elõtt. Nem rendelkezik errõl a szintén elfogadásra váró új jegybanktörvény sem, amelynek ugyanakkor több pontját is kritizálta az Európai Központi Bank (EKB).

Szintén az átmeneti rendelkezések között fogadhatják el annak kimondását, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelõsségben, amellyel az állampárt terhelhetõ. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetõinek felelõsségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére". Az errõl szóló javaslat lehetõséget ad az elõzõ rendszer vezetõinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplõk.

Ugyanebben az elõterjesztésben szerepelnek azok a passzusok is, amelyek elfogadása esetén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhetne ki, míg a legfõbb ügyész bíróság elõtti vádemelésre adhatna utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.

Az Országgyûlés a fentiek mellett dönthet még a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerûsítõ módosításáról, valamint az emberiesség elleni bûncselekményekre vonatkozó fideszes javaslattal meghatározhatja a "kommunista bûncselekmény" fogalmát, illetve új jogszabályt alkothat a víziközmû-szolgáltatásról is.
Link