Száz megkérdezettbõl már csak 16 rendelkezik megtakarítással - derül ki a Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérésébõl. Ezzel a lakosság megtakarítási képességének indexe mélypontra süllyedt.

A Raiffeisen-GfK megtakarítási index 2011 III. negyedéves értéke jelentõsen csökkent az elõzõ negyedéves eredményhez képest, ez az eddig mért legalacsonyabb fõindex. A megtakarítási képesség sokkal kedvezõtlenebb, mint az elõzõ idõszakban, és a tavaly év véginél alacsonyabb értéket mutat, elérve eddig mélypontját.

Összehasonlításképpen 2004-ben még a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A megtakarítással rendelkezõk aránya a 60 év felettiek (25 százalék), illetve a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk (31 százalék) körében a legmagasabb.

A megtakarítási szerkezet index értéke is csökkent az elõzõ idõszakhoz képest. Ez az eredmény fõként annak köszönhetõ, hogy ebben a negyedévben növekedett a kisebb kockázattal járó, inkább rövidtávra szóló banki befektetések aránya az életbiztosítással és nyugdíj-elõtakarékossági célú termékek rovására. A megtakarítási attitûd indexe enyhe emelkedést mutat annak ellenére, hogy a gazdasági körülmények ebben a negyedévben még kevésbé kedveznek megtakarítások képzésének a lakosság szerint. A növekedés a bankok iránt tanúsított nagyobb mértékû bizalomnak köszönhetõ.

A jövõt illetõen a lakosság borúlátó, többen azt prognosztizálják, hogy tartalékaik és jövedelmük is csökkenni fog, amiben a végtörlesztési igények, tervek is közrejátszhatnak. A lakosság nagyobb része nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetõen.

Az idén õsszel készült adatfelvétel eredményei szerint a megtakarítási index tovább csökkent (43-ról 39,7-re) az elõzõ negyedévhez képest. A mutatószámot meghatározó négy részindex egy kivételével szintén csökkent.

A lakossági megtakarítások fõ céljaként 2011 õszén elsõ helyen a váratlan kiadásokra való tartalékolás (28,3 százalék), második pozícióban a nyugdíjas évekre történõ felkészülés (22,7 százalék), míg harmadikként a gyermekek jövõjének biztosítása (19,9 százalék) szerepelt. Lakásvásárlásra mindössze a válaszadók 10,6 százaléka gyûjt elsõdlegesen, felújításra pedig alig 2 százalék.

Link